

Információk, érdekességek
Füstmentesen egészségesebb!
2026. november 18.
A füstmentes környezet elérésében, a haté-kony füstmentes törvények megalkotásában a legerõsebb szövetséges a nyilvánosság, a tömegek akarata lehet.
A Magyar Dohányzáselleni Koalíció képviselõjeként dr. Mucsi János, gödöllõi tüdõgyógyász vett részt a 2007. április 16-17-én Pozsonyban az „Egészség a kibõvült Európai Unióban” címmel megrendezett konferencián. A konferencia programjában az új tagállamok egészségügyi helyzete, a HIV/AiDS, a hepatitis, a kábítószerek, a roma egészségügy mellett a dohányfüstmentes környezet megteremtése is helyet kapott.
A Globális Hangok a Füstmentes Világért 8 alapelve:
- A passzív dohányzás jelentõs egészségügyi kockázatot jelent
- A passzív dohányzásnak nincs biztonságos szintje
- A 100%-osan füstmentes nyilvános és munkahelyeknek nincs biztonságos alternatívája
- A szellõztetés, levegõszûrés és dohányzó területek, illetve szobák kijelölése nem védi meg az embereket a passzív dohányzástól.
- Valamennyi embert védeni kell a passzív dohányzástól.
- Minden dolgozónak joga van a dohányfüstmentes munkahelyhez
- Olyan törvényekre van szükség a passzív dohányzás veszélyeinek a kivédése érdekében, amelyek nem jelölnek meg kivételeket, és mindenhol védik az embereket a dohányfüsttõl.
- A hatékony füstmentes törvénykezéshez a jó törvények hatásos kikényszerítésére, annak megvalósítására és jól mûködõ ellenõrzési feltételekre egyaránt szükség van.
Szavazások
Ön tudja-e, hogy hogyan kell újraéleszteni?
Aktív: 2026. november 01. - 2026. december 01.
Igen.Bizonytalan vagyok.
Nem.
szavazatok száma: 98
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.
Szavazok Lezárt szavazások
Öngyógyítás
2026. november 18.
Óvatosan az internet és a mesterséges intelligencia szövegeivel!
Az öngyógyítás nem helyettesíti az orvosi kezelést, de hatékony kiegészítője az egészségmegőrzésnek és a gyógyulási folyamatnak.

Az öngyógyítás (testi vagy szomatikus, lelki vagy pszichés szinten egyaránt) a szervezet természetes képességeinek tudatos alkalmazása, felerősítése, valamint az egyéb, nem gyógyszeres és nem terápiás kezeléseknek az összessége. Idetartoznak az étkezéssel, táplálkozással, életmódbeli változásokkal kapcsolatos módszerek, eljárások.
Az öngyógyítás nagyon lényeges és fontos feladata az egészségügynek és a betegeknek. Az öngyógyítás fogalomkörébe tartozik az orvosokba, a terápiába, sőt, a kezelést folytató intézménybe vetett hit. Azt szokták mondani, ha a beteg hisz az orvosának, az már félig gyógyulás. Bármilyen furcsa vagy nehezen hihető, de az ima, az imádság is gyógyító erővel bír. A hívő emberek esetében a tudósok vizsgálatokkal igazolták, hogy az imádkozásnak mérhető, pozitív hatása van az emberi szervezetre. Felerősíti az immunfolyamatokat, hatással van a szív- és érrendszer működésére, a sejtek szaporodására, a gyógyulásra.
Összességében elmondhatjuk, hogy a beteg gyógyulására minden olyan tényező hatással van, ami a beteg jóllétét szolgálja, akár a pihenés, a nyugalom, bármi, ami örömet szerez. Kifejezetten a jóllétre és nem a jólétre, vagyis az anyagi mutatókra gondolunk a gyógyulás szempontjából.
100+1 bevált tipp a képernyőidő csökkentésére
2026. november 17.
A gyermekek digitális jólétének egyik legfontosabb szempontja a tudatos és korlátok között tartott képernyőhasználat. Magyarország Kormánya, a Bethesda Gyermekkórház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a NIT a Fiatalokért Nonprofit Kft. és az EduTech Hungary együttműködésével idén februárban elindított kezdeményezése immár mindenki számára használható, kipróbált ötleteket is bemutat a megfontoltabb digitális eszközhasználatra.A Bethesda Gyermekkórház már évek óta foglalkozik a gyermekek digitális védelmével. Tavaly májusban mutatták be azokat a képernyőidő-csökkentésre vonatkozó irányelveket, amelyeket az érintett országos szakmai szervezetekkel közösen dolgoztak ki. A célok között szerepel többek közt, hogy a 10 év alattiaknak semmiképpen ne legyen okoseszközük és a 3 év alatti gyerekek – a családtagokkal való kapcsolattartást kivéve – egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, 14 év alatt pedig ne regisztráljanak közösségi oldalakra. A képernyőidő legyen életkoroktól függően limitált, és a telefonhasználatot mozgás kövesse, elalvás előtt pedig kerüljék használatát. Mindehhez természetesen a szülők és a nagyszülők bevonása is elengedhetetlen.
Kiskortól kezdve magas a digitális leterheltség
A kampány februárban indult, korábbi statisztikák és sokkoló adatok összegyűjtésével és megosztásával. Ezekből kiderült: a másfél éves gyerekek közel másfél órát töltenek átlagosan a képernyő előtt, az óvodások 80-90 százaléka rendszeresen használ okoseszközt. Az első saját okostelefon 9 évesen kerül kezükbe, de az első-második osztályosok 30%-a már rendszeresen használ mobilt. A 12 éves gyerekek 80%-a már jelen van valamelyik közösségimédia-csatornán, a 15-16 évesek képernyőideje hétvégenként a 4 órát is meghaladhatja. Mindezeknek komoly hatásuk van: a gyermekek több mint 35%-a gondolja magát kevésbé szépnek az online tartalmak hatására és minden 10. gyerek visszaigazolja az őt bejelölő ismeretlent.


