Információk, érdekességek

Betegíthet és gyógyíthat is az életmódunk

2017. augusztus 04.

Közel harminc éve kutatják az összefüggéseket

Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. A legelső, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, kiértékelésük az 1990-es évek közepén történt meg. A kezdeti pozitív eredmények újabb és újabb tanulmányok indítását segítették elő. Az eredmények a 2000-es évek első évtizedére váltak olyan meggyőzővé, hogy minden kétséget kizáróan kijelenthetővé vált: az életmód tényezőknek - mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség - gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben. Így gyógyító hatással bírnak magas vérnyomásban, cukorbetegségben, érelmeszesedésben, depresszióban, egyes rosszindulatú daganatoknál.

Mindennap érkezik megerősítés

- Jómagam a mozgás gyógyító hatásával 1998-ban kezdtem el foglalkozni PhD tanulmányaim és kutatásaim keretében. Kísérleteinkben a futás hatását vizsgáltuk akut szívinfarktus túlélésére. Az életmód orvoslás - lifestlye medicine - klinikai gyakorlatával 2011-ben találkoztam először. Azóta dolgozom azon, hogy az életmód orvoslást, mint orvostudományi ágat Magyarországon meghonosítsuk, a betegségek gyógyításának mindennapi eszköztárába beillesszük – mondja dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) újonnan megválasztott elnöke. - Munkánkban nagy segítséget adnak a mindennapi gyakorlati eredmények, a páciensek pozitív visszajelzései, a gyógyulásuk megtapasztalása és mindemellett természetesen az orvostudományban az utóbbi időben lezajló változás.

A WHO európai uniós munkacsoportja 2015 év végén jelentette meg a Fizikai aktivitás 2016-2025 stratégiáját, amivel az egyik legmagasabb nemzetközi szakmai szinten is ismertté, elismertté váltak a tények: 
10 %-os fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság szintjén

A hatodik érzék lenyomatai az aurán

2017. július 17.

Az ember aurája nem csupán egy összefüggő egység - mint azt sokan elképzelik, hanem több rétegből álló nagyon érzékeny energiahálók összessége. Az aura rétegeit már igen régóta ismerik és mostanában egyre aktívabban kutatják is az orvosok, fizikusok, természettudósok.  

Milyen rétegei vannak az aurának?

Fizikai test. Ez a legalsó, "legsűrűbb" test, amit mindenki ismer. Kézzelfogható fizikai testünk az aura "magvaként", első rétegeként is felfogható. 

Éterikus test. Ez a réteg paplanként veszi körül a fizikai testet. Apró energiavonalakból épül fel, és elsősorban a fizikai test megbetegedései olvashatók ki az állapotából. Az éterikus test vastagsága maximum öt centiméter. A bioenergetikus természetgyógyász ebben a rétegben, "finomenergia-testben" kutat elváltozások után, ugyanis sok esetben előbb megjelenik az elváltozás, mint ahogy megjelenne a fizikai tünet. Lappangó, egyenlőre tünetmentes, kezdődő és régi betegség is feltárható így. 

Félelem feloldása - fogadalom, ami megoldást hoz

2017. június 30.

A félelem az egyik legnagyobb mumus. Viszonylag hamar megismerkedünk vele, hiszen szinte folyamatosan félünk valamitől: a sötéttől, a hidegtől, a melegtől, a naptól, az egyedülléttől, a betegségektől, a szegénységtől. De hogyan is fordíthatnánk a félelmet a javunkra?  

Az alábbi pár sorban egy ismeretlen szerző vezeti végig, ahogy ő megélte a félelem korlátait, majd azt, hogyan fordította a javára. Arra kérlek, hogy lassan haladj, amikor olvasod és ízlelgesd közben:

• Féltem egyedül lenni, amíg megtanultam, magam szeretni.
• Féltem hibázni, amíg megértettem, ha meg se próbálom, akkor az a legnagyobb hiba.
• Féltem az emberek véleményétől, amíg meg nem tanultam, hogy így vagy úgy, de mindig lesz véleményük.
• Féltem az elutasítástól, amíg meg nem tanultam igazán bízni magamban.
• Féltem a fájdalomtól, amíg meg nem tanultam, hogy van olyan fájdalom, ami a növekedésemhez kell.
• Féltem az igazságtól, amíg meg nem tapasztaltam, hogy a hazugságok mennyire aljasak.
• Féltem az élettől, amíg meg nem tapasztaltam, hogy milyen szép tud lenni.
• Féltem a haláltól, amíg azt hittem, hogy valaminek a vége, pedig a kezdete inkább.

Tényleg mellrákot okozhat a melltartó? – Tévhitek a mellrákkal kapcsolatban

2017. június 13.

Az orvostudomány még mindig nem tudja pontosan, hogy mitől alakul ki az emlőrák, de a közéletben sok tévhit kering a betegséggel kapcsolatban. Az biztos, hogy az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás növelheti a kialakulásának kockázatát…

Az AVON a Mellünk Egészségéért Védőnői Program keretén belül összegyűjtötte a legismertebb tévhiteket:

1. Tévhit: A merevítős melltartó viselése növeli a mellrák kialakulásának kockázatát.

• Tény: Nincs bebizonyított tudományos vizsgálati eredmény, hogy a melltartó viselése növelné az emlőrák kialakulásának kockázatát.
• Tipp: Ügyeljünk arra melltartónk kiválasztásakor, hogy az megfelelő méretű legyen, és ne szorítson! A szűk fehérnemű csökkentheti a nyirokáramlást, aminek következtében a méreganyagok felhalmozódnak, ez pedig kedvez a rák kialakulásának.

5+1 jel, ami arra utal, hogy nem csak a kora miatt fájnak az ízületei

2017. május 28.

A porcok kopása korral jár

Az életünk során a csontok végeit védő porcok megkopnak, majd idővel méretük oly mértékben lecsökken, hogy a mozgások alatt már semmi nem védi a csontokat, azok közvetlenül egymással érintkeznek. Ezt a folyamatot jelzi, ha a térdeink fájnak lépcsőzésnél, vagy séta közben a csípőnk területén érzünk fájdalmat. A porcok lebomlása az idő előrehaladtával természetes folyamatnak is tekinthető, de genetikai tényezők mellett ízületi sérülés, túlsúly és a mozgásszegény életmód is szerepet játszik abban, hogy kinél mikor és milyen mértékben zajlik le ez a folyamat.

Autoimmun betegség

A reumás ízületi gyulladás egy autoimmun kórkép, melynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegben így idővel megjelennek az idősebb korban gyakori kopásos eredetűhöz hasonló panaszok: az ízületek fájdalma, majd bekövetkezik azok deformitása is – vázolja a betegség jellegzetes tüneteit dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. RA esetén ez azonban már fiatalabb korban is kialakulhat, általában 30-50 év között jelenik meg, nőkben gyakrabban.