Információk, érdekességek

Segítség, már megint beteg a gyerek!

2017. február 28.

A farkasordító hideg és a ködöd-szmogos idő mellé ez a tüsszögések, torokfájások, és tömeges iskolai hiányzások időszaka is beköszöntött. Szinte nincs olyan kisgyerekes család, ahol a téli hónapokban ne ütné fel a fejét a nátha vagy az influenza réme, a gyerekek minden korosztályát egyaránt érintő, leggyakoribb légúti megbetegedések.

A nátha, más nevén a megfázás kiváltója vírusos fertőzés. Leggyakoribb kórokozója a rhinovírus, mely a megbetegedések mintegy feléért felel. A vírusok megtelepednek az orr vagy orr-garat nyálkahártyáján, és a nedves környezetben a gazdasejtekben gyorsan szaporodnak. A náthát a kisgyerekek általában évente többször is elkapják, mert az immunrendszerük még nem működik teljes erővel. Ráadásul az óvodában, iskolában, zárt környezetben könnyebben megfertőzik egymást. Segíti a nátha terjedését a zárt helyiségek száraz levegője is, ami miatt a nyálkahártya is kiszáradhat, és ez kedvez a kórokozók megtelepedésének. Bár a nátha enyhe lefolyású betegség, többnyire komplikációk nélkül zajlik le, mégis ez az óvodai és iskolai hiányzások legfőbb oka, mert meglehetősen ragályos.

Amikor már itt a baj

Általában torokfájással kezdődik, amely 1-2 napig tart. Ezután, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, és a száraz köhögés, amely rendszerint a negyedik-ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél 2-3 hétig is eltarthat. Kísérő tünet lehet még az általános levertség, gyengeség, tüsszögés, égő érzés a torokban, az orrban és a fülfájás is. A nátha magas lázzal nem jár, de hőemelkedés előfordulhat.


Romló jegyek az iskolában – A pajzsmirigy is lehet a hibás?

2017. február 26.

A pajzsmirigyzavarok igen változatos tüneteket produkálnak, és sokszor olyannyira apró figyelmeztető jelei vannak, hogy az ember könnyen átsiklik rajtuk. Ilyen lehet például a gyerek iskolai teljesítményének romlása is, ami olykor pajzsmirigy-alulműködés következménye. Hogy milyen tünetekre érdemes ezen kívül figyelni, és hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Pajzsmirigyzavarok a kicsiknél

A pajzsmirigy problémái igen gyakori betegségnek számítanak a felnőttek körében, ám a gyermekendokrinológiai szakrendelésen lévők nagy része is a szerv elégtelen működésében szenved. Bár ritkán, de előfordulhat a pajzsmirigy túlműködése is, ám a fiatalabb korosztály tagjait jellemzően a csökkent hormontermelődése sújtja, ami lehet veleszületett és szerzett állapot is. Előbbi esetben már a gyermek igen korai életszakaszában diagnosztizálják a betegséget (újszülöttkori szűrés), míg a szerzett pajzsmirigyzavarra általában serdülőkorban derül fény.

A pajzsmirigy alulműködés az egész szervrendszerre negatív hatást gyakorol, ezért fontos a terápia mielőbbi megkezdése, különösképp csecsemőkorban. Hiszen pajzsmirigyhormonok hiányának következtében a csecsemőknél normál ütemű növekedés és a fejlődés lelassulhat, valamint mentális retardáció is bekövetkezhet.

Az iskolás korban diagnosztizált pajzsmirigyzavarnak már szerencsére nincs hasonló következménye, ám igen kellemetlen tüneteket, később pedig akár meddőséget és egyéb egészségügyi problémákat is okozhat, így a kezelése minden korosztály számára kiemelt jelentőséggel bír.


Anyukák, fontos: vizsgáltassuk meg a kicsik hallását!

2017. február 24.

A halláskárosodás az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. A probléma időben történő felismerésével és a megfelelő kezeléssel sokat tehetünk azért, hogy a gyermek meg tudja értetni magát és beilleszkedjen a társadalomba. Nézzük, hogy mely esetekben kell még inkább odafigyelni és milyen módszerekkel lehet megvizsgálni az újszülöttek hallását.

A halláscsökkenés az egyik leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenesség, ami nemzetközi felmérések szerint ezer csecsemőből akár hatot is érinthet. Az esetek egy része genetikai okokra vezethető vissza, de szerzett károsodásról is lehet szó. Ma már kötelező minden újszülött esetében az objektív hallásvizsgálat, amellyel a halláscsökkenés és a hallóideg veleszületett károsodása kizárható.

„A halláscsökkenés előfordulásának kockázatát növelheti, ha a családban már előfordult a probléma. Rizikófaktornak számít a fül és a koponya fejlődési rendellenessége és a 1500 grammnál kisebb születési súly is, de a magzat méhen belüli fertőzése és a terhesség alatt szedett gyógyszerek miatt is kialakulhat a rendellenesség” – sorolta Dr. Fülöp Györgyi, a Czeizel Intézet fül-orr gégész, audiológus főorvosa, aki hangsúlyozta, hogy az újszülötteknek egy hónapos korukig át kell esniük a hallásszűrésen.

