Információk, érdekességek
Hogyan fűszerezzek? A csirke
2021. február 18.
Csirke fűszerezés kisokos, plusz két klassz csirke recept - egy klasszikus és egy kicsit szokatlanabb finomság, na és a csirke elkészítésének konyhatrükkjei. A csirke az egész világon a legtöbbet használt húsféle, minden nép ízvilágába kiválóan illeszkedik.
A csirke elég semleges ízű hús