

Információk, érdekességek
KERÜLJ HARMÓNIÁBA A GYEREKEDDEL
2020. október 27.
A szülő-gyerek kapcsolat a legszorosabb családi kötelék. Mindenkinek az a vágya, hogy idilli kapcsolatot ápoljon a gyerekével, de ez nem minden családban adatik meg.
Már mielőtt megszületne gyermekünk elhatározzuk, milyen irányba fogjuk őt nevelni. Mindenki azt gondolja, hogy majd ő jobban fogja csinálni, mint a szüleik és szorosabb kapcsolatba kerülnek a gyerekeikkel. Természetesen ez nem annyira egyszerű feladat, mint elsőre hangzik, de van pár trükk, ami segíthet ebben.
Sok kommunikáció, nyitottság már gyerekkorban!
A szakértők szerint fontos, hogy az szülő már kisgyerekkorban beszéljen meg mindent a gyerekkel. Kommunikáljon vele nyitottan. Kezelje őt „felnőttként” és tudatosítsa, hogy benne mindig megbízhat és bátran, bizalommal fordulhat hozzá. Ne nagy beszélgetések legyenek, hanem inkább folyamatos kontaktus, hogy a gyerek érezze, hogy fontos és törődnek vele.
Határok kiszabása, baráti viszony kialakítása
Mindig nehéz, hogy ne essen át az ember a ló túloldalára. Most akkor szigorú anya vagyok vagy jófej megértő barátnő? „Az édesanyám a barátnőm is” felállásnak számos buktatója lehet. A szakértők azt mondják elsősorban szülőnek kell lenni, és csak másodsorban lehet egy édesanya lánya barátja, hiszen, ha ez megfordul vagy csorbul, akkor a szülő tisztelete odavész. Plusz a nagyfokú barátkozás akár terhes is lehet egy gyermek számára. Pszichológusok szerint arra kell törekedni, hogy a szülő a gyerek bizalmasává és ne a barátjává váljon, így megmarad a tekintély és a korábban említett tisztelet is.
Család elfoglaltságok, közös programok szervezése
Mint minden kapcsolatban az szülő-gyermek viszonyban is nagyon fontos a sok-sok közös program. Az ilyen alkalmak kiválóak lehetnek pl. egy adott probléma megbeszélésére is. A szakértők azt mondják ezt kiskorban be lehet már vezetni, hiszen akkor a gyerek életében állandóvá válik ez a program, szokássá rögzül.
Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?
2020. október 23.
Balett, pörgős szoknya és színes hajcsatok, vagy foci, toronyépítés és mászókáról ugrálás? Bár sztereotípiák, mégis már egészen korán elválasztjuk egymástól a lányos és a fiús dolgokat. Tudjuk, hogy a kisfiúk igazi örökmozgó csibészek, míg a kislányok érzékenyebbek és inkább csöndben babáznak, mint csintalankodnak. De vajon azt is ilyen egyszerű eldönteni, hogy inkább fiús vagy lányos anyukák leszünk-e, és van-e egyáltalán a nevelésre vonatkozó nemekbeli különbség? Vida Ági gyermekpszichológus osztotta meg velünk szakvéleményét a témában.
NEMEK ÉS EGYÉNISÉGEK
Ahogy azt a szakember rögtön tisztába teszi: be kell látnunk, hogy a gyermeknevelés a nemek esetében nem szimplán fekete vagy fehér.
“Mindegy, hogy fiú vagy lány gyermekünk születik, mindegyik nem nevelése sok-sok kihívást rejt magában. Ám fontos, hogy ne a gyermekünk neme határozza meg, hogyan neveljük őt. Inkább az egyéniségét és személyiségét, vagyis őt magát ismerjük meg a maga érdeklődési köreivel, igényeivel együtt, és eszerint neveljük” – emeli ki Vida Ági.
