

Információk, érdekességek
Jó tudni! Csakrák és betegségeik!
2017. március 30.
Ha csakráink nem működnek megfelelően, azt fizikai és lelki eredetű tünetek jelzik felénk. Sokszor ok nélkül érezzük rosszul magunkat, arra nem is gondolunk, hogy csakráink energiaszintje állhat a háttérben. Ezért fontos megismernünk, hogyan is működik a hét energiaközpontunk, azaz a csakráink. Ha időben felismerjük a tüneteket, akkor megfelelő kezelésben részesülhetünk.
A csakrák működése megegyezik az életkorunkkal. A születés pillanatában a magzatburkot felváltja az aura, és működésbe lépnek a csakráink. Az idő múlásával folyamatosan változnak és alakulnak a csakrák. Fontos tényezőként hat rájuk az életkedvünk,a szükségleteink, milyen blokkok, akadályok vannak a lelkünkben, és milyen célokat tűztünk ki az agyunkban. Ha csakrák nem működnek megfelelően és összhangban a lelkünkkel és az agyunkkal, számos lelki és fizikai betegség megtámadhatja a testünket.
Agykontroll és NLP: Told messzebbre a lehetetlen határait!
2017. március 26.
Sok évvel ezelőtt még keveset tudtam a világról és még annál is kevesebbet önmagamról. Szerencsémre azonban már akkor is nyitott voltam minden új és újszerű dolog felé, ami az utamba került. Így kerültem el sok évvel ezelőtt egy agykontroll tanfolyamra.
Alváshiány? Betegség? Megoldva!
Nem célom, hogy most bemutassam az agykontroll nevű csodálatos módszert. Tudományosan megalapozott, mégis merőben szokatlan módja ez a problémák megoldásának. Számos, úgynevezett formula típusú technikát tartalmaz, amellyel például elalhatunk akkor is, ha álmatlanságban szenvedünk; vagy éppenséggel felébredhetünk reggel ébresztőóra nélkül.
Gyógyíthatjuk önmagunkat vagy másokat, üzenetet küldhetünk másoknak, megtalálhatunk elveszett tárgyakat. Megkönnyíthetjük az életünket, legyen szó tanulásról, párválasztásról, döntéshozatalaról, anyagi problémákról, kedvenc kisállatról vagy hülye főnökről, egyszóval az élet bármely területéről.
Találkozás a hárombetűs Nagy Ő-vel: NLP
A tanfolyam után tehát lelkesen használni kezdtem a módszert, természetesen a saját életemben felmerülő problémákkal foglalkozva, és elégedetten szemléltem a kisebb és nagyobb csodákat, amelyek egyre sűrűbben megjelentek az életemben.
Nem sokkal később felmerült egy komolyabb probléma, amelynek kapcsán valaki az NLP-t ajánlotta. Azonnal jelentkeztem az első induló NLP tanfolyamra, aztán egy újabbra és egy újabbra. Az évek során teljesen belemerültem, s ma már sikerült az életem részévé tenni.
Teniszkönyök – ezért hatástalanok az otthoni praktikák
2017. március 22.

