Információk, érdekességek

A párkapcsolatra is hatással lehet a PCOS

2015. március 04.

A PCOS, vagyis a petefészek cisztásodása gyakori probléma a nők körében, melynek számos negatív egészségügyi vonzata van, ráadásul előfordulhat, hogy a párkapcsolatra sincs jó hatással. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája a betegség kezelési módszereit ismerteti. 

A PCOS jellemző tünetei:

Ciszták a petefészekben

A PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma hétterében a szervezet hormonális zavara áll. Ekkor a megfelelő hormontermelés miatt a peteérés zavart szenved, a tüszők nem képesek megrepedni, így azok könnyen cisztává alakulhatnak. Ugyanis ahhoz, hogy normál peteérés legyen, megfelelő arányban kell lennie a petefészek által termelt tesztoszteron –, illetve ösztrogénszintnek. Ha a rendszerbe hiba csúszik és a hormonháztartás felborul , akkor a nő szervezetében a női és – az alapból is jelen lévő – tesztoszteron férfihormon egyensúlya az utóbbi felé tolódik el.

A tünetmentes érszűkületet is szükséges kezelni

2015. február 25.

A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. Az érszűkület stádiumairól és kezeléséről Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa beszélt. 

„Az érszűkület egy úgynevezett célszervi megbetegedés, ami azt jelenti, hogy bár az érelmeszesedés a szervezet artériáit általánosan érinti, mégis leggyakrabban a szív, az agy, az alsó végtagi, illetve a hasi erekben alakul ki a szűkület. A betegség legutolsó stádiumában, az ér teljesen elzáródik, majd megindul az adott szerv szöveteinek elhalása, ami szív-, és agyi infarktushoz, illetve a végtagok üszkösödéshez vezethet. A szűkület egy bizonyos mértékig nem okoz tüneteket. Mégis, ismerve a folyamat előrehaladó jellegét, valamint számos vizsgálat eredményét, egyre nagyobb hangsúlyt kap a folyamat kezdeti, tüneteket nem okozó jeleinek felkutatása, és a kockázati tényezők korai kezelése.”- mondja a szakember.

Az érszűkülettel egyértelműen összefüggő és befolyásolható tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomásbetegség. Ezen tényezők szigorú kontrollja nélkül az érszűkület sikeres kezelése hosszú távon érdemben nem lehetséges.

Mit NE együnk cukor helyett, ha cukorbetegséggel küzdünk?

2015. február 16.

Manapság már számos alapanyagot választhatunk cukor helyett a boltok polcairól, ám ha valakinek inzulinrezisztenciája vagy cukorbetegsége van, akkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy mely termékeket nem érdemes választania a cukor pótlására. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusának összefoglalója. 

Méz

A mézet rengetegen használják cukor helyett, hiszen egy természetes édesítőszerről van szó, ami ráadásul ízletes is, és nem kell számolni kellemetlen mellékízzel sem.  Éppen ezért a fogyókúrázók gyakran nyúlnak hozzá, ám mi van akkor, ha valakinek egészségügyi okokból kell kerülnie a cukrot, mert pl. cukorbeteg, vagy inzulinrezisztens? Sajnos el kell, hogy keserítsük őket, hiszen elsőre bármennyire is jó ötletnek tűnhet a méz, sajnos kerülendő, mivel kb. 70 %-ban egyszerű szénhidrátokat tartalmaz, így a gyorsan felszívódó anyagok táborát gazdagítja. Ennek következtében gyorsan megemeli a vércukorszintet, és ami a fogyókúrázóknak is rossz hír, sajnos az energiatartalma sem elhanyagolható.

Méhnyakrák – vészesen szedi az áldozatait!

2015. január 28.

A magyarországi statisztika az egyik legrosszabb Európában a méhnyakrákos megbetegedések és az áldozatok számát tekintve. Nem csak az EU-s átlaghoz képest magas – több mint másfélszeres – a megbetegedési arány, de az uniós szomszédaink közül is csak Romániában rosszabb a helyzet, pedig lassan egy évtizede elérhető a védőoltás. 

A méhnyakrákos megbetegedések terén az európai rangsor végén kullogunk

A magyarországi statisztika az egyik legrosszabb Európában a méhnyakrákos megbetegedések és az áldozatok számát tekintve. Nem csak az EU-s átlaghoz képest magas – több mint másfélszeres – a megbetegedési arány, de az uniós szomszédaink közül is csak Romániában rosszabb a helyzet, pedig lassan egy évtizede elérhető a védőoltás. Jelentős eredmény, hogy a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltás 2014 őszétől ingyenes a 7. osztályos lányok számára. A HPV azonban nem csak a nőket fenyegeti: a méhnyakrák mellett fej-nyaki, szeméremtesti, pénisz, hüvely- ésvégbélnyílás körüli rákokat is okoz. A vírus összességében a rosszindulatú daganatok 5 százalékáért tehető felelőssé. Az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hétre szervezett programsorozat egyik legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet: a méhnyakrák és számos további rákfajta kialakulása is megelőzhető egy védőoltás sorozattal.

Piros erek az arcon - a magas vérnyomással is összefügghet!

2015. január 21.

Az arcon szimmetrikusan megjelenő hajszálértágulatok, a rozácea a legtöbb ember számára csupán esztétikai problémát jelentenek, ám a legújabb kutatások szerint akár a magas vérnyomással is összefügghet. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája megválaszolta, vajon mi lehet ennek hátterében. 

Mi az a rozácea?

A rozácea lényegében az arc ereinek egyfajta betegsége, így nem összetévesztendő az egészséges bőrpírrel. Ekkor a hajszálerek az orron, az orcákon, a homlok középső részén kitágulnak, és akár gyulladásos állapotba is kerülhetnek. Súlyos esetekben gennyes csomók is megjelenhetnek, valamint az arcbőr megvastagodik, és az orr karfiolszerű állapotba kerül a kötőszövet túlburjánzása miatt.

A drogériák és szépségszalonok számtalan terméket és kezelési lehetőségek kínálnak a betegség csökkentésére, illetve megszűntetésére, ám ezek gyakran nem vezetnek tartós eredményre. Ilyenkor nem árt magasvérnyomásra gyanakodni, hiszen a tartósan magas értékek könnyen okozhatják az arcon lévő erek állapotának romlását.