Információk, érdekességek
2020. március 09.
A rizsparéj bizonyosan nem olyan jól csengő név, mint a kinoa, pedig a kettő egyazon növényt jelöli: a disznóparéjfélék családját gyarapító, Dél-Amerikában őshonos Chenopodium quinoát. Az Andok fennsíkjain évezredek óta termesztett növényre az inkák az istenek ajándékaként tekintettek, és méltán nevezték anyamagnak: virágfürtjei magas tápértékkel bíró, értékes magvakat érlelnek, amelyeket a mai nyugati kultúra funkcionális élelmiszerként tart számon.
Bár felhasználását tekintve a kinoa hasonló a gabonafélékhez, botanikailag közelebb áll a spenóthoz vagy a kevésbé ismert, korábban Európa-szerte termesztett főzeléknövényhez, a kerti labodához. Ezért is soroljuk – ahogyan az egyéb gabonaszerű kétszikűeket, pl. a hajdinát vagy az amarántot is – az álcereáliák (álgabonák) közé.
Beltartalmát tekintve a kinoát a fehérjék, szénhidrátok és zsírok különleges aránya különbözteti meg a gabonaféléktől.
Magja fehérjékben kifejezetten gazdag (15%), és azok minősége is kivételes, hiszen az emberi szervezet számára esszenciális aminosavak mindegyike megtalálható bennük.
Nem tartalmaz glutént, ezért mind a csecsemők, mind a gluténérzékenyek étrendjébe könnyen beilleszthető.
Megközelítőleg 60%-nyi keményítőtartalma alkalmassá teszi, hogy köretként főzve vagy lisztjét tésztákhoz felhasználva fogyasszuk, ugyanakkor glykaemiás indexe viszonylag alacsony (40-50), tehát kevésbé terheli az inzulinháztartást, mint a magas indexű rizs vagy kukorica fogyasztása. A kinoamag olajának zsírsavprofilja a szójaolajhoz hasonló. Legnagyobb arányban ómega-3-típusú linolsav található benne, fogyasztása a szív-ér rendszeri megbetegedések kockázatát csökkenti, valamint az inzulinérzékenységet fokozza. Az E-vitaminban gazdag olaj a rákmegelőzésben fontos gyulladáscsökkentő fitoszterineket is tartalmaz, nagyobb arányban, mint a tökmagolaj.
2020. március 07.
Az egészséges böjtölés fontosságára hívta fel a figyelmet Koszta Ágnes dietetikus a jövő szerdán kezdődő, a húsvétot megelőző negyvennapos böjtre utalva.
A húsvét előtti nagyböjt alatt a hús elhagyásának lehetnek kedvező hatásai, mert az állati eredetű zsírok fogyasztásának visszafogása segíti a koleszterinszint csökkenését, a zöldségek fogyasztása pedig növeli a rostbevitelt, ami szintén egészséges.
Ugyanakkor, hogy figyelni kell a kimaradó tápanyagok pótlására. Hal, tojás és tejtermékek fogyasztásával nagyrészt pótolhatók az ásványi anyagok, aminosavak, de a vasbevitel alacsony lesz a vörös húsok hiánya miatt.
Az egészséges böjttel kapcsolatban a dietetikus kiemelte, hogy az ételek mennyiségét lehet csökkenteni, de a folyadékok bevitelét inkább növelni kell.
Nem javasolt a böjt a betegeknek, a gyerekeknek, a kismamáknak, de a radikális diéták, divatos fogyókúrák még az egészséges emberek számára is veszélyesek lehetnek – tette hozzá.
2020. március 03.
A következő években a magyarok egészségét leginkább befolyásoló kockázati tényező a túlsúly és a mozgáshiányos életmód az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) felmérésének eredményei szerint.
Az AIPM harmadik innovatív gyógyszeripari körképéből kiderül, hogy a szakemberek szerint némileg nő a magyarok egészségben eltöltött éveinek száma. Ehhez azonban – több más tényező mellett – elengedhetetlen az egészségértés fejlesztése és a legújabb egészségügyi innovációkhoz történő hozzáférés további gyorsítása. Ennek fontos lépése volt 26 új gyógyszerkészítmény befogadása a társadalombiztosítási támogatásba idén januártól.
A vállalatvezetők óvatosan optimisták a magyarok egészségi kilátásait illetően. Úgy gondolják, a következő tíz évben kicsit növekszik majd az egészségben eltöltött évek száma, amely az Eurostat adatai szerint most átlagosan 60,2 év a magyar nők és 59,5 év a férfiak esetében. A kutatás eredményei szerint kis mértékben nő a magyarok egészségértésének mértéke, az, hogy mennyire tudjuk feldolgozni az egészségünkkel kapcsolatos információkat. Kevésbé optimisták ugyanakkor a megkérdezettek az innovatív terápiákhoz való hozzáférés idejével kapcsolatban. Erről ugyanis az összesített eredmények szerint úgy gondolják, inkább változatlan marad, ami indokolhatja az egészségügyi mutatókkal kapcsolatos visszafogott optimizmust.
