Információk, érdekességek

A gyökérzöldségek gazdagsága

2019. október 29.

A gyökérzöldségek közé tartozó karógyökerek egy része régi ismerősünk, kedvelt alapanyagunk, mások napjainkban jönnek divatba. Gazdag ízviláguk, könnyű beszerezhetőségük, kedvező tápanyag-összetételük és – nem utolsósorban – kedvező áruk miatt érdemes minél gyakrabban beiktatnunk étrendünkbe ezeket a zöldségféléket.

Sárgarépa

A színét béta-karotin-tartalma határozza meg. Míg a nyers sárgarépából a béta-karotinnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az arány a megfelelő ételkészítés során (pépesítéssel, főzéssel, étolaj hozzáadásával) 39%-ra is emelhető. Egy közepes méretű, nyers sárgarépa több mint 5 mg béta-karotint tartalmaz. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért – egyes kutatások szerint – a karotinban gazdag étrend csökkentheti bizonyos daganatok (tüdő-, bőr-, gyomor- és vastagbéldaganatok) előfordulásának kockázatát.

A sárgarépa kb. 88% vizet, 7% szénhidrátot, 1% fehérjét, 1% nyers rostot (3% élelmi rostot), 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. 

Élelmirost-tartalma 3,3 g, energiaszegény étrendben jól alkalmazható (energiatartalma 168 kJ/40 kcal).

Míg C-vitamin-tartalma mindössze 3–6 mg, K-vitaminban meglehetősen gazdag (13,2 μg).

Őszi-téli éléstár: Az immunbomba cékla - cukorbajra és gyors fogyásra!

2019. október 26.

A cékla az egyik legegészségesebb gumós zöldség. Gyógyító hatása már évszázadok óta ismert. Nézzük, mi mindent érdemes tudni róla!  

Származása: A Földközi-tenger környékén őshonos. Vad alakban Elő-Ázsia sztyeppéin is megtalálták, innen került Ázsiába, ahol elsősorban Indiában terjedt el. Itt nemcsak étkezésre, hanem gyógyításra is használták. A görögök és a rómaiak is ismerték, mint az ún. szicíliai répát és a II-III. században már termesztették és étkezésre felhasználták. Magyarországon a XVII. században vált ismertté és Lippai a vörös, sárga és fehér változatát írta le. A modern étkezési céklarépa fajtákat a XIX. és XX. században ismertük meg

Növénytani ismertetése: A libatopfélék családjába (Chenopodiaceate) tartozik. Kétéves növény. Gyökere karógyökér, mely mélyen a talajba hatol. 1-2 cm-es oldalgyökerei ennek két oldalán, átellenben helyezkednek el. Fogyasztható része a répatest, amelynek kialakulásában részt vehet a szik feletti és alatti szár, valamint a karógyökér. A szik feletti szár jelentéktelen. Tulajdonképpen csak a fejet képezi. A szik alatti szár a gömbölyű, a karógyökér pedig a hosszú répatestek kialakításában játszik döntő szerepet. A répatest alakja lehet gömbölyű, lapos vagy hengeres. A hús színe szerint lehetnek fehérek, sárgák vagy vörösek. A vörösek a legkedveltebbek, nálunk csak ezeket termesztik. Levelei az első évben tőlevelek, a másodikban szárlevelek. Szára a második évben képződik, virágot és termést is ekkor hoz.

Táplálkozási jelentősége: A cékla a növényi rostok közül nagyobb mennyiségben pektint tartalmaz.

A pektin jelentős vízkötő képességű, melynek köszönhetően lerövidíti a béltartalom áthaladásának idejét a bélcsatornában, megakadályozva ezzel a székrekedés kialakulását. A vízen kívül a bélcsatornában epesavakat, zsírsavakat és koleszterint is képes megkötni, így a felszívódásukat csökkenteni. A pektinre jellemző, hogy a vékonybélben gátolja a tápanyagok felszívódását, mely hatás kedvező cukorbetegség esetében, s mivel jótékonyan befolyásolja a szénhidrát anyagcserét, ritkábban fordulnak elő vércukor ingadozások. A fogyókúrás, energiaszegény étrendben is óriási szerepük van.

A vitaminok közül jelentős a folsav, B1 és B2 vitamintartalma, melyek segítik a növekedést, szükségesek a hámszövet, nyálkahártyák, idegek egészséges működéséhez. Fontosak a szénhidrát anyagcserében.

Az ásványi anyagok közül jelentős a kálium, nátrium és magnézium tartalma, melyek növelik az ellenálló képességet, szükségesek a szív, izmok, idegrendszer, agysejtek működéséhez. Fontos szerepük van méregtelenítésben, vérnyomás stabilitásában a pH és a vízháztartás egyensúlyában.

Táplálkozási „iskolapéldák” szülőknek

2019. október 26.