ÉRZÉKENY LELKÜLETŰ KISLÁNYOK
Úgy tartják, hogy a lányos anyukák általában többet lelkiznek és beszélgetnek. Hiszen egy lánygyermek felnevelése során sokszor nagyobb hangsúlyt érdemes fektetnünk az érzelmekre, mivel a csajok legtöbb esetben érzékenyebbek, mint a fiúk. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy sokkal több ruhát, kiegészítőt kell majd vásárolnunk, ugyanis a lányok életében az öltözködés és a megjelenés az önkifejezés fontos része. Persze, nekik is le kell vezetniük a felesleges energiáikat, ezt az ő esetükben akár kézműves tevékenységekkel is megtehetjük.
HOGYAN LEHET LEKÖTNI A KISFIÚKAT?
A fiús anyukáknak sokszor nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a gyermekük energiáinak lekötésére, hiszen a srácok általában nagyobb mozgásigénnyel rendelkeznek és gyakran vakmerőségig terjed a kíváncsiságuk, így az anyukáknak bizony résen kell lenniük. Szerencsére őket is ugyanolyan könnyű lekötni, mint a lányokat, náluk a sport és az építéshez köthető foglalatosságok lehetnek a biztos befutók. Egy kisfiús családnak sem szabad azonban elfelejteni, hogy a gyermekük is igényli a nagy beszélgetéseket, a sok szeretgetést, ölelést és simogatást.
Mihez kezdjünk a fülbe vagy orrba szorult játékdarabkákkal?
2020. október 22.

A kisebb gyermek hajlamos arra, hogy egy-egy apróbb játékdarabot, például gyurmát, szivacsdarabkát vagy gyöngyöt beledugjon a fülébe vagy az orrába. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégészt, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy milyen tünetek utalhatnak erre, és mit tegyünk ilyen esetben.
Legyünk résen!
A kisebb gyerekek ismerkednek a környezetükkel és a saját testükkel is, veszélyérzetük azonban még nincs, így nekünk, felnőtteknek kell – amennyire lehet – megelőzni a bajt. Ahol egy gyerek van, egyszerűbb gyerekbiztossá tenni a lakást, a magasban lévő polcokra rejteni a kicsi számára veszélyes apróságokat. Amikor viszont már a nagyobb testvér is játszik a kicsivel vagy mellette, előkerülnek az apró építőkockák, gyurmák vagy gyöngyjátékok, amiket a kis felfedező gondosan elrejt – így könnyen kerülhet idegentest az orrába vagy a fülébe.
Ha azonnal észrevesszük sem biztos, hogy el tudjuk távolítani
Az ilyen balesetek általában akkor következnek be, ha a szülő akár csak pár másodpercre is eltűnik a kicsi látótávolságából, ám akkor sem mindig vagyunk jobb helyzetben, ha mindez a szemünk láttára történik. Ha az apró tárgy még látható, a szülő – miközben igyekszik eltávolítani – ijedtségében gyakran még beljebb tolja, ahol viszont már nem tudja elérni vagy megfogni semmivel. Ilyen esetben ne is piszkáljuk tovább, forduljunk fül-orr-gégészhez, aki gyorsan, néhány másodperces kellemetlenséggel számolva képes eltávolítani a beszorult idegentestet.
Hetekig, hónapokig is bent maradhat
Ha épp nem láttuk, hogy a kicsi valamit az orrába vagy a fülébe dugott, lehet, hogy hosszabb ideig nem is fogunk tudni róla. Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy a szülők féloldali orrdugulás, vagy kellemetlen szagú, esetleg véres orrfolyás miatt fordulnak orvoshoz a gyermekkel és csak a fül-orr-gégészeti vizsgálat során derül ki, hogy a panaszokat az orrba szorult idegentest okozta.
Létezik tanulási vitamin?
2020. október 20.

Az ómega-3 és az ómega-6 zsírsavak javítják a kisiskolások olvasási képességét.
Ha a gyermeke olvasási nehézségekkel küzd, lehetséges, hogy bizonyos zsírsavak fogyasztása is segíthet a problémán. Az utóbbi időben sokat lehetett olvasni és hallani a gyermekeket „okosító” zsírsavakról. Nem volt azonban egyértelmű, hogy hány éves gyermekeknél és milyen képességek javításában bizonyulnak hatásosnak az ómega-3, illetve ómega-6 zsírsavak.
Egy nemrégiben napvilágot látott, svédországi vizsgálat bebizonyította, hogy ezek a szervezet számára fontos zsírsavak valóban javítják a kisiskolások olvasási képességeit.
A neves nemzetközi szakmai folyóiratban (Journal of Child Psychology and Psychiatry) megjelent eredmények alapján az ómega-3 és ómega-6 zsírsav három hónapon keresztül tartó, napi rendszerességgel történő fogyasztása javuláshoz vezet az olvasási képességekben.
A vizsgálatba bevont kisiskolások (154 fő, 9 és 10 évesek) egyik csoportja ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat tartalmazó kapszulát kapott, míg a másik csoportba tartozók esszenciális zsírsavakban szegény pálmaolajos kapszulát kaptak. Az értékes ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat szedő gyermekek körében egyrészt az olvasási sebesség javult, másrészt az elolvasott szavak hangos felolvasása és kiejtése is fejlődést mutatott; derült ki a vizsgálat során alkalmazott ún. Logos-tesztből.
A kismama „szívügye”
2020. október 17.
Avagy az anyuka kardiológiai problémáinak kezelése magzati deformáció nélkülA várandósság kilenc hónapja egy szívbeteg kismamánál hosszú, stresszes időszaknak számít. Ám nem csak azok válhatnak panaszossá, akik már tudják, hogy hajlamosak szívritmuszavarra, magasvérnyomásra, szívelégtelenségre vagy trombózisra, hiszen a nem ismert kardiológiai problémák is ilyenkor jelentkezhetnek először.
Alapelv, ha az anya nincs jól, akkor a magzat sincs, ez így igaz a kardiológiai problémák tekintetében is. „A terhesség veszélyének felmérése a szívbeteg nőnél teljeskörű kardiológiai kivizsgálást igényel még a várandósság időszaka előtt. Alapvizsgálatokra, mint labor, EKG és echocardiográfia minden esetben szükség van, de Holter-EKG, ABPM, terheléses EKG, szív-MR vagy CT (szűrés céljából, csak terhesség előtt) is szóba jöhet” – árulta el Dr. Bálint Olga Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa. „Ha a jövendőbeli anyuka tünetmentes, de a családi kórtörténet alapján felmerül az öröklődés lehetősége, akkor is érdemes elvégezni a vizsgálatokat, akár már a terhességet tervezve” – emellett érdemes akkor is felkeresni a szakorvost, ha a várandósság első hónapjaiban a kismama a vártnál gyorsabb szívdobogást érez, kisebb terhelésre fullad, lábszárdagadás jelentkezik, vagy bármilyen mellkasi panasza van, vérnyomása magas, illetve ingadozik.
A gyógyszeres kezelésre terhesség alatt is sor kerülhet, viszont a kezelést felügyelő szakorvosnak ilyenkor még jobban oda kell figyelnie a potenciális mellékhatásokra. „Rendelkezésünkre áll több olyan gyógyszer, melyről tudjuk, hogy ritkán visszafordítható mellékhatása van, és egyértelműen segít az édesanyán. Ha az anyának ritmuszavara van, magas a vérnyomása, szívelégtelen (a szív pumpa funkciója gyengélkedik, fullad, ödémás a kismama) akkor kezelni kell, ha nem, nagyobb kárt okozunk a magzatra nézve, mintha a gyógyszert szedné. Még egyszer, ha az anya nincs jól, a magzat is szenved, és ez főleg az ő fejlődésében nyilvánul meg. A teratogén, magzatot károsító gyógyszerek tiltó listán vannak, extrém ritka körülmények között használjuk.”
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...888990...300