A megkérdezettek szerint ugyanakkor a következő tíz évben a magyar társadalom egészségi állapotát és a születéskor várható élettartamot javító tennivalók közül éppen az emelkedik ki, hogy a magyarok hozzáférjenek a korszerű terápiákhoz. Szintén nagyon fontosnak tartják a finanszírozás bővítését, azaz az egészségügyi kiadások növelését – legalább a V4-es országok átlagára.
2020. március 03.
A hidegebb időjárás csökkenti a testhőmérsékletünket, ami stimulálja az étvágyat. Ez azért van, mert az evés segít létrehozni a belső hőt, és utólag testhőmérséklet emelkedéshez vezet. Télen a szervezet nehezebben működik és több energiát éget el, így az étvágy a természetes energiafelhasználás következménye.
Répás padlizsánpástétom
Hozzávalók
3 padlizsán
4 nagyobb répa
1 fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
2 ek Vénusz étolaj
1 tk őrölt koriander
100 g Vénusz Sütőmargarin
só, bors
Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 170 fokra. Mossuk meg az összes zöldséget. A hagymát, fokhagymát héjastól! A répát pucoljuk meg, majd a többivel együtt helyezzük mély, enyhén beolajozott tepsibe. Sózzuk finoman, fedjük be alufóliával, és süssük az előmelegített sütőben 50 percig, amíg minden megpuhul. Ha megpuhultak a zöldségek, szedjük ki a héjából a padlizsánt, hagymát, fokhagymát, majd a répával együtt tegyük aprítógépbe. Pürésítsük össze, több fordulóban, közben adagoljuk hozzá a koriandert és a Vénusz Sütőmargarint is. Sózzuk ízlés szerint, és már tálalhatjuk is.
2020. február 29.
Laktációs tanácsadó: a hozzátáplálás és elválasztás szakértőjeBár mostanában sokat játszadozik velünk a szeszélyes időjárás, mégis kijelenthetjük: a náthaszezonnal karöltve megérkezett az idei ősz is. Ilyenkor mindig kérdésessé válik, hogyan ússzuk meg a betegségeket.
Nem sokkal azok után, hogy a HáziPatika.com nemrég saját matricacsomaggal jelentkezett a Viberen, elindította Viber Community-jét is, amely hasznos tartalmakat biztosít az olvasóknak az egészségmegőrzéssel kapcsolatban. A rövid idő alatt több mint 30 ezer fősre növekedett platformon kérdezett rá a szerkesztőség az olvasók kedvenc gyümölcseire és vitaminszedési szokásaira.
A vitaminokat a szervezet nem állítja elő magától, azt táplálkozás útján juttatjuk be a szervezetbe. Ez nyáron a sok elfogyasztott, friss gyümölcs, zöldség és napon eltöltött idő miatt szinte észrevétlenül megtesszük, ám az őszi-téli időszakban érdemes odafigyelni, a megfelelő gyümölcsöket választani, illetve vitaminok szedésével rásegíteni. Úgy tűnik, a HáziPatika.com olvasói ezt már jól megtanulták: a Viber Community-ben válaszolók 63%-a szed legalább egy vitamint rendszeresen, 15,3 százalékuk pedig háromnál többet.
Az orvosok többségének közös álláspontja – és ezt szakcikkek is alátámasztják –, hogy az őszi szezon betegségeinek ideje alatt a D-vitamin és a C-vitamin segíti a megelőzést.
Mivel a C-vitamin minden növényben megtalálható, így nem nehéz hozzáférni étrend-kiegészítők nélkül sem, ám vitaminbevitel szempontjából nem mindegy, melyik gyümölcsöt tesszük be kosarunkba. Az egészségügyi portál olvasóinak az eper (26%), a dinnye (23%) és a banán (13%) a kedvenc gyümölcsei. Tápanyagtartalom és vitaminok szempontjából viszont érdemes minél többet fogyasztani az idénygyümölcsökből, így fontos, hogy a tudatosságot beépítsük a piacozós bevásárlólistánk összeállításába is. A szőlő például tele van antioxidánsokkal, gazdag rostokban, és a magas cukor tartalma miatt energiát is biztosít a fáradt őszi napokra, míg az alma javítja az étvágyat és az emésztést is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...99100101...304
