Információk, érdekességek

Van mód kezelni a stresszt?

2018. január 26.

A nők mindössze 11%-a jellemezhető alacsony aggodalmaskodási hajlammal, a magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint amennyi nőre, 60 %-ban a munka jelenti az első számú stresszfaktort…  

Ezek a megdöbbentő adatok derülnek ki a Life.hu és MagneB6 támogatásával megvalósult országos Nagy Stressz Teszt eredményeiből. Az országos online pszichológiai kérdőívet alig egy hónap alatt több mint 90 ezren töltötték ki, az eredmények jelzik, hogy a magyarok jelentős hányada a testet-lelket pusztító stressz állapotában van, amelyből mindenképpen valamilyen kiutat kell keresni egyénileg és közösen egyaránt. 

Az életvezetéssel és egészségkultúrával elsősorban nők foglalkoznak, de nem csak a hétköznapokban jelent központi kérdéskört a stressz és annak kezelése. Egyre több cég érzi szükségét hazánkban is, hogy megoldást találjon a stressz miatt leterhelt és gyakran  lebetegedett alkalmazottak teljesítménycsökkenésére.

Szürke nappalok - a depresszió időszaka

2018. január 25.

Ilyenkor télen, egyre többen panaszkodnak depresszióra, levertségre. A napfény hiánya fokozhatja a rossz közérzet, rossz hangulat kialakulását, de vajon tényleg a fény hiánya okozza rosszkedvünket? A depresszió egy tünetegyüttes gyűjtőfogalma, amely a levertségtől a motiválatlanságon keresztül egészen a teljes apátiáig terjed. Sajnos gyakran már egy kisebb hangulati zavar előfordulásakor is rásütik a betegre a depresszió bélyegét. A valóban depressziós személy aktivitása teljes mértékben gátolt, hangulata nyomott, és rengeteg testi kísérőtünete jelentkezik. Ilyenek lehetnek: étvágytalanság, alvászavar, szívdobogás, fáradtság, nőknél menstruációs zavarok.  

A depressziós beteget legtöbbször erős lelkiismeretfurdalás gyötri, tele van utálattal és szemrehányással önmaga iránt, mert sok esetben szégyelli az állapotát, illetve azt, hogy nem tud javítani rajta. Ezzel persze kezdetét veszi egy ördögi kör, hisz emiatt még mélyebben süllyed a depressziós állapotba.

Egy visszér története

2018. január 15.

Egyik nap csörög a telefonom és egy hölgy mutatkozott be a vonal másik oldalán, hogy időpontot kérjen. Nem sokat mondott, csak annyit, hogy visszér problémája van. A rendelőbe belépett egy magas, csinos, középkorú hölgy. Szinte még le sem vette a kabátját, már elkezdett kérdezni a homeopátia felől. "Hogyan hat? Van-e mellékhatása? Mennyire ártalmas? Mikor tudok meggyógyulni?" Záporoztak a kérdései felém, hirtelen azt sem tudtam melyikre feleljek. De ahogy láttam választ nem is várt. Végül helyet foglalt, majd elmondta a panaszát.  

Visszér problémája a terhesség alatt jelentkezett először. Az első gyermekénél nem volt semmi probléma, csak a második várandósága alatt. Fáslizta a lábát, ahogy az szokás, majd amikor megszült és túl volt a szoptatási időszakon elment érsebészhez. Addigra már annyira fájt a lába, hogy délutánra lábra sem tudott állni. Azonnal műtétre írták ki, ami jól sikerült. Két évre meg is szűnt minden baja, de aztán újra előjött. A sebész újabb műtétet javasolt, de tájékoztatta a hölgyet, ha egyszer már kiújult a visszér akkor nagy valószínűséggel megint ki fog újulni a műtéttől függetlenül. Ekkor úgy döntöttek, hogy nem lesz műtét, csak injekciós kezelés. Minden évben elment a szúrásra, ami nem volt fájdalmatlan. Három éven keresztül csinálta, de belefáradt az eredménytelenségbe. Saját döntése alapján abba hagyott mindenféle kezelést és elhagyta a felírt gyógyszereket is. Életmódot változtatott és az étrendjét is teljesen átalakította. Egy ideig minden jó volt, de aztán újra előjöttek a panaszok.

Ártalmas is lehet az ízületek túlzott védelme?

2018. január 13.

A biciklizés sem jó mindenkinek

Az ízületkímélő sportolásról a legtöbb embernek az úszás, kerékpározás és séta jut eszébe, azonban ma már más lehetőségek is léteznek. A kerékpározás bizonyos esetekben akár jelentős térdfájdalmakat is okozhat – figyelmeztet Dr. Horváth Nikoletta. Kiemelte, hogy az ortopéd szakorvosok körében még nagyon sok hasonló, mára megcáfolt tévhit él, ráadásul az interneten is káros jótanácsok terjednek. Ilyen például az, hogy ha egy gyereknek gerincferdülése van, akkor úsznia kell, és nem vehet részt testnevelésórákon. Ezzel szemben ahelyett, hogy betegségtudatot alakítanának ki bennük, az adekvát kezelés és rendszeres orvosi kontroll mellett inkább őket is ösztönözni kellene a számukra megfelelő és örömteli sportolásra – javasolta.

Jön a pánik! Mit tegyek?

2018. január 12.

A szorongásos zavarok nagyon elterjedtek, rengeteg embert érintenek. Ezen pszichés zavarok közül is kiemelkedik a pánikbetegség, amely az egyik legkínzóbb szorongásos kórkép, így pszichológusként engem is ezzel keres fel a páciensek nagy része.  

A helyzetet bonyolítja, hogy gyakran nehézséget okoz felismerni a pánikbetegséget, hiszen annak tünetei más jellegű kórképet is jellemezhetnek. Ebben a szorongásos zavarban a fizikai tünetek dominálnak, így gyakran nem is pszichiáterhez kerül a beteg, hanem más szakorvoshoz.

Fontos tehát jól ismerni a kórkép tüneteit, hiszen így lerövidíthető a megoldáshoz vezető út. Az ilyen beteg visszatérő, váratlan pánikrohamoktól szenved, és emiatt erős szorongás alakul ki benne, intenzív félelem a következő roham bekövetkezésétől. A pánikbetegség diagnózisához fontos tisztázni, hogy a rohamokat nem pszichoaktív szer vagy általános egészségi állapot közvetlen élettani hatása okozza, valamint a rohamok nem magyarázhatóak jobban más mentális zavarral. 

A pánikroham hirtelen, előzmény nélkül alakul ki és jellemzően néhány percig tart. Többféle jellemzője van, melyek közül a legáltalánosabbak a szapora szívverés, a légszomj, a remegés, a mellkasi és/vagy hasi fájdalom vagy diszkomfort, a szédülés és ájulásérzés. A beteg a roham ideje alatt nagyon gyakran intenzív halálfélelmet él át, vagy attól fél, hogy megőrül, illetve elveszti viselkedése felett a kontrollt.