Információk, érdekességek

Barackos immunerősítő ital

2018. szeptember 06.

Kortyolgassuk ezt az antioxidáns hatású immunerősítő italt, valahányszor kimerültnek és erőtlennek érezzük magunkat.  

4 szem sárgabarack, kimagozva
4 sárgarépa
1 őszibarack, kimagozva
1 narancs, meghámozva
néhány csepp kasvirágtinktúra
¼–½ teáskanál őrölt chaga vagy más gyógygomba vagy őrölt macagyökér, ízlés szerint

Ez a ragyogó narancsszínű gyümölcslé gazdag C-vitaminban, karotinoidokban, káliumban és magnéziumban, növeli az energiaszintet és javítja az állóképességet. Az ital élénkítő hatásához a sárgabarack vastartalma is hozzájárul, szilíciumtartalma pedig a hajat és a bőrt erősíti.

A sárgabarack, a sárgarépa, az őszibarack és a narancs levét gyümölcspréssel nyerjük ki, majd adjuk hozzá a kasvirágtinktúrát és a chagát. (A gyümölcslevet, a tinktúrát és az őrleményt turmixgépben is összedolgozhatjuk.) Fogyasszuk azonnal.

A chagából, illetve más gyógygombákból készült őrlemények erőteljes immunerősítő és öregedésgátló hatásukról ismert étrend-kiegészítők. Segítenek a rák megelőzésében és nagy mennyiségben tartalmaznak létfontosságú fitokemikáliákat, más tápanyagokat és antioxidánsokat, többek között melanint, a bőrben és a retinában is megtalálható festékanyagot.

Sörbet: egy hűsítő finomság

2018. szeptember 05.

A házi fagylalttal mindig az volt a gondom, hogy épp olyan összetevők kellenek bele, mint a tojás, és valamiféle tejtermék, ami nyáron könnyen megromlik, ha nem vigyázunk. Ezért szeretem a sörbetet, amelyhez nem kell más, mint cukor, víz és az ízesítő anyagok, ráadásul számtalan variációban elkészíthetjük.  

Hogy készül a jó sörbet?
Az alap víz és cukor keverékéből főzött szirup, az arány függ attól, hogy milyen ízű sörbetet készítünk. Viszont arra is figyelnünk kell, hogy ha túl kevés cukrot rakunk a sziruphoz, akkor híg lesz, ha viszont sokat, akkor nem hagyja megfagyni a sörbetünket. De idővel és egy kis gyakorlattal rá lehet érezni, hogy kell igazán jól elkészíteni.

Tehát először is megfőzzük a szirupot, és hagyjuk kihűlni. Az összetevőket turmixoljuk össze. Beletesszük a kihűlt szirupba, és berakjuk az egészet a mélyhűtőbe. Időnkét villával, vagy botmixerrel keverjük meg, hogy lazább, kásásabb legyen a sörbetünk.

Tálaláskor friss gyümölccsel díszíthetjük. Pár recept, hogy gyakorolhassunk és élvezhessük az eredményt.

Léket kapott a szénhidrát-elmélet?

2018. szeptember 03.

Érdekes tanulmány látott napvilágot pár nappal ezelőtt a Cell Metabolism című szaklapban: a skóciai Aberdeen-i Egyetem és a Pekingben működő Kínai Tudományegyetem Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének kutatói állatkísérletek alapján is úgy találták, hogy a zsírban dús étrend magasabb energiafelvételhez, valamint elhízáshoz vezet. Bár a táplálkozással foglalkozó szakemberek korábban is felhívták a figyelmet a túlzott zsírfogyasztás veszélyeire, az utóbbi években több vizsgálat fókuszába a szénhidrátok kerültek, mint a túlsúly kialakulásáért felelős tápanyagok. Ezek hatására is terjedt el széles körben az a nézet, hogy a zsírok fogyasztása nem vezet elhízáshoz, ellentétben a szénhidrátokkal, különösen a cukorral. Bár azt maguk a kutatók sem állítják, hogy vizsgálatuk egyértelmű bizonyítékot szolgáltatna ennek ellenkezőjére, több cikk és híradás máris ezt állítja. Írásunkbn a TÉT Platform és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság szakemberei segítenek az eredmények értelmezésében.

