Információk, érdekességek

Ez aztán súlyos! 310 millió elhízott ember van a világon

2006. november 10.

A túlsúlynak a genetikai, biológiai tényezõk mellett egyre inkább az életmód az oka.

Az elhízással összefüggõ betegségek miatt évente Magyarországon annyi ember hal meg mint Nagykanizsa lakossága, vagyis 50 ezer ember. A világban pedig több mint 310 millió ember túlsúlyos. Mindezt Halmy László professzor, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke mondta a Magyar Tudományos Akadémián, a Tudomány napja alkalmából tartott elõadás-sorozaton.

A világban még mindig naponta 25 ezer ember hal meg az éhinség miatt, de egyre több az elhízással összefüggõ haláleset is. A túlsúlynak a genetikai, biológiai tényezõk mellett egyre inkább az életmód az oka. Például a gyorsétkezés, de a kevés alvás is gyakran vezet túlsúlyhoz.

Sok zöldség fiatalítja az agyat

2006. október 31.

Egy friss kutatás szerint sok zöldség és gyümölcs fogyasztása segíthet az idõs embereknek megõrizni szellemi frissességüket, jó memóriájukat.

Egy, az Egyesült Államokban nemrégiben közzétett kutatás szerint a zöldségeket rendszeresen fogyasztó idõseknek átlagosan 40 százalékkal lassabban romlik az agyi kapacitásuk, mint azoknak, akik csak kevés zöldséget esznek. A zöldségfogyasztás olyan mértékben lelassította az agysejtek pusztulását, és az ezzel együtt járó memóriavesztést a vizsgált idõs embereknél a kutatás hat éve alatt, hogy szellemileg nem kevesebb, mint öt évvel voltak fiatalabbak a velük egykorú zöldségtelen koszton élõkhöz képest.

Egészséges pislogás

2006. október 22.

Rosszul elhelyezett monitor, városi szmog, túlhordott kontaktlencse – alig észrevehetõ károkozói az egészséges szemnek. Olykor csak kissé szárazabb tõle a szem vagy viszket, esetleg néha kellemetlen, de hosszú távon komoly szembetegségek okai is lehetnek: a szem védõrétegét legyengítve utat nyitnak a gyulladást okozó baktériumoknak, vírusoknak.

Sokan a monitor sugárzásától védõ szemüveggel azonosítják a számítógép elõtt végzett munka ártalmait, holott ennél sokkal többre, sõt egészen másra hívja fel a figyelmet a szakorvos. Dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója szerint a régi képernyõk olyan ionizáló sugárzást bocsátottak ki, amely káros volt a szemre, ezért volt szükség a képernyõellenzõre és a védõszemüvegre.

Hatékonyabb méhnyakrák szûrés

2006. október 08.

Úgy tûnik, az orvostudomány egyre gyarapodó ismeretei a humán papilloma-vírusról (HPV) a diagnosztika területén is változásokat hoznak. Egy olasz kutatócsoport eredményei szerint 35 évesnél fiatalabb nõk esetén a HPV szûrés hatékonyabb lehet a méhnyakrák korai felismerésére, mint az eddig használt módszer.

A torinói Rákmegelõzõ Központ munkatársai közel 12 ezer, 25 és 34 év közötti nõt vizsgáltak meg, 5808-at hagyományos módszerrel (kolposzkópos vizsgálat és citológia), 6002-t pedig a HPV kimutatásának segítségével.

Ápolt gyermekfogak

2006. október 03.

Számos tévhit terjedt el azzal kapcsolatban, hogy hány éves korban érdemes a gyermek fogait szakemberrel megnézetni. Törõdni kell-e már a tejfogakkal is, netán ráér akkor fogorvoshoz menni, amikor kibújnak a maradandó fogak? Mikor kell fogorvoshoz menni: ha fáj a gyermek foga, vagy egyébként is érdemes ellenõrzésre járni? A szép és ápolt, egészséges fogak iránti igényt, az ezzel kapcsolatos szájápolási szokásokat már gyermekkorban ki kell alakítani – tartja Dr. Gyõrfi Adrienne klinikai adjunktus, aki szerint ez a szülõk és egy általuk választott fogorvos közös feladata.

Dr. Gyõrfi Adrienne, a FehérGyöngy Fogászati Magánklinika vezetõje szerint a helyes gyermekkori fogápolás azért kiemelkedõen fontos, mert a megtanult szájápolási szokások egész élete során elkísérik a gyermeket. Az a kisgyermek, akinek például gyermekkorában rendszeresen mossa valamelyik szülõ a fogait, és megszokja, hogy nem fekszik le fogmosás nélkül, felnõttkorában is ápolni fogja a száját.