Információk, érdekességek

Prosztatapanaszok

2006. december 12.

A férfiak 80 százaléka esetében természetes biológiai folyamatként az életkor elõrehaladtával egyenesen arányos folyamat a prosztata növekedése, megnagyobbodása. Az ebbõl adódó problémákra számtalan, korszerû - nem mûtéti - gyógymód áll rendelkezésre. 

A férfiak harmincadik életévétõl növekedni kezd a dülmirigy kötõszöveti része és késõbb a mirigyes állomány is. Ennek a folyamatnak a következtében - sajnos - a férfiak többsége nem kerülheti el a jóindulatú prosztatamegnagyobbodást, ami az életminõség romlásán túl szövõdményeket is okozhat. De nem csupán a prosztata méretének változása jelenthet problémát. A felnõtt férfiak megközelítõleg fele élete során egyszer átesik prosztatagyulladáson, akár tudatosulnak a tünetek, akár nem.

Az emlõrák

2006. december 06.

Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezõtlen, a szív- és keringésirendszer- eredetû halálokok mögött a második helyet foglalja el, kb. 25%-os gyakorisággal. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az elsõ, nõknél pedig a második helyen állunk. Az emlõrák a nõknél a leggyakrabban elõforduló rosszindulatú daganat, de igen ritkán férfiakban is megjelenhet. Halálozási arányát tekintve a tüdõrák mögött a második helyen áll. 

Az emlõráknál - csakúgy, mint a legtöbb tumornál - is igaz az a megállapítás, hogy a terápia eredménye annál hatékonyabb, minél kisebb az elpusztítandó daganat tömege, azaz minél korábbi stádiumban kerül felismerésre a betegség. Éppen ezért fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljon mindenki, aki az emlõben csomót tapint. Az emlõdaganatok több mint 80%-a nem rákos, de ezt csak a szövettani vizsgálat döntheti el. Minden elváltozást meg kell mutatni szakembernek.

Itt az õsz, itt a torokfájás

2006. december 02.

A torokfájás minden évszakban jelentkezõ gyakori panasz, mellyel sok beteg keresi fel háziorvosát és fordul talán még gyakrabban a gyógyszerészhez. A beköszöntõ õsz, majd tél, a változékony idõjárás, illetve a zárt helyiségben tartózkodás kedvez a torokfájást elõidézõ kórokozók - több mint 85%-ban vírusok - szaporodásának. A hideg levegõ belégzése is rontja a helyzetet. 
 

A fenti tényezõk eredményezik a garat vagy a garat és mandulák gyulladását általános tünetek kíséretében vagy anélkül.

Az orrsövény és betegségei

2006. november 28.

Az orrsövény egy, az orrüreget a középvonalban kettéosztó bõrös, porcos, csontos nyálkahártyával borított lemez. Meglehetõsen komplikált fejlõdése miatt ez az összetett lemez úgyszólván mindenkinél kisebb-nagyobb mértékben görbült. 
Tehát az ún. orrsövényferdeség lényegét tekintve általános jelenség, tulajdonképpen élettani, normális variáció. Mértéke azonban nagyon különbözõ lehet.

Az enyhe ferdeség panaszokat nem okoz, vele nincs teendõ. A nagy fokban, S alakban görbült vagy erõsen kiszélesedett orrsövény azonban több módon is zavart okozhat: az orrüregek beszûkítésével akadályozhatja az orrlégzést, következményes krónikus garathurutot, elhúzódó náthát, orrmelléküreg-gyulladásokat, középfülgyulladást tartva fent. Jellegzetes panasz lehet a gyakori fejfájás is.

Beültethetõ eszköz - jelentõs javulás hipertóniás betegeknél is

2006. november 20.

Amerikai kutatók új, beültethetõ eszköz segítségével jelentõs vérnyomáscsökkenést tudtak elõidézni olyan betegek esetében is, ahol a magas vérnyomás gyógyszeres kezelés és életviteli változtatás ellenére sem csökkent.

A magas vérnyomás egyre inkább hazánkban is népbetegség, a betegséggel foglalkozó orvosok világszerte a 135/90 Hgmm-es vérnyomást tartják jelenleg az ideális vérnyomás felsõ határának. Az e felettiek magasnak számítanak, és ez fokozott rizikót jelent szív- és érrendszeri (cardiovasculáris) megbetegedésekre - minden 20 Hgmm-es emelkedés a systolés értékben és 10 Hgmm-es a diastolés értékben kb. kétszeres kockázatnövekedést jelent -, mely miatt vérnyomáscsökkentõ kezelést alkalmaznak. A Rochester Egyetem Orvosi Központjának kutatói új kezelési módot kerestek azon betegeknek, akik vérnyomása rendszeresen 160 Hgmm feletti, és ez az alkalmazott gyógyszeres kezelés vagy életmódbeli változtatások ellenére sem csökken jelentõsen.