Információk, érdekességek

Hogyan NE neveljünk teljesítményszorongó gyermeket?

2016. november 24.

„Remélem, sikerül jól megírnod a holnapi dolgozatot, KÜLÖNBEN nem fognak felvenni a gimnáziumba.”„Tanulj, KÜLÖNBEN nem viszed semmire!”

Az ilyen és ehhez hasonló szülői intelmek az egyébként is szorongásra hajlamos gyermekeknél hozzájárulhatnak a teljesítményszorongás kialakulásához. Egyik 17 éves kliensem félelmei okaként pont ezt fogalmazta meg: „Szüleim gyakran úgy kommunikáltak velem, hogy »csináld meg, különben…«” – és számára ez azt az üzenetet közvetítette, hogy fenyegetett helyzetben van.

Veszélyhelyzetben

A teljesítményszorongó a megmérettetési helyzeteket veszélyként éli meg, ami aktivizálja a szimpatikus idegrendszer „harcolj vagy menekülj!” üzemmódját – azaz szerencsés esetben szembenéz a „veszéllyel”, és megpróbálja leküzdeni a szorongását, rosszabb esetben az elkerülést választja, például a dolgozatírás napján inkább hiányzik a suliból, vagy feleléskor az egyest kéri, holott felkészült, de nem meri megmutatni tudását.

„Egy kis fellépés előtti lámpaláz még segíteni is szokott” – vallja sok színész, és valóban, az egészséges mértékű szorongás serkentően is hathat, hiszen mindenkiben ott rejlik az elismerés, a siker utáni vágy, az elért eredmény öröme és a kudarctól való félelem triásza. Gondot az arányok eltolódása jelenthet, amikor a kudarctól való félelem túlságosan felerősödik, és a gyermek számára a feladat már nem kihívást, a siker lehetőségét, hanem egy esetleges kudarc bekövetkeztét jelenti, amit el szeretne kerülni. Ilyen esetekben a szorongás olyan szintet érhet el, ami már negatívan hat a teljesítményre.

Ne csak magzatát, saját testét is védje a várandósság alatt!

2016. november 16.

A várandósság egy nő életének az egyik legmeghatározóbb időszaka, a magzat megfelelő gyarapodása mellett ugyanis az is fontos, hogy az anya odafigyeljen teste jelzéseire. Évtizedekre meghatározza a végtagok egészséges működését, hogy a nő az áldott állapot alatt mennyire óvja mozgásszerveit.

A hormonális változások hatására az izmok, az ízületek, a szalagrendszer és a csontállomány is megváltozik. Előfordulhat például, hogy a magas női nemi hormonok miatt a szalagok, az izomzat lazábbá válnak, így például egy korábban derékfájós nő a terhesség időszaka alatt panaszmentes lesz, vagy javul az állapota.

Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd, gerincgyógyász szakorvosa szerint természetes folyamat, hogy a várandósság ideje alatt, a súlygyarapodás miatt a test statikai tengelye, súlypontja megváltozik, a súlypont pedig áthelyeződik. Emiatt azonban kompenzációs folyamatok indulhatnak meg, nem megfelelő formálódással azonban az új egyensúly kialakulásával mozgásszervi panaszok jöhetnek elő.

Gyakran panaszkodnak a kismamák lábdagadásra, csípő- és derékfájdalmakra. Mivel háton, vagy oldalt fekve tudnak csak aludni, a csípő a normálistól eltérő terhelést kap, az egyensúly-változásból pedig fájdalom, a nagytompor felett nyáktömlő gyulladás alakulhat ki. Hasonló a helyzet derékproblémák esetén is: a várandósság alatt megváltozik a gerinc terhelése, az ágyéki szakasznak pedig más lesz az íveltsége, amely megterheli a csigolyákat.

„Sokszor teszik fel nekem a kérdést, ha porckorongsérve, vagy gerincferdülése van az anyukának, szülhet-e természetes úton? Természetesen mind a két esetben alapos vizsgálat szükséges, hogy pontos választ adhassak. Többnyire elmondható, ha nincs medence-deformitás, nem szűkült be a medence kimenet, akkor elkerülhető a császármetszés” – mondta az ortopéd szakorvos.

Pöttyök a baba arcán: tejkiütés vagy tejallergia?

2016. november 10.

Ha apró, vörös vagy fehéres, kissé kidudorodó göbök jelennek meg a baba arcán, a legtöbb édesanya valamilyen allergiára gondol. Mivel ezek a tünetek rendszerint az első hónapokban jelentkeznek, kiváltó okként a tápszer, vagy az anyatej merülhet fel, hiszen a csecsemő abban az életkorban még mást nem fogyaszt. Mikor gondoljunk allergiára és miről ismerhető fel az ártalmatlan tejkiütés?