A skót és kínai kutatók öt csoportban több mint ezer egeret vizsgáltak három hónapon keresztül, amely emberi élettartamban mintegy kilenc évnek felelhet meg. Az egereket 29 különböző étrenden tartották, melyek tápanyag-összetétele különbözött: a fehérjetartalom 5-30, a zsírtartalom 8,3-80, míg a szénhidrátok aránya 10-80 százalék között mozgott, ez utóbbin belül a cukor pedig 5-30 százalékot tett ki. Az elvégzett mintegy százezer mérés és MRI vizsgálat alapján úgy találták, hogy sem a sok szénhidrátot tartalmazó, sem a magas fehérjetartalmú étrend nem vezetett elhízáshoz, azonban a nagy zsírtartalmú étrenden lévő egerek több energiát fogyasztottak és súlyuk jóval magasabb lett a többi csoport átlagánál.

Vörösboros meleg rukkolasaláta

2018. szeptember 02.

Az eredeti recept ha jól emlékszem Jamie Olivertől származik, kissé tovább egyszerűsítettem rajta és elérhetőbb alapanyagokat használtam fel hozzá, és nálunk ez most ilyen formában fogyasztjuk.  

Ez a szuper saláta gyors nyári ebédnek vagy vacsorának kiváló!

Könnyű mégis laktató, finom és sok íztől egész ízorgia alakul ki a szájban. Pirítóssal vagy csak magában is fogyasztható.

Hozzávalók (2 adag):

• 1/2 csomag rukkolasaláta (kb. 100 g)
• 5-6 szelet vékony császárszalonna vagy fekete erdei sonka (kb 50-70 g)
• 1 marék dió (kb. 50 g)
• 1 nagyobb vagy 2 kisebb fej lilahagyma
• 1 dl száraz vörösbor
• só, bors
• parmezán forgács

A diót apróra vágjuk és száraz serpenyőben megpirítjuk. A császárszalonnából vagy nagyon vékony szeleteket vágunk vagy már leszeletelve vesszük, ugyanerre a célra jó a fekete erdei sonka is. Elvághatjuk kisebb csíkokra és egy kevés zsiradékon megpirítjuk jó ropogósra. Közben megpucoljuk a lilahagymát majd cikkekre vágjuk. Amikor a szalonna megpirult akkor kivesszük a serpenyőből és félretesszük. A lilahagymát elkezdjük pirítani, majd a seprenyőbe beleöntjük a bort, és ízlés szerint megsózzuk, borsozzuk. Hagyjuk hogy egy kissé besűrűsödjön. A rukkolát megmossuk és megszárítjuk, vagy eredetileg is mosottat veszünk. Kiszedjük egy tálkába. Ráöntünk a még meleg lilahagymás – vörösboros mártásból, majd teszünk rá szalonna pörcöt, pirított diót és reszelt parmezánnal vagy permezánforgáccsal és frissen őrölt fekete borssal meghintve tálaljuk még melegen.

Minden második magyar kövér?

2018. szeptember 01.

Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke szerint éppen ezen tények miatt fontos, hogy  jóval nagyobb szerep jusson az életmódorvoslásnak.

Nem figyelünk eléggé az életmódunkra

Nemrégiben látott napvilágot a KSH friss kutatása, "Egészségi állapot és egészségmagatartás 2016-2017" címmel. A Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek jelentős változások a 2010–2017 közötti időszakban. Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55–56 %-on stagnált, majd 2016–2017-ben egy magasabb, 59–60 %-os szintet ért el hazánkban.

Az egészségi állapot önbevallásos megítélése természetesen részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív, az egyének egy általuk vélt normához igazítják a véleményüket. Ugyanakkor, ha a tényeket nézzük, a testtömegindex számítás és WHO iránymutatása alapján megállapítható, hogy a 15 év felettieknek csupán 40 %-a tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 %-ot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van! Ez utóbbiak nagy része túlsúlyos, enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos elhízással csak elenyésző része küzd.

Ezzel nyilván összefügg, hogy kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. Mégis azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem. A nem dolgozók kétharmadának életében semmiféle rendszeres mozgás nem szerepel. Az egészséges életmód másik fontos elemét, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást vizsgálva a KSH arra jutott, hogy a 16 évesnél idősebbek 40 %-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30 %-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12 %-a a heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14 %-uk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2%.