Elkezdődött a tanév és vele a fejtörés is, hogy mit, hol, hogyan egyen a gyerek, miként tudja a szülő ellenőrizni a táplálkozását, ha napi 7-8, de sokszor 10-12 órát távol van otthonról. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége már két éve vezet egy gyermekelhízás elleni kísérleti programot Dunaharasztiban és Szerencsen, amely nemzetközi modellen alapul. Ebben az oktatáson kívül, szakemberek által összeállított napi menükkel is igyekeznek segíteni az ovisok és iskolások egészséges táplálkozását, hogy hozzászokjanak a változatos és helyes étrendhez.

A szülőnek is pár hasznos táplálkozási tudnivalóval szeretne segíteni Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke és a GYERE Program szakmai vezetője.

Jó tudni, hogy:

• az iskoláskorú gyermek napi energiaszükséglete 2200-2500 kcal, ami nagyjából egy közepes intenzitású fizikai munkát végző felnőttével egyezik meg
• a fiúknál 12-13 éves korban kb. 20 cm-es testmagasság-növekedésre és 20 kg testtömeg-gyarapodásra lehet számítani, a lányoknál ez kicsit előbb, 10-11 éves korban következik be, náluk a változás általában plusz 16 cm-rel és 16 kg-mal jár
• minden ötödik gyermek súlyproblémákkal küzd Magyarországon, táplálkozási zavarokkal háromszor annyi kamasz fordul szakemberhez, mint 10 évvel ezelőtt
• a gyerekek fele reggeli nélkül megy el az iskolába

Amire érdemes odafigyelni:

• Reggelizzen, mielőtt elindul!
• A reggeli az egészséges, napi ötszöri étkezés indító eleme, ami a gyerek délelőtti tanulási teljesítményét is kedvezően befolyásolja. Ideális esetben a reggelinek teljes kiőrlésű gabonát és fehérjét, azaz pékárut, tejet, tejterméket, vagy sovány felvágottat, halat, tojást, zöldséget-gyümölcsöt és folyadékot kell tartalmaznia.
• Csomagoljunk tízórait és uzsonnát, mert – többek között a nassolási vágyat is csillapító – napi ötszöri étkezés a kis étkezésekkel lesz teljes!
• Törekedjünk a változatosságra és különösen a zöldség, gyümölcs választáskor vegyük figyelembe az idényjelleget!
• Tudjuk meg, hogy mit kap a gyermek ebédre az iskolában, hét elején nézzük át az iskolai étlapot, és ennek ismeretében állítsuk össze az otthoni fogásokat!
• Pénz helyett inkább ételt adjunk, de ha már az előbbiből kell megoldania a napi étkezését, legalább beszéljük meg vele, hogy mit vegyen belőle!

Lestyános krumplileves

2019. október 24.

Egyszerű, házias levest ajánlunk ma, amely bármikor elkészíthető, hiszen lestyánt cserépben is nevelhetsz az ablakpárkányon!  

Hozzávalók:
2 sárgarépa,
1 petrezselyemgyökér,
4 közepes krumpli,
kevés olaj,
1 ek. olaj,
1 ek. liszt,
ízlés szerint só, bors, pirospaprika és bio ételízesítő,
2 marék tarhonya,
3-4 levél lestyán

A zöldségeket meghámozom, felvágom és megmosom. Egy lábasba teszem az olajat, beledobom a leszűrt zöldséget és kis lángon párolom. Pár perc után rászórom a lisztet, összekeverem és felöntöm bőven vízzel. Ezután beleszórom a fűszereket és az apróra vágott lestyánt.

Közepes lángon főzöm, míg puha nem lesz a zöldség, ezután beleteszem a tarhonyát és készre főzöm.

Tipp: Ízlés szerint tehető bele virsli, debreceni vagy akár főtt sonka kockák is! Ezt a tarhonyával egy időben kell beletenni, és összefőzni a többi hozzávalóval!

Rakott tészta spenóttal és fetával

2019. október 23.

Friss spenótot is lehet már kapni a piacon, a fetával pedig nagyon finom ízkombinációt alkotnak! Könnyen és gyorsan elkészíthető tésztaételt ajánlanék most spenóttal és fetával! 

Rakott tészta spenóttal és fetával

Hozzávalók: 25 dkg penne vagy csavart tészta, 50 dkg spenót, 2 dl tejszín, 25 dkg fetasajt, 3 gerezd fokhagyma, só, bors, olaj

A tésztát kifőzöm a szokásos módon. Közben a spenótot megtisztítom (vagyis leszedem a középső száráról), megmosom és kevés olajon átpárolom. Hozzáöntöm a tejszínt, sózom, borsozom, beleszórom a zúzott fokhagymát és botmixerrel pürésítem. Ezután egy tűzálló tálban rétegezem: tészta-spenótos püré-morzsolt feta és ugyanez mégegyszer. A sajt kerüljön felülre majd 15 percre a sütőbe teszem.

Frissen tálalom!