A csecsemő halláskárosodását különféle vizsgálati módszerekkel lehet megállapítani. „Régebben csak szubjektív módon, az ún. lármadobbal tették próbára az újszülöttet és azt figyelték, hogy reagál-e a hangra. Ez azonban elavult, pontatlan, ill. nem ad információt arról, hogy milyen mértékű a halláskárosodás és hogy az csak az egyik- vagy mindkét fület érinti-e” – mondta el Dr. Fülöp Györgyi, aki hozzátette, hogy szerencsére ma már modern, objektív eszközökkel tudják megvizsgálni a kicsik hallását, ahol nincs szükség a baba visszajelzésére.

„Az objektív diagnosztikai módszerekkel a páciens együttműködése nélkül, műszerek segítségével tudjuk vizsgálni a hallást. Az egyik ilyen az otoakusztikus emissziós szűrés (OAE), melynek során egy puhavégű szondán át klikk-hangingereket juttatunk a hallójáratba és így kapunk gyors, pontos információt a szőrsejtek működéséről a belső fülben” – magyarázza a Czeizel Intézet szakorvosa.


Felháborító! Miért nincsen neki gyereke?

2017. február 20.

A bennem élő NŐ-ben ez a kérdés mérhetetlenül sok indulatot képes kiváltani. Bármilyen nézőpontból is tekintek rá, magában hordozza az elvárást és a megítélést. Ha nem szülök, akkor nem vagyok elég jó? Rosszul "működöm", párkapcsolatilag, egészségileg, lelkileg, valahogyan?

Fájdalmat okoz és visszahúzódásra késztet, szégyennel tölt el. De, ami a legfontosabb, nem támogat engem sem a változásban, sem az elfogadásban. Nem engedi meg a számomra, hogy megtapasztaljam: a legjobban viszem az életem, ahogyan csak tudom. Segítőként gyakran tapasztalom ezeket a fájdalmakat, a szégyent. A legtöbb nő mélységesen mélyen vágyik arra, hogy anya lehessen és nagyon fájdalmasan éli meg, hogy ez nem történik meg. 

Kevesen vannak, akik nem vágynak babára

Csak nagyon kevés nővel találkoztam, aki azt tudta mondani, hogy ő egyáltalán nem vágyik babára. Minden alkalommal tiszteletet ébreszt bennem, amikor valaki ilyen őszintén képes találkozni önmagával. De még ebben az esetben is ott bujkál a szégyen, „nem vagyok így elfogadható”. Ez pedig nagyon meghatározóvá teszi a családi és társadalmi kapcsolatokat. Gyakran találkozom azzal, hogy a gyermektelen nők inkább nem mennek új társaságba, vagy nagy családi rendezvényekre, mert kérdések kereszttüzében találják magukat. Amit vagy sajnálkozó, vagy megítélő pillantások kísérnek.

 


Hason vagy háton altassuk a bébiket?

2017. február 18.

„Kislányom, Téged mindig hasra fektettelek, nehogy megfulladj – ha büfizel, alvás közben…Te meg hanyatt fekve altatod az unokámat?” – mondja a nagymama az újdonsült anyának…

Változnak az idők és vele együtt változnak a csecsemőápolási szabályok is. A szüleink sok mindent másképp csináltak, mint ahogy mi csináljuk ma a gyermekeinkkel. Máshogy fekteti, mással eteti és máshogy fürdeti… Ez nem kell, hogy a generációk közötti feszültség forrása legyen!

„Új szelek fújnak, most ez van divatban” – mondják sokan…

A múló divat helyett sokkal inkább arról van szó, hogy nap mint nap friss tudományos eredmények jelennek meg, a rendelkezésre álló információk gyarapodnak, és ezek mind-mind segítenek abban, hogy a csecsemő- és gyermekgondozás során a lehető legjobbat nyújthassuk a gyermekünknek; akár azon az áron is, hogy bizonyos dolgokat másként teszünk, mint azt a nagyszüleink vagy szüleink tették.

A bölcsőhalál vagy hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) az egy évnél fiatalabb bébiknél fordul elő. Ma sem ismert, hogy mi az oka annak, hogy látszólag egészséges csecsemők, előzetes betegség vagy bármiféle tünetek nélkül hirtelen meghalnak. A SIDS miatt meghalt kicsik 60 százaléka fiú. A tragédiák leggyakrabban a 2-4 hónapos bébiknél történnek, általában az éjszakai órákban.

Az USA Gyermekgyógyászati Társasága új irányelvet bocsájtott ki a hirtelen csecsemőhalál szindróma gyakoriságának csökkentésére, aminek a keretén belül készített egy olyan ajánlást, ami a szülőknek ad tanácsokat ahhoz, hogy minél biztonságosabb feltételeket biztosíthassanak a csecsemőjük alvásához. Ez egyértelműsíti, hogy a csecsemők hanyatt fekvő pozícióban való alvása véd a bölcsőhaláltól.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...178179180...300