Információk, érdekességek
A sejtek zsírtartalma csökkenthető
2019. december 14.
Eljött az az időszak, amikor mindenki lehetőleg villámsebességgel szeretne megszabadulni a fölös kilóitól, ezért különféle gyorsdiétákat, csodamódszereket választ. Ezekkel azonban a szervezetünket erősen megterheljük, a hatás pedig szinte sohasem tartós. Dr. Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa a hosszú távú fogyás titkairól beszélt.
Egyre többen elfogadják, hogy a fogyókúrák helyett életmódváltásra van szükség! Hosszú távú eredményt csak az hoz, ha új elvek és étrend szerint, új időbeosztással élünk, hogy a rendszeres mozgás is beleférjen a mindennapokba.
Sokan úgy gondolják, eleget mozognak ők a ház körül, a háztartásban, vagy amíg bevásárolnak. Ez azonban semmiképpen sem tekinthető sportnak. A szervezet elsődleges energiaforrásai a szénhidrátok. Ha ezeket felhasználtuk, következik a zsírok elégetése, végül szükség esetén a szervezet belekezd a fehérjék elégetésébe is. Az energiaraktárakat is ebben a sorrendben használjuk fel. Elsőként a máj és az izmok glikogén formájában elraktározott szénhidrogénkészletéhez nyúlunk, mert ez gyorsan hozzáférhető, mintegy 300–400 g, azaz 1200–1600 kcal erejéig.
A gyorstartalékok apadásával indul meg a zsírégetés. A zsírszövet elfogyasztásához tehát intenzív testmozgásra és szénhidrátszegény táplálkozásra van szükség. A házimunka, bármilyen fárasztó, sajnos nem fogyaszt annyi energiát, hogy a glikogéntartalékokból ne tudnánk fedezni, másrészt többnyire nem jár egyes izomcsoportok legalább 20–30 percig tartó intenzív munkájával, illetve olyan pulzusszám-növekedéssel, ami edzené a szívet, serkentené a vérkeringést, és a sport általános pozitív hatásait váltaná ki.
Egyre több halat esznek a magyarok
2019. december 04.
Tíz százalékkal, 6,5 kilogrammra nőtt az egy főre jutó éves halfogyasztás Magyarországon – hangzott el az M1 aktuális csatorna Híradójában.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője (AMC) pénteken értékelte a “Kapj rá!” elnevezésű, a halfogyasztást népszerűsítő kampány eddigi tapasztalatait. A kampány keretében az elmúlt két évben 70 ezer emberrel kóstoltatták meg a legfinomabb halételeket és mutatták meg milyen fejlődésen ment keresztül a halgasztronómia.
A szakember fontos eredménynek nevezte a hal áfájának 5 százalékra mérséklését, ami a piaci pozíciókat javítani tudta. Ezzel együtt fontos célkitűzésnek nevezte az egészséges társadalomra való törekvést. Ehhez – mint vélekedett – hozzájárulhat az a törekvés, hogy a teljes húsfogyasztáson belül emelkedjen a halfogyasztás mértéke.
Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa
2019. december 02.
A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.
Mi a bulimia?
Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.
A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.
A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).
Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.
Az energiaital mértékkel nem méreg, de felesleges fogyasztani
2019. november 30.
Aggasztóan sok energiaitalt fogyasztanak a fiatalok. Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet felmérése szerint a magyar fiatalok 78 százaléka fogyasztja előszeretettel ezeket az italokat.
Töretlen az energiaitalok népszerűsége, az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet egy legfrissebb felmérése szerint minden ötödik 10 és 14 év közötti fiatal iszik egyet a reggeli órákban belőle. A kardiológusok szerint ez akár veszélyes is lehet, hogy miért, arról a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház orvosigazgató belgyógyásza beszélt. Dr. Reiber István szerint mértékkel nem méreg az energiaital, de fiatalok ne fogyasszák.
– Mit tartalmaznak az energiaitalok?
– Nagy mennyiségben cukrot, koffeint, némi vitamint és tartósítószereket. Tulajdonképpen egy átlagos üdítőitalnak is minősíthetnénk, Magyarországon az élelmezési szabályzatban nincs pontosan definiálva az energiaital fogalma. Hogy ez miért is lehet veszélyes? Nézzük a koffeintartalmat. Egy két és fél deciliteres ilyen ital elfogyasztása nem méregnek tekinthető mennyiségben tartalmaz koffeint, körülbelül 70 mg az itthon forgalomban lévő energiaitalok koffeintartalma. Egy jófajta espresso kávé 100-150 mg koffeint tartalmaz. A gond akkor van, ha valaki egy nap többet fogyaszt ezekből a dobozos italokból, hiszen akkor nagyon gyorsan összeadódik ez a mennyiség.
A csodabogyó: földicseresznye
2019. november 29.
Egyre több helyen bukkan fel egy titokzatos, narancssárga-aranyszínű bogyó a piacokon és boltok polcain. Mit lehet tudni róla? Milyen az íze? Hogyan lehet felhasználni? Miért jó az egészségünknek, ha fogyasztunk ebből a gyümölcsből? A HelloVidék összeszedte, mit érdemes tudni az új superfoodról, a zsidócseresznyéről.
A zsidócseresznye (más nevén hólyagcseresznye vagy arany földicseresznye) egy olyan fényes, narancssárga színű bogyó, mely a mexikói földicseresznyével (tomatillóval) álla legközelebbi rokonságban. Akárcsak a mexikói földicseresznye termését, a zsidócseresznye ízletes bogyóit is egy pergamenszerű héj fedi, melyet fogyasztás előtt el kell távolítani. A Dél-Amerikából származó, egzotikus gyümölcs távolabbi rokona még a paradicsomnak is, mivel rendszertanilag mindkettő a burgonyafélék családjába tartozik.
A földicseresznye trópusi környezetben évelő, Magyarországon azonban egynyári növénynek számít a fagyérzékenysége miatt. Ha otthon is szeretnél nevelni ilyen növényt, már van lehetőséged rá, ugyanis egyre több boltban lehet kapni magokat – de ügyelj arra, hogy meleg-, víz- és tápanyagigényes növény, melyet kizárólag nagyon meleg, napos területre érdemes ültetni!
A gyümölcs kinézetre feltűnő szépségű: bogyója narancssárga és kicsit kisebb, mint a koktélparadicsom. A zsidócseresznyének trópusi, édes-savanykás íze van, mely leginkább a mangó és az ananász gyümölcsére hasonlít. Manapság egyre több felhasználási lehetősége van: koktélokba, salátákba, mártásokba és dzsemekbe is felhasználják, esetleg desszertként, fagylaltban, vagy csak simán magában fogyasztják.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...104105106...304