Információk, érdekességek
Egyedül hagyni nyolcéves kor alatt nem szabad a gyerekeket
2021. július 08.
Nyolcéves kor alatt semmiképpen nem szabad egyedül hagyni a gyermekeket – mondta Oszik Márta pszichológus.
A szakember szerint biztonsággal 12 év felett hagyhatók egyedül, a nyári szünet alatt azonban előfordul, hogy a család sehogy sem tudja biztosítani a felügyeletet, ezért sokszor ennél fiatalabb gyerekeknek is el kell látniuk magukat.
Ilyen esetben fontos, hogy a gyerek érett legyen és biztonságban érezze magát, különben magányosságérzés, esetleg szorongás alakulhat ki benne – mondta.
Mielőtt a gyermeket egyedül hagyják a szülei, meg kell vele beszélniük, hogy egyes helyzetekben mit kell tennie, baj esetén kit hívjon fel. Bizonyos időközönként érdemes rátelefonálni.
Kiégés a gyermeknevelésben is lehetséges?
2021. július 04.
Szeretne tökéletes anya lenni? Néha úgy érzi, hogy kimerül a gyermekneveléstől? Vágyik arra, hogy jobban értékeljék anyai munkáját?
Meglepőnek tűnhet a cím, ha eddig úgy gondoltuk, hogy a kiégés csak a munkában lehetséges.A kiégés azonban nem csak a hivatalos munkahelyeken léphet fel. A gyereknevelés és a háztartás vezetése ugyanis ugyanúgy munkának számít, még gazdasági értelemben is. A kiégésre veszélyeztető munkakörülmények pedig hasonlóan felütik a fejüket, sőt néha intenzívebben is megjelennek, mint egy állás kapcsán.
Mik ezek a tényezők?
Például a nap 24 óráját érintő fizikai, lelki igénybevétel; vagy az a nagyfokú felelősség, amit a gyermekünk életéért érzünk; vagy a monotónia a lakásba bezártság esetén a kisgyerekkel, a mindennapok egyforma ritmusában. Kiemelendő a nagyfokú erőfeszítések mellett a jutalom relatív hiánya is, hiszen otthon aztán igazán hiányzik egy „főnök” „munkatárs”, aki legalább néha megveregetné a vállunkat, vagy legalább dobna egy biztató mosolyt. Ezért lehet különösen fontos egy stabil, jutalmazó párkapcsolat, amiben a családapa időről időre megdicséri a feleségét.
Mit jelent az anyai kiégés, s honnan vesszük észre a veszélyét?
A kiégés szindrómának három fő összetevője van, amiből a szülőket főleg két tényező érinti: egyrészt az érzelmi és fizikai kimerülés, másrészt pedig annak megélése, hogy rosszabbul teljesítenek, mint szülő. A kiégés harmadik tünete, az érzelmi távolságtartás, cinizmus általában kisebb arányban jelenik meg szülők esetében.
Mit veszünk észre ezekből a mindennapokban?
- több az aggodalom/panasz, mint az öröm
- annak a hosszan megmaradó érzése, hogy elegünk van a gyerekünkből, sőt minden gyerekből
- feszültek, türelmetlenek vagyunk, ami miatt könnyen kezdünk el a gyermekünkkel is kiabálni
- a fentiek mellett azonban kemény lelkiismeret-furdalás is gyötör a megélt érzések miat
Ezek a tünetek természetesen átmeneti jelleggel kísérői szinte minden anya életének, főleg a megterhelőbb időszakokban (pl.: alváshiányos állapot). Aggódnunk és változtatnunk akkor kell, ha ez az állapot több hétig, hónapig fennáll.
Fontos megjegyezni, hogy a kiégés általában a túlzottan lelkiismeretes, a tökéletességre törekvő anyák esetén fordul elő, akik szeretnének mindig, mindent megadni gyermeküknek. Sokszor azonban ezek túlzó követelmények, amelyeket folyamatosan elvárnak önmaguktól, pihenési időszakot és rugalmasságot nem engedélyezve anyai teendőik közepette .
Legyünk óvatosak, ha a babát napra visszük!
2021. június 29.
A csecsemők és kisgyermekek bőre sokban eltér a felnőttekétől. A csecsemőknek rosszabb a hőleadásuk, kevésbé tudnak párologtatni, azaz izzadni, ezért könnyebben kapnak hőgutát, ill. alakul ki náluk hőpangás a nagy melegben.
A nap káros hatásainak sorában a harmadik, amely már nagyobb gyermekeknél fordul elő, a napszúrás. Ez lázzal, fejfájással, fénykerüléssel, súlyosabb esetben hányással, eszméletvesztéssel, görcsökkel jár. Oka a zárt koponyán belül, a hő hatására megnövekedett agynyomás.
