Információk, érdekességek

Hogyan működik a kötődési rendszer?

2019. október 21.

A kötődéselmélet megfogalmazása John Bowlby nevéhez fűződik. Ennek lényege, hogy amíg az utódnak (legyen az állat vagy ember) az életben maradáshoz szüksége van a szülői gondoskodára, komplex kötődési viselkedést tanúsít a szülő iránt, azaz igényli annak a közelségét, és szorongás tölti el, ha a szülő eltávolodik.

Már a csecsemő is kötődési viselkedést mutat, mosolyog, gőgicsél, örömét fejezi ki a szülő közelségét tapasztalva, sír, ha hívni akarja, és amikor már helyváltoztatásra képes, aktívan keresi a szülőt. Ez a kötődési viselkedés alapvető késztetés, a gyermek az őt elhanyagoló, bántalmazó szülőhöz is ragaszkodik.

Növekedésével a gyermek egyre tovább tudja elviselni szorongás nélkül az anyja távollétét, mert kialakul benne a kötődési személy belső reprezentációja. A kötődési rendszer egész életünkben aktív marad, e rendszer működésének velejárói az olyan intenzív érzelmek, mint a szerelem, a barátság, a szeparációs szorongás vagy a gyász. A kötődés módja és jellege egyénenként változó, ezt szokták a kötődési stílussal leírni.

A kötődési stílus megfigyelésére Mary Ainsworth kidolgozott egy egyszerű módszert, amely háromperces kis epizódokból áll. A kisgyermek megérkezik anyjával, és egy szobába vezetik őket, ahol a mama játszani kezd gyermekével, majd benyit egy idegen, és kapcsolatba lép a gyermekkel. Ekkor a mama kimegy, az idegen beszélgetni kezd a gyermekkel, és megpróbálja rávenni, hogy játsszon a játékokkal.

A mama visszatér, játszik a gyermekkel, az idegen távozik. Aztán a mama is követi, egyedül hagyva a gyermeket. Az idegen visszajön, ha szükséges, vigasztalni próbálja a gyermeket, és játékot kezdeményez vele. Végül a mama is visszatér, az idegen pedig kimegy. A történéseket detektívtükrön keresztül figyelik, különösen azt a két jelenetet, amikor az anya visszatér: mi történik ilyenkor a gyermek és az anyja között? A módszert idegen helyzetnek nevezték el.

A fülzúgás meglepő oka

2019. október 20.

Ha első körben recept nélküli készítményekkel kezeljük náthás tüneteinket, fontos tudni, hogy ezeket sem szedhetjük tetszőleges dózisban. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a betegtájékoztatóban leírtaktól eltérően használva, a készítmények kellemetlen mellékhatásokat is okozhatnak.

Túl sokat és kevés folyadékkal szedünk
Mivel a bennük lévő hatóanyagok jól enyhítik a náthás tüneteket, fejfájást, rossz közérzetet, ezért sokan hajlamosak akár tea helyett is fogyasztani a forró italporokat. Az előírt napi mennyiségen és használati időn túl – akár egy hétig is, vagy amíg el nem fogy. Sokan arra sem ügyelnek, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak a készítmények mellé.

Kellemetlen következmények
Az előírást figyelmen kívül hagyó gyógyszerszedés következményei erősödő fülzúgás, száj- és bőrszárazság, állandósult orrdugulás vagy ismétlődő orrvérzések lehetnek. Amikor aztán a beteg a felsorolt panaszok miatt orvoshoz fordul, a kikérdezése alapján kiderül, hogy nemrég átesett egy kisebb légúti betegségen, amit recept nélküli készítményekkel kúrált, így nála már nem is az alapbetegséget, hanem a nem megfelelően szedett recept nélküli készítmények szövődményeit kell kezelni.

Az ivóvízben lévő műanyagszemcsék nem károsítanak

2019. október 20.

Úgy tűnik, csak “minimális egészségi kockázatot” jelentenek az ivóvízben lévő műanyag mikroszemcsék – állapította meg az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése.

A témában elsőként folytatott vizsgálatában a WHO arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb szemcsék és a kisebbek legtöbbje felszívódás nélkül halad át az emberi szervezeten – olvasható a BBC hírportálján. Hozzátették azonban, hogy az eredmények “kevés információn” alapulnak, ezért szükség van átfogóbb kutatásra.

A kicsi kategóriába sorolt, 5 milliméteresnél kisebb műanyag mikroszemcsék megtalálhatók a folyókban, tavakban, az ivóvízhálózatban és a palackozott vizekben. Kutatásuk csak az elmúlt néhány évben kezdődött, tehát egyelőre kevés adat áll rendelkezésre a WHO szakértői szerint.

Ezenkívül az eddigi vizsgálatok nem egységes sztenderdek alapján folytak, az egyes kutatások különböző szűrőket használtak a mikroszemcsék mennyiségének megállapítására. “Lehet, hogy egyszerűen a szűrő méretén múlik, hogy egy vízminta literenként ezer, egy másik viszont egy műanyag mikroszemcsét tartalmaz” – magyarázta Bruce Gordon, a WHO kutatója.