Sok ember életét keseríti meg a teniszkönyök, amely a könyök, az alkar és a csukló túlterhelése miatt kialakuló, gyulladással és heves fájdalommal járó mozgásszervi betegség. Az otthoni fájdalomcsillapító praktikák ennél a betegségnél nem segítenek, hiszen a fájdalom rövid idő elteltével ismét visszatér, általában még erősebb panaszokat okozva, mint azelőtt. Arról kérdeztük dr. Páll Zoltánt, a Fájdalomközpont traumatológus-sportorvos fájdalomspecialistáját, hogy milyen kezelési mód létezik, amellyel a teniszkönyököt okozó masszív gyulladás, valamint az ennek talaján kialakult fájdalom hatékonyan és tartósan megszüntethető.
Túlerőltetés, túlfeszítés, teniszkönyök
A teniszkönyök a könyök külső oldalának jellegzetes fájdalmával járó, gyulladásos mozgásszervi betegsége. Az alkar feszítő izmai a könyök felett, a felkarcsont végén található kis kiemelkedésen erednek. Abban az esetben, ha az alkar feszítőizmait túlerőltetjük – akár teniszezéssel, vagy egy hirtelen emeléssel, a szakácsok a nehéz merőkanállal, az autószerelők a rendszeresen használt csavarkulccsal vagy éppen Ön az egész napos számítógépen gépeléssel, egérhasználattal -, akkor ez a túlzott erőltetés csonthártya irritációt, csonthártya alatti bevérzést, csonthártyagyulladást okozhat.
Veszteségből feltámadva - gyermekhalál után
2017. március 19.
Akinek meghalt a gyereke. Annak nehéz! Felfoghatatlan, elbírhatatlan veszteséggel kell együtt élniük. Napról napra. A gyermekük nélkül.
Piros a lámpa. Élesen kanyarodik az út, tömött sorokban húznak el előttünk az arctalan autósok. Várjuk a zebra zöldet. Kapaszkodok a babakocsiba, magam is csak kislány még.
Tizedmásodperc, vagy annyi se. Nézem ahogy száguld felénk , a rémképek átsuhannak az agyamon, s már ott sincs. Négy kereke biztosan tapad, robog tovább a maga útján.
Mi köze a szívünknek a szerelemhez?
2017. március 18.

Minden fejben dől el?
Gyomrunk összeszorul, lábunk remegni kezd, tenyerünk izzad, butaságokat beszélünk és szívünk tényleg majd kiugrik a helyéből – igen, ez van, amikor meglátjuk a kedvest. Azt érezzük, hegyeket mozdíthatunk, bármire képesek vagyunk, kicsattanunk az energiától, valahogy egészen más állapotba kerülünk, ha szerelmesek vagyunk, de mi is történik ilyenkor tulajdonképpen? A szerelem, mint olyan, régről tudott, nem a szívben rejtezik, még ha a szívünkre úgy is tekinthetünk, mint a pici agyunkra, amely nem csak a vért pumpálja szét a testünkben, hanem itt születik meg a szerelem, az álom, ami éltet, a vágy, ami boldoggá tesz. Ugyan a kutatók még 1991-ben 40 ezer olyan sejtet fedeztek fel a szívben, amelyek nagyban hasonlítottak az idegsejtekhez. Ezek a szívsejtek képesek voltak emlékeket megőrizni, és az agytól függetlenül működtek. Mégis: bármennyire kiábrándító is, a mellkasunkban lüktető élénkvörös maroknyi szerv bizony nem több biológiai motornál, a szerelem helye a fejben van.
A szív valóban csak a szerelem ártatlan szenvedője
„Mert tényleg azt érezzük, hogy majd kiugrik a helyéből, de ez egyszerű fizikai tünete az izgalmi állapotnak, amit ilyenkor történetesen a szeretett személy látványa, hangja, illata okoz. Megemelkedik a szimpatikus tónus, mediátorok szabadulnak fel, a szív valóban szaporábban ver: azt ugyanis, hogy a szív milyen gyorsan ver, és milyen erősen húzódik össze, többek között a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer szabályozza. Amikor a szív gyorsan ver, a szimpatikus rendszer az aktívabb” – mondja prof. dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. Vagyis azt: a szívünk legfeljebb reagál, fizikai tüneteket produkál, de bármennyire kiábrándító is: nem érez. ,,Az idegsejtek döntően az agyban és a gerincvelőben vannak, ezek nyúlványai eljutnak a szívünkbe is. Tehát az izgalom okozta idegrendszeri reakciók így kerülnek ide, ennek következtében ver hevesebben a szív és tartja ebben a felfokozott állapotban a szervezetetI" – folytatja a kardiológus, aki ugyan igyekszik megnyugtatni mindenkit, de azt azért hangsúlyozza: bizony a beteg szívnek nem biztos, hogy jót tesz a túlzott izgalom.
Az emberiség számos gondolkodója törte már a fejét a szerelem mikéntjén, még többen a hogyanján, egy része máig is rejtély, érzelmek, érzések, de a tudósok szerint mindent vissza lehet vezetni egyszerű kémiára.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...104105106...244

