Információk, érdekességek
„Amíg te pihensz, a véred életet ment!” szlogennel indul az idei nyári véradókampány
2025. július 26.
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) és véradásszervező partnere, a Magyar Vöröskereszt (MVK) közös nyári kampányt indít „Amíg te pihensz, a véred életet ment!” címmel, válaszul a szabadságolások időszakában rendszeresen visszaeső véradási aktivitásra. A kampány üzenete, hogy a vérkészítményekre nyáron is ugyanúgy szükség van, hiszen a gyógyítás és az életmentés ilyenkor is folyamatos. A figyelemfelhívó akció 2025. július 1. és augusztus 31. között zajlik országszerte.
„A nyári szünet alatt a véradók életvitele átalakul, sokan elutaznak. Ez pedig érezhetően megnehezíti a stabil vérellátás fenntartását, pedig az egészségügyi intézmények ilyenkor is számítanak ránk” – hangsúlyozta Bayerné Dr. Matusovits Andrea, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója. Mint mondta, a szlogen célja az volt, hogy emlékeztessen mindenkit arra, hogy míg egyesek pihennek és feltöltődnek, másoknak az életük múlhat a rendelkezésre álló vérkészítményeken.
„A Magyar Vöröskereszt számára a véradás az emberiesség és önkéntesség élő példája. Nyáron különösen fontos, hogy ezek az alapelvek tettekké váljanak, hiszen az ellátásra szorulóknak ilyenkor is változatlanul szükségük van a segítségre” – emelte ki Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója.
A kampány részeként nyereményjáték is indul, amely során szabadidős élmények találnak majd gazdára. A véradók belépőket, utalványokat, kedvezménykuponokat nyerhetnek a Fehérvár Travel Kft., a Hévízi Tófürdő, a Hungarospa Thermal Hotel*** Superior Hajdúszoboszló, a Lotus Therme Hotel & Spa *****, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., a Sóstó Zoo – Nyíregyházi Állatpark, valamint a Zalakarosi Fürdő felajánlásából. A sorsoláson való részvételhez mindössze annyi szükséges, hogy a résztvevők a kampány időtartama alatt vért adjanak.
Úti patika
2025. július 17.
Amikor a gyógyszer a családdal együtt utazik
Az utazás
Milyen gyógyszerekre lehet szükség, és hogyan érdemes kiválasztani, hogy melyik gyógyszer utazzon?
Az úti patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy ki(k)nél milyen panaszok orvoslására lehet szükség.
Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed az utazó.
Az úti patika tehát egy személyre vagy családra szabott gyógyszereket, kötszereket és egyéb patikaszereket tartalmazó csomag. Az úti patikának praktikusnak, kis helyen elférőnek, ugyanakkor az esetlegesen felmerülő problémákra „elsősegélyt” nyújtónak kell lennie. Összeállításánál az úti célt is figyelembe kell venni; mert pl. egy trópusi szigetre utazáskor valószínűbb az akut hasmenés, mint egy szomszédos országban való nyaraláskor. Kanyargós utakon való buszos kiránduláskor gyakori panasz az utazási betegség. Hegyi túrák alkalmával fokozott a kockázata a rándulásoknak, ficamoknak, bőrsérüléseknek. vízparton gyakoribbak lehetnek a rovarcsípések.
Vannak olyan panaszok is, amelyek bárhol és bármikor felléphetnek; így a láz és a fájdalom. A fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer tehát kötelező kelléke az úti patikának. Érdemes olyan gyógyszerek mellett dönteni, amelyek akár az egész család számára megoldást kínálhatnak adott probléma esetén, és „kompatibilisek” a nyaralással járó esetleges meleggel. Lehetőség szerint kerülendők a hűtőben tárolandó gyógyszerek, a magasabb hőmérsékleten megolvadó kúpok. A tablettákénál problémásabb lehet a folyadékok, kenőcsök szállítása.
Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint
2025. július 09.
A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.
A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.
Mi váltja ki a szívritmuszavart?
A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.
A véradással és plazmaadással reményt adhatunk másoknak és életeket menthetünk
2025. július 05.
2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.
A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre.
A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához1. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.
„Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak lehetnek. A plazmából nyert immunglobulinok és alvadási faktorok segítenek megállítani a vérzést vagy megelőzni az életveszélyes szövődményeket – segítve a betegeket, hogy visszatérhessenek a mindennapi életükhöz.”
A BioLife Europe, egy vérplazma gyűjtésére és feldolgozására szakosodott nemzetközi vállalat által 2025 elején, több mint 1800 ember bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a donorok egyik legfőbb motivációja mások segítése.
A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes körű véradáson is részt kell venniük. A plazmaközpontok ezt külön véradási napokkal támogatják, biztosítva a folyamatos és biztonságos országos vérellátást.
A BioLife felmérése azt is megállapította, hogy egyre több ember ismeri a vér- és plazmaadás közötti különbségeket, bár sokan még mindig nem tudják, hogy plazma sokkal gyakrabban adható.
„A plazmaadás hasonló a véradáshoz” – mondja Dr. Nyerges Judit. „De a véradással ellentétben, ahol minden összetevőt levesznek, és ezek újratermelődése körülbelül 56 napot vesz igénybe, a plazmaadás során egy modern és biztonságos eszköz elválasztja a plazmát a többi vérkomponenstől, majd ez utóbbit, köztük a vörös- és fehérvérsejteket visszajuttatja a donor szervezetébe. Ezt plazmaferezisnek nevezik. Mivel a szervezet könnyebben pótolja a plazma összetevőit, ezért plazma gyakrabban adható: legalább két donációmentes napnak kell eltelnie két plazmaadás között. Azok, akik rendszeresen részt vesznek mindkét típusú donációban, jól tájékozottak a vér- és plazmaadás közötti különbségekről” – magyarázza Dr. Nyerges Judit.
A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát
2025. június 22.
Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk. De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.
Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.
A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.
Nemcsak testileg, de lelkileg is árt
Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...169