Információk, érdekességek

Mit mond a gyógyszerész? – A száraz szem kezeléséről

2017. május 21.

Mi okozhatja a száraz szem tüneteit?

• Fokozott számítógép-, okostelefon-használattal és a tévé előtt ülve a szemünkkel kevesebbet pislogunk
• Szeles időjárás
• Légkondicionált, alacsony páratartalmú helyiségben tartózkodás
• Egyes betegségek, pl.: Sjögren-szindróma
• Egyes gyógyszerek (pl.: allergiaellenes szerek, aknéra alkalmazott készítmények, szteroidok, egyes antidepresszánsok, fogamzásgátlók, altatók) mellékhatásaként is megjelenhet
• Kemény kontaktlencse viselése
• A szem szaruhártyáján végzett műtét
• Menopauzában gyakori

Iroda jóga gyakorlatok

2017. május 20.

Az ülésről beszéltünk már ebben a bejegyzésben (link) nézzük napközben mit tehetünk az egészségünk érdekében. 

Könnyű lenne azt mondani, hogy ne üljünk annyit, és ez valóban egy megoldás lehetne, viszont legtöbbünk számára ez nem kivitelezhető.

Mozgással a fittségért – a női keblek

2017. május 11.

A mell a nőiesség szimbóluma. Általa jut kifejezésre a szépség, az érzékiség és az anyaság is. Szép, telt, feszes formája vonzza a férfitekinteteket. De a kevésbé feltűnő, kislányos fajtája is igen vonzó tud lenni. A mell témája kétségkívül foglalkoztat minket, nőket is…

A női domborulatok a tinédzserkorban indulnak fejlődésnek. Későbbi alakulásukban pedig számtalan tényező közrejátszik – hormonok, a kötőszövet felépítése, testsúlyingadozás, terhesség-szoptatás, edzés, táplálkozás is. Méretük és formájuk genetikailag adott, sőt az is, hogy az élettani változásokra (pl. a szoptatás) hogyan reagálnak. A női keblek illeszkednek testalkatunkhoz. Sőt egyes elméletek szerint még a lelki beállítottságunkról is sokat elárulnak. Egy biztos, a telt kebleket ugyanúgy meg kell tanulni viselni, mint a kevésbé feltűnő fajtáit. Hiszen szembetűnővé akkor válhatnak, ha gazdájuk magabiztos testtartással, ízléses öltözékkel fel is vállalja önmagát és a hatást, amelyet kelt vele.

Ahogyan kislányból nagylánnyá, majd anyává cseperedünk, testileg és lelkileg is átformálódunk. Női mivoltunk egyre összetettebbé válik. És amennyire megtanuljuk a melleinket „viselni”, úgy tudjuk nőiességünket is elfogadni és felvállalni. S bár tényleges vonzerőnk nem csak a fizikai adottságunkon múlik, szeretnénk mégis megérteni, hogy melleink miért olyanok, amilyenek. Milyen változáson mennek keresztül a terhességgel és a szoptatással? Vissza tudnak-e alakulni a szoptatás után? Feszességüket, teltségüket elő tudjuk-e segíteni különböző praktikákkal? Ebben a cikkben ezekről esik most szó.

Egy kis mellanatómia

Az emlő elsősorban a mirigyes állományból, valamint az emlő formáját adó zsír- és kötőszövetből áll. A mirigyes állomány a tejet termelő lebenykékből, illetve tejcsatornákból épül fel. Az emlőkben izomszövet nincs, a mellkasfali izmok az emlők alatt helyezkednek el. A kebleink mérete és formája leginkább a benne lévő zsírszövet mennyiségétől, valamint a kötőszöveti csíkok feszességétől függ.

Kötőszövete a változásokra mindig igen érzékenyen reagál.

• A mell feszessége a hirtelen súlyváltozás, illetve a terhességgel és a szoptatással járó méretváltozások hatására csökken leginkább.
• De sajnos megereszkedését akár alkati tulajdonság is okozhatja.

A tévhitek elkerülése végett fontos kiemelni, hogy a mellizom edzése alapvetően nincs befolyással a női mell zsírtároló szöveteire, vagyis a mellek maguk nem lesznek sem nagyobbak, sem kisebbek attól, hogy valaki melledzést végez. Viszont a zsírtároló mellszövetek alatt lévő izom edzésével a mellizom vastagodni kezd, és a mell ezáltal megemelkedhet.

Hőhullámok klimax idején? - Inzulinrezisztenciára is utalhat!

2017. május 09.

Gyakoribb az IR hőhullámok esetén

A menopauza során észlelt kellemetlen tünetek közül az egyik leggyakoribb panasznak a hőhullámok számítanak. Emögött elsősorban a klimax során bekövetkező hormonális változás áll, ám kutatások szerint a probléma sokszor inzulinrezisztenciával (is) függ össze. Az Észak-Amerikai Menopauza Társaság találkozóján közzétett adatok szerint a menopauza alatt tapasztalható hőhullámok és éjszakai izzadások gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik inzulinrezisztenciával küzdenek. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy a glükóz koncentrációja 33%-kal magasabb azoknál, akik hetente 1-5 alkalommal szenvednek hőhullámoktól, ráadásul náluk a HOMA index is több mind 2-szerese a normálisnak. A problémával nem csupán a kellemetlen tünetek miatt érdemes foglalkozni, hanem amiatt is, mert a klimax során eleve megnő a kardiovaszkuláris betegséges kialakulásának kockázata, és amennyiben inzulinrezisztencia is párosul a változókorhoz, úgy a rizikó még nagyobb. Éppen ezért a hőhullámokkal küzdő idősebb nőknek a tudósok azt javasolják, hogy rendszeresen ellenőriztessék vércukor és inzulin szintjüket, továbbá legyenek tisztában vérnyomásukkal, valamint lipid értékeikkel is.

Annyi idős vagy, mint az ereid

2017. május 06.

Az életkor is hat az ereinkre

Tény és való, hogy az idősödés hat a szív- és érrendszerünkre is, amely egyre fogékonyabbá válik a megbetegedésekre, például a magasvérnyomás betegségre és az érszűkületre. A 65 éven felüliek halálozási okainak 40 százalékát a szívproblémák teszik ki. A 80 éves férfiaknak 9-szer akkora az esélyük, hogy krónikus szívbetegségek okozzák a halálukat, mint az 50 éveseknek.  A nőknél ugyanez a kockázat 11-szeresére növekszik ugyanebben a periódusban.

Ezt a romlást természetesen az életmódunk is felgyorsíthatja, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az életkor növekedésével is együtt jár az erek merevebbé és vastagabbá válása, ami pedig a szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktora.  Ennek okairól több teória is létezik.  Az egyik elmélet szerint egy „ördögi körről” van szó: az öregedés létrehoz bizonyos környezeti változásokat az erekben, amelyek hatására az erek keményedni kezdenek, és kialakul a magas vérnyomás. Ugyanakkor a megváltozott környezet azt is megkönnyíti, hogy zsíros plakkok rakódjanak le az erek belső falán. Így jön létre az érszűkület, amely felgyorsítja az erek öregedését, ami pedig tovább keményíti az ereket és további lerakódásokat eredményez.

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezek a folyamatok egyes emberekben gyorsan, másokban sokkal lassabban mennek végbe – végeredményben tehát az ereink „életkora” akár el is térhet a valódi, biológiai korunktól.