Információk, érdekességek

A stresszhiány is lehet pokol

2015. július 14.

A kazánt két ördög fűti, Egyhangúság és Céltalanság! A stresszre szükségünk van. A túl kevés stressz, az ingerszegény, kihívásoktól mentes környezet is önmaga ellentétébe csaphat át. Az az ember, aki unalmas, egyhangú életet él, akinek mindennapjaiból hiányzik a változatosság, a pezsgés, gyakran elégedetlenséget, dühöt, szorongást érez emiatt, és ezáltal válik hajlamossá a stresszel összefüggő problémákra, betegségekre. Ez a stresszhiányos stressz.

Úgy gondolhatnánk, hogy a dolgozó, különösen a magasabb, felelős beosztásban dolgozó nők esetében ez a probléma egyáltalán nem jelentkezik, hiszen az unalom, az egyhangúság fenyegeti legkevésbé őket. Ez általában igaz, de néhányan közülük szinte stresszfüggővé válnak.Ezért hosszabb-rövidebb kényszerpihenők, például egy lábtörés, vagy kisebb műtét utáni lábadozás, de akár a szabadság vagy egy pihenésre szánt hosszú hétvége is elviselhetetlenül ingerszegénynek, unalmasnak bizonyulhat a magasabb stressz szinthez szokott nő számára. Sőt, a nyugalmasabb időszakokban egyesek szinte keresik az izgalmakat, hogy meneküljenek a tűrhetetlennek érzett unalom elől. S még jó, ha csak önmaguk számára keresik a stresszt, hiszen nyugtalanságukkal környezetük számára is megsokszorozhatják azt.

Belső ellentmondások?

2015. július 07.

A békítő "show". Ez annyit tesz, hogy összebékítjük egymással ellenmondó személyiségrészeinket. Azokat az identitásokat, hiedelmeket, értékrendeket és elképzeléseket, melyek látszólag szemben állnak egymással.

Mielőtt rálelnénk a harmóniára, először fel kell ismernünk, mi jelent diszharmóniát a számunkra. Mik azok a „vagy-vagy, „igen – de”, „kellene – nem szabad” ellentétpárok melyek zavarodottságot okoznak bennünk. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldása azért is fontos, mert döntéseinket meghatározzák, és hol ide, hol oda billenve, egyfajta egy helyben toporgást idézhetnek elő, melynek következtében bizonyos élethelyzetek akár évekre is beragadhatnak.

Divat vagy életérzés, avagy a Bikram Yoga valódi örömei

2015. június 28.

Szeretne esetleg fogyni, szebb alakra szert tenni? Szeretne egy kis harmóniát csempészni stresszes mindennapjaiba? Szeretne egészségesebben élni, jól érezni magát a testében?

Akkor a Bikram Yogát pont Önnek találta ki Bikram Choudhury indiai származású egykori súlyemelő, aki saját komoly sportsérülése kezelésére állította össze ezt a jóga típust.

Mert, ahogy azt Várkonyi Edit, kedvenc jógaoktatóm szokta mondani nekünk: „Az az igazi felelősség, ha valaki odafigyel magára, s így egészséges tud maradni szerettei és családja számára, és teljes értékű munkát tud végezni.”

Már jó néhány éve annak, hogy egy szép napon arra ébredtem, hogy kipróbálnám, milyen lehet jógázni. Bementem egy könyvesboltba még aznap, és megvettem életem első jóga könyvét, tele színes gyakorlatokkal és a hozzátartozó leírásokkal, hogy az egyes ászanákat, hogyan kell végezni, mi mindenre jók egészségileg és esztétikailag egyaránt.

Nekiültem átolvasni szerzeményemet, és ami először megragadt, és rettenő szimpatikus volt számomra, az volt, hogy semmi erőszak, semmi pumpálás, csak mindenből annyit szabad csinálni, amennyi jólesik, de persze úgy, hogy közben feszegessük testi határainkat. Nekiláttam hát, és el is kezdtem a gyakorlatokat sorra kipróbálni, és azt vettem észre, hogy jobban érzem magam, még úgy is, hogy teljesen autodidakta módon végzetem azokat. Csináltam már egy pár hónapja reggelente az általam összerakott feladat sort, amikor sajnos kiderült, hogy édesanyám mellrákjából csontáttétes lett. Ezt azért jegyzem itt meg, mert másfél éves ápolása során sem hagytam abba a rendszeres jógázást, így a testi-lelki terhet is sokkal jobban viseltem, majd később elvesztését, elengedését.

Ájurvéda - Az élet tudománya

2015. június 18.

Az ájurvéda a világ legősibb egészségmegőrzéssel és gyógyítással foglalkozó tudománya. Több mint ötezer éves. Különlegessége, hogy nem találta fel senki, nem rakta össze senki. India ősi védikus civilizációjának bölcsessége úgynevezett meglátott tudás. Szanszkrit nyelven ezt úgy hívják, hogy apauruséja, ami azt jelenti, hogy tértől és időtől függetlenül, öröktől létező.

A régi korok bölcsei, mély meditációjuk végtelen csendjében, meglátták a Védát (tudást). Magát a Természet, az Univerzum törvényszerűségeit, irányító elveit, végtelen bölcsességét, és ezt kihozva lejegyezték ezt. A Véda a Csendben, a nem megnyilvánultban, a Létben rejtőző határtalan intelligencia. A Védának negyven ága van. Az élet egészét felölelő tudásnak az egészséggel foglalkozó területe az ájurvéda. (Ájusz = élet, Véda = tudás) Az ájurvéda tehát az élet tudománya. Nem csak Indiában használták, hanem a kínai, tibeti, koreai, japán, vietnami gyógyításra is nagy hatással volt, sőt, a görög és egyiptomi orvoslás is ebből eredeztethető.

Miért félelmetes az elutasítás?

2015. június 16.

A félelem hasznos, hiszen megtanít arra, hogy elkerüljünk helyzeteket, melyek potenciális veszélyt jelenthetnek a testi épségünkre, a fizikai és mentális állapotunkra, vagy épp az életünkre. Vannak azonban olyan félelmek, melyek megnehezítik, vagy gátolják az életvezetésünket. Társas lényként az elutasítástól való félelem is ide tartozik. Minden ember fél ugyanis attól, hogy elutasítja, kirekeszti őt a csoport, melynek a tagja. Minden ember fél attól, hogy elveszítheti mások szeretetét. Vajon miért?

Valaha a létfenntartás eszközének számított az, hogy egy bizonyos csoport tagjai legyünk. Együtt vadásztunk, együtt őriztük a tüzet, átadtuk egymásnak a tudást, megosztottuk egymással a tapasztalatainkat. A szociális közeg iránti szükségletünk ma már olyan szorosan hozzátartozik az emberi mivoltunkhoz, hogy a csoporttól való elszakadás, a szociális izoláció komoly veszélyt jelenthet a mentális egészségünkre. Épp ezért a szociális gátlás, az emberi kapcsolat kialakításának és/vagy fenntartásának nehézsége óriási terhet róhat az egyénre.