Információk, érdekességek

Terhesség alatti hüvelygomba

2015. március 23.

Akkor sem ajánlatos a kismamáknak öngyógyszerezésbe kezdeni, ha biztosan felismerik a hüvelygomba tüneteit, és esetleg terhességük előtt hasonló problémájukat már sikeresen kezelték vény nélkül kapható gyógyszerekkel.

A hüvelygomba terhesség alatti jelentkezése kellemetlen,- ellátása és gyógyszeres kezelése szülész-nőgyógyász szakorvost igényel. A vény nélkül kapható gombaellenes szerek terhesség alatti – szülész- és nőgyógyász szakorvos tudta nélküli – alkalmazásától óva intenek az orvosok és gyógyszerészek.

Felborult hüvelyflóra

A tejsavat termelő baktériumok (ún. Lactobacillus-ok) a hüvely egészséges, fiziológiás kémhatásának a biztosításában játszanak szerepet, és a működésüknek köszönhetően a hüvely egészséges pH-értéke a savas tartományban, 3,5 és 4,5 között van. Amennyiben a védőfunkciót ellátó tejsav-baktériumok valamilyen okból nincsenek kellő számban jelen a hüvelyben, a hüvelyflóra egyensúlya és pH-ja felborul, aminek eredményeként a gombák gyors szaporodásnak indulhatnak és fertőzéseket okozhatnak.

A hüvelygombásodás kellemetlen tünetei

A hüvelygomba okozója leggyakrabban az élesztőgombák közé tartozó Candida albicans gomba, ami a normál flóra részeként megtalálható a bőrön, a szájüregben, a bélben és a hüvelyben is. Amikor azonban az élesztőgomba a hüvelyben kontrollálatlan gyors szaporodásba kezd, az már kóros. A hüvelygomba okozta tünetek közül említhető a hüvelybemenet viszketéssel, égő érzéssel, pirosodással, bűzös váladékozással, vizeletürítésnél és szexuális kapcsolatnál esetleg fájdalommal is járó elváltozása.

Örökölhető a vérszegénység?

2015. március 11.

Sok olyan szülő, aki vashiányos vérszegénységgel küzd, attól retteg, hogy a gyerekének is továbbadja ezt a problémát, ugyanis a kicsiknél is előfordul olykor, hogy sápadtak, vagy nem mozgékonyak.

Vérszegénység a nők 8,5–13,4%-át, terhesség végén lévő nők 13–22%-át, míg a férfiak 1-2%-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e?

A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít.

Nem örökölhető

A jó hír, hogy a vashiányos vérszegénység nem öröklődik. Bár van néhány öröklődő vérszegénység, ami a vörösvérsejt vasat megkötő enzimeinek, fehérjéinek a kóros képződése miatt jön létre. Azonban ezek ritkák, és általában a családtagoknál is megfigyelhetők. Néhányuk súlyos tüneteket okoz, így már nagyon fiatalkorban felállítható a diagnózis – mondja a szakember.

Vesebeteg gyerekek

2015. március 07.

Egy szülő számára a legfontosabb, hogy gyermeke egészséges legyen. Nehéz elfogadni és szembesülni azzal, hogy a gyermek egyik létfontosságú szerve nem működik megfelelően, és talán még nehezebb megtanulni – és megtanítani a gyermeket is – ezzel együtt élni. 

Magyarországon jelenleg több ezerre tehető a vesebeteg gyermekek száma, és mintegy 35-40 gyermek részesül dialízis kezelésben. Gyermekeken is történhet veseátültetés, vannak már kisdedkorban sikeresen veseátültetésen átesett betegek is. A veseátültetett 18 év alatti gyermekek száma 70 körül van.

Amikor a kismama gyermekét várja, az ultrahang vizsgálaton az orvos ellenőrzi a magzat létfontosságú szerveinek fejlődését – így a vesék működését is, és már akkor jelzi, ha valami rendellenességet lát.

Üregrendszeri tágulat

A leggyakoribb fejlődési rendellenesség az üregrendszeri tágulat, amit a vizelet elvezető rendszerben (a vesétől a húgycsőnyílásig bármely szinten) lévő szűkület okoz. Ezen eltérést sok esetben a gyerek “kinövi”, ám súlyosabb esetben sebészeti beavatkozásra van szükség. A húgyúti rendellenességekre azért is fontos figyelni, mert felszálló fertőzések kialakulására hajlamosítanak. Csecsemő-kisgyerekkorban ez főként a fiúkat sújtja, a későbbi életkorban a lányoknál lehet gyakoribb a fertőzés.

Egyetlen betegség sem lehet annyira ritka, hogy ne foglalkozzunk vele!

2015. március 07.

Február 28. a Ritka Betegségek Világnapja. Ritka betegségeknek nevezzük azokat a betegségeket, amelyek 2 000-ből egy esetben fordulnak elő. Ilyenek például az idiopátiás pulmonális fibrózis, az akut mieloid leukémia, neurofibromatózis és számos olyan tünetegyüttes, amelyekre ez idáig nem igazán létezett hatásos gyógymód. A Ritka Betegségek Világnapján világszerte a gondoskodásra és a jobb ellátás érdekében tett összefogásra helyezik a hangsúlyt. 

• A ritka betegségek többnyire életveszélyesek vagy krónikus leépüléssel járnak, s bár mindegyik formájuk különböző, az emberi szervezetet hasonló módon támadják meg.
• Erős fájdalmat és szenvedést okoznak a betegek és családtagjaik számára, többségük együtt jár valamilyen fogyatékossággal is.
• Egyes betegeknél a gyógyszerhez való hozzáférés jelent gondot, míg mások számára egyáltalán nem létezik kezelési lehetőség.
• Vannak betegek, akik viszonylag önellátóak, míg akadnak köztük olyanok is, akiknek intenzív fizikai segítségre, speciális eszközökre, berendezésekre, folyamatos orvosi konzultációra és a gyógyszerek, szociális szolgáltatások mellett a család közvetlen segítségére is nagy szükségük van.

Problémát okozhat, ha rosszul forr össze ujjunk egy törés után

2015. március 06.

Hétköznapi balesetek, vagy sportolás közben az ujjpercek a kéz leggyakrabban sérülő részei. Apró, vékony csöves csontocskákról van szó, amelyek eséskor, ütközéskor könnyen törnek.

Rögzítés vagy műtét?

Dr. Boross György kézsebész szerint a gyógyulás esélyei a törés típusától függenek.

• Szerencsére egy ilyen törés a legtöbb esetben jól helyreigazítható és gipsszel, vagy más módon, például alumíniumsínnel stabilan rögzíthető az elmozdulás veszélye nélkül – fogalmazott Dr. Boross György. – Amennyiben a törés nem marad a helyén, valamilyen műtéti megoldás szükséges. Ez lehet egyszerű dróttűzés – amely egyébként a leggyakoribb megoldás –, de előfordulhat, hogy fel kell nyitni az ujj szöveteit. Ebben az esetben, miután helyére tettük az elmozdult csontot, dróttal, csavarral, vagy lemezzel kell megtartani az elért helyzetet. Gipszre, sínre az operáció után is szükség lehet, a rögzítési idő normál esetben, átlagosan 3-4 hét, de ez csak a hétköznapi életre vonatkozik. Sportolóknál ajánlott – edzés, mérkőzés idejére – további néhány hétig átmeneti védelem valamilyen sínnel, hogy a rásérülést megelőzzük!