A nagy meleg hatására szervezetünk sok folyadékot és ásványi anyagot veszít. Ez is súlyosabb lehet a kisebbeknél és hamarabb alakulhatnak ki a következményes tünetek. Gyakran észlelhető kisebb-nagyobb testhőmérséklet-emelkedés is.
Napvédelem
Természetesen az elsődleges a közvetlen napsugárzás elkerülése, elsősorban a legveszélyesebb déli órákban. 11 és 15 óra között ne menjük napra, ne napozzunk. A csecsemőket azonban soha ne tegyük ki a napra, csak az árnyékba. De még ekkor is kenjük be testüket magas (20 feletti, de inkább 30-as) faktorszámú naptejjel. És soha ne hagyjuk a fejecskéjüket szabadon.
Csecsemőkori kólika és posztbiotikum: kérdések és válaszok szülőknek
2021. június 28.
A csecsemőkori hasfájás az egyik leggyakoribb probléma, amivel a kisgyermekes szülők orvoshoz fordulnak. Egyes felmérések szerint akár minden második gyermeket is érintheti a csecsemőkori krónikus hasfájás, vagy más néven kólika.
A csecsemőkorban a sírás nem feltétlen utal kóros állapotra, de a Wessel-féle „hármas szabállyal” megállapítható kólika mégis számos család életét nehezíti meg: 3 hónaposnál fiatalabb (újabban 5 hónap), egyébként egészséges csecsemő 3 vagy több órát, 3 vagy több napon át egy hét alatt sír.
Egy síró baba hangja, aki görcsökkel küzd, a legzavaróbb, figyelemkeltő és cselekvésre ösztönző hang, ami létezik számunkra – egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint.
A csecsemőkori kólikát manapság a funkcionális kórképek közé soroljuk, ez azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. Ugyanakkor vannak kórképek, amelyeket ki kell zárni a csecsemőkori krónikus hasfájás hátterében, de a kólika esetén is beszámolnak újabban a bélflóra jellegzetes elváltozásáról, a diszbiózisról.
A diszbiózist (dysbiosis) a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okozhatja. Az elmúlt tíz évben a bélrendszeri diszbiózis előfordulási arányának drámai növekedése figyelhető meg, melyben a környezeti- és életmódtényezők egyaránt nagy szerepet játszanak. A bél egészségének helyreállításához, illetve egészségének megőrzéséhez a megfelelő életmód kialakításával is hozzájárulhatunk. Egyik javasolt kezdet lehet a megfelelő táplálkozás mellett a széles spektrumú probiotikumok bevitele, természetesen csepp formában és speciálisan csecsemőknek tervezve.
Egyes feltételezések a bélflóra összetételének eltérése mellett a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bél áteresztő képességének zavarát és túlzott érzékenységét gyanítják a tünetek hátterében.
2018-ban a Houstoni Egyetem mikrobiológia és virológiai kutatói újabb következtetésre jutottak, miszerint a csecsemőkori kólika a bélflóra egyensúly zavarának megjelenése (diszbiózis) mellett a bélrendszer gyulladásával kapcsolható össze.
Összefüggnek a gyerekkori viselkedési zavarok és a magzatként átélt füstszennyezés
2021. június 27.
A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.
A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport munkája az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta, korábbi kutatások külön-külön jártak utána az egyes tényezőknek – számolt be róla a medicalxpress.com. Az írás az Environmental International című szaklap friss számában jelent meg.
Noha a viselkedési zavarok okai még nincsenek pontosan feltárva, tudjuk, hogy – különösen a születés előtti és a korai gyerekkorban – sokféle társadalmi és fizikai környezeti tényező lép interakcióba néhány genetikai elemmel, melyek a viselkedési zavarok kialakulásában szerepet játszanak.
A tanulmány az exposzómát kutató, nagyszabású HELIX (European Human Early-Life Exposome) projekt adatain alapszik, hat európai ország hat korcsoportjával dolgoztak. Összesen 1287, 6-11 év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt 88, a korai gyerekkor idején 123 környezeti – köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi – hatást vizsgáltak.
A várandósság alatti dohányzás és a közlekedési szennyezés volt a viselkedési problémákkal leginkább összefüggő két faktor. “Az anyai dohányzás más tényezőkkel, köztük a szülői pszichológiai zavarokkal, társadalmi és gazdasági tényezőkkel, az apai dohányzással és az otthoni környezettel, különösen az otthoni kötődéssel, támogatással és ösztönzéssel is szoros összefüggést mutatott” – mondta Léa Maitre, az ISGlobal posztdoktori kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A gyerek későbbi agresszív és szabályokat áthágó viselkedése, valamint a magasabb hiperaktivitási (ADHD) mutatója összefüggött a várandósság alatti lakóhely közelében zajló forgalommal. A jelenségre létezik elfogadható biológiai magyarázat, noha a pontos mechanizmus még nem ismeretes.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...676869...295