Információk, érdekességek

Cikória: több mint kávépótló

2019. május 08.

A cikóriát a legtöbben csak pótkávéként ismerik, de magas élelmi rosttartalma, ásványi anyag és vitamin gazdagsága értékes zöldségnövénnyé teszi. Érdemes többféle felhasználási módját figyelembe venni.

A cikóriának (a mezei katáng vadféle nemesített változatának) számos fajtája létezik, melyek közül hazánkban a legismertebb a salátának való levélcikória és a gyökércikória. Az utóbbiból készül a jól ismert pótkávé, illetve a cikóriagyökér kivonata, főzete a fitoterápiában használatos. A cikória bővelkedik A-,  B1-, B2- és C-vitaminban, de ásványi anyagokban is. Található benne magnézium, folsav, kalcium, inulin rost, kálium, foszfor, vas… Kivonata erős antioxidáns hatású.

Elterjedése

A 17. századi Hollandiában felfedezték, hogy a cikória porított gyökere pörkölés hatására elveszti keserű ízét, és kissé karamellás ízvilágú, finom ital készíthető belőle. A hajtatott cikória termesztése a 19. században indult meg, és a mai napig kedvelt, minőségi ital és téli zöldségféle Nyugat-Európában, elsősorban Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Hollandiában. Hazánkban is termesztik – a pótkávén kívül egyre elterjedtebb felhasználása salátákban, különféle ételekben.

Gyógyhatásai

Mint minden keserű növény, a cikória is epehajtó tulajdonságokkal rendelkezik. A belőle készült gyógytea segíti az epehólyag teljes kiürítését; enyhíti az epehólyag renyhe működése során fellépő, epepangással kapcsolatos panaszokat: serkenti az epetermelést.

A cikória gazdag inulinban, mely vízben oldódó, probiotikus tulajdonságú rost. Kedvezően hat a bélflórára, könnyíti az emésztést, gyorsítja a béltranzitot, és emiatt ellenszerként szolgál a székrekedésre.

Egy másik jó tulajdonsága, hogy csökkenti a koleszterinszintet is. Kávépótlóként előnye, hogy koffeinmentes, nem emeli a vérnyomást, és nem savasítja a szervezetet, de ízben hasonlít az igazi kávéhoz. Nem árt tudni azt sem, hogy a cikóriagyökér pörkölve elveszti hatóanyagainak nagy részét, de inulinban gazdag marad.

Spenótos pulykás rizottó

2019. május 04.

Finom és fehérjedús! Végre itt a tavasz, a napokban már mutattunk pár hasonló receptet, s most itt a minisorozat befejező része. Jó étvágyat!  

Hozzávalók 4 főre:
2 gerezd fokhagyma
40 dkg Gallicoop pulykamell
10 dkg vaj
ízlés szerint fehérbors
25 dkg rizottórizs (arborio vagy más kerekszemű rizs)
1 liter húsleves vagy alaplé (kockából is lehet)
1 db salotta hagyma
1 dl száraz fehérbor
8 dkg parmezán
25 dkg spenót
1 csokor bazsalikom
ízlés szerint só

Elkészítés:
Egy evőkanál vajon megpirítjuk a hagymát, fokhagymát, nagy lángon hozzáadjuk a rizst, és a fehérbort. Felöntjük egy merőkanál húslevessel, a főzőlapot alacsonyra vesszük és gyakori kavargatás (lyukacsos fakanállal!) mellett főzzük a rizst.

Folyamatosan kavargatjuk és apránként hozzáadjuk a levest. A rizsnek „al dente”-nek kell maradnia, ezt rizstől függően kb. 20 perc alatt érjük el. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a vajat, parmezánt. Ha nem elég krémes, tehetünk hozzá még kevés húslevest vagy forró vizet.

A húst felkockázzuk. Egy serpenyőben kevés olajon megpirítjuk, félretesszük.

Az alaposan megmosott, felcsíkozott spenótot pici vajon megpároljuk egy serpenyőben néhány perc alatt.

Különleges joghurtöntet

2019. április 24.

Húsokra, zöldfélékre hűtő, emésztést segítő öntetet kínálhatunk.  