A tejallergia tünetei

Mivel az édesanya által elfogyasztott tejfehérje az anyatejjel a csecsemő szervezetébe is kerülhetnek, ezért a tejallergia tünetei anyatejes babáknál épp úgy jelentkezhetnek, mint a tehéntej alapú tápszerrel táplált kicsiknél – magyarázza dr. Vass Noémi gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A tejallergia is okozhat bőrtüneteket, -csalánkiütés, száraz ekcémás bőr – ám ezek rendszerint testszerte megjelennek, nem csak az arcon. Tejallergia esetén a bőrtünetek mellett a kicsinél gyomor- és bélpanaszok is jelentkezhetnek: gyakori hasfájás, puffadás, hasmenés, véres székletürítés is előfordulhat.

Fókuszban a testvérféltékenység

2016. november 07.

"Mosolygok, mert a testvérem vagy, s kacagok, mert nem tehetsz ellene semmit!" - üzenhetné ironikusan, de ugyanakkor nagy szeretettel, és mély megértéssel egyik testvér a másiknak. A három részes cikksorozat első részében a kistestvér érkezésének lelki hatásait, valamint azok kezelésének lehetőségeit, második részében a testvérsorrend okozta személyiségbeli változásokat, szerepjátékokat, harmadik részében pedig a testvérjátszmákra adott helyes és helytelen szülői reakciókat vizsgáljuk.

A testvérek komoly és szoros szövetséget kötnek egymással már érkezésük pillanatában. Elkötelezik magukat egymás hosszú évekre – tán egy életre – szóló közvetlen segítésére, méghozzá egy olyan viszonyrendszerben, ahol gyermekként kell az ismeretlen világot közösen felfedezni, társa, és bajtársa lenni a másiknak, pajtás, akivel játszani lehet, barát, aki akár éjjel – nappal ott van, hogy vigaszt nyújtson. Ugyanakkor a testvérek egyik legnagyobb feladata az is, hogy tükröt tartsanak egymásnak egy olyan életszakaszban, amikor az egyéniség még csak bontogatja a szárnyait. A személyiség első önérvényesítésre irányuló kísérleteinek azonnali falba ütköztetésére hivatott a testvér, aki összefonott karjával, ellenállásával, vagy ellentartásával mutatja meg életünk első igazi tükrét gyermek – önmagunkról.

3 tipp: Így tanítsuk a zsebpénzzel gazdálkodni a gyerekeket!

2016. november 06.

A szülők 85 százaléka ad zsebpénzt, de kevesen használják tudatosan.

Van, aki ellenzi, és van, aki tudatosan készül rá. Ahány ház, annyi szokás, és még talán annál is több vélemény. Egy biztos: a zsebpénzkérdést mindenképpen komolyan kell venni, hiszen egy egész életre megalapozhatja gyermekünk pénzhez, pénzügyekhez kapcsolódó viszonyát. A Fundamenta FundiMini kutatása szerint a szülők 85 százaléka ad zsebpénzt gyermekének, de az, hogy ki mennyit, mire és milyen gyakran kap, nagyon eltérő lehet. Az alábbiakban a pénzügyi edukációs szakértő három tippel segít abban, hogy miként használhatjuk a zsebpénzt tudatosabban a pénzzel kapcsolatos nevelésre.

Általánosan elterjedt szokás már kisiskolás kortól kezdve, hogy a gyerekek zsebpénzt kapnak: a Fundamenta FundiMini kutatásából kiderül, hogy a szülők 85 százaléka ad zsebpénzt 6-14 éves gyermekének. A céloktól függően általában havi 1000-5000 forint között mozog az összeg nagysága, amiből jól látszik, hogy takarékoskodással akár már néhány hónap alatt is komolyabb summát lehet összegyűjteni. Az eredmények alapján pénzügyi nevelésre azonban még kevés szülő használja a zsebpénzt, hiszen mindössze 24 százalékuk válaszolta, hogy kifejezetten a gyermeke megtakarításaihoz járul hozzá az apanázzsal. A legtöbben alkalmanként már beszélnek gyermekükkel a takarékoskodás jelentőségéről, de sokak számára ez még nem rendszeres gyakorlat. Pedig a kutatási eredményekből kiderül, hogy érdemes már korán hosszú távú gondolkodásra tanítani a kicsiket a pénzügyekkel kapcsolatban. Mire figyeljünk jobban a családi zsebpénzosztásnál?