Hozzávalók
1 nagy pohár joghurt
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanálnyi fehér bor
1 főtt tojás sárgája
friss mentalevelek
kovászos uborka

Elkészítés
A kovászos uborkákat reszeljük le káposztareszelőn. A levét kicsit nyomjuk ki. A joghurtba keverjük el az apróra tört főtt tojás sárgáját, a fehér bort, és az összetört fokhagymát. Pici fehér borssal ízesítsük, és adjuk hozzá a reszelt uborkát.

A friss mentaleveleket vágjuk apróra, és ezzel hintsük meg a tetejét.

Már reggel fáradt vagyok...

2019. április 21.

Reggelente nehezen kelünk fel, amikor is csak egy dologra gondolunk: visszabújni az ágyba!  Fáradtak vagyunk már ébredés után, majd napközben sem javul a helyzet. De mit fogyasszunk reggelire, és mit szerepeltessünk a napi étrendünkben, hogy visszanyerjük energiánkat? Íme néhány javaslat hozzá.

Vaspótlás fáradtság ellen

A vashiány a nőknél nagyobb arányban jelentkezik, mint a férfiaknál, mivel a menstruáció idején a szervezet minden hónapban veszít vastartalékából. Márpedig a vas számos, a szervezetünknek energiát adó folyamatban vesz részt: biztosítja az oxigén eljutását a sejtekhez, hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, segíti a dopamin-szintézist, pótolja az energiát. Amikor nehezünkre esik a reggeli felkelés, vagy folyamatosan fáradtak vagyunk, az a vashiány egyik tipikus jele.

A vasat a szervezet nem képes előállítani, ezért táplálkozásunkban a vasat pótolni kell. Pl. spenót, lencse, egyéb száraz hüvelyesek, a belsőségek közül főként a máj, tojássárgája, búzakorpa, a tökmag-szezámmag-lenmag hármas, tojássárgája, belsőségek mind-mind bővelkednek benne. Így rendszeresen fogyasszunk belőlük, egy nap, beleértve a reggelit, 2-3 részre osztva.

Az energiaszintet emelő magnézium

A magnézium, hasonlóképpen a vashoz, jelentős, energiát adó nyomelem. Elősegíti a cukrokat és zsírokat energiává átalakító enzimek működését. Támogatja az idegi impulzusok transzmisszióját (közvetítését), és részt vesz.az ingerületátvivő anyagok szintézisében. Bővelkednek benne pl. a sötétzöld levelű zöldségek, olajos magvak, citrusfélék, fekete csokoládé, mandula, joghurt-kefir…

A rostokban gazdag táplálkozás csökkenti a betegség kockázatát

2019. április 15.

A rostokban és teljes kiőrlésű ételekben gazdag táplálkozással jelentősen csökken a szívbetegségek, a stroke, a diabétesz és más krónikus betegségek kialakulásának kockázata – állapította meg egy új tanulmány, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából készült.

Ha emeljük az élelmi rostok mennyiségét az étrendben, naponta minden újabb nyolc grammnyi rost fogyasztása 5-27 százalékkal csökkenti az idő előtti halálozás, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kockázatát. Emellett a stroke és a mellrák kockázata is alacsonyabb lesz – állapította meg a tanulmány.

A kutatás szerint az egészség megőrzéséhez ajánlott legalább napi 25-29 gramm rostot fogyasztani, de az ennél nagyobb mennyiségű rost fogyasztásának még nagyobb az előnye.

A The Lancet orvosi folyóiratban közölt tanulmány egyik vezető kutatója, Jim Mann, az új-zélandi Otagói Egyetem professzora hangsúlyozta: kutatásuk meggyőző bizonyítékkal szolgált arra, hogy a táplálkozási útmutatókban a rostokban gazdag étrendet és a teljes kiőrlésű gabonákat kell a középpontba állítani, mivel ezek egy sor komoly betegség kockázatát csökkentik.

A kutatás megállapította, hogy a legtöbb ember világszerte napi 20 grammnál kevesebb rostot fogyaszt. Nagy-Britanniában 2015-ben egy táplálkozással foglalkozó bizottság napi 30 grammnyi rost fogyasztásának elérését tűzte ki célul, ám ez csupán a britek 9 százalékának sikerült. Az Egyesült Államokban a felnőttek napi átlagos rostfogyasztása 15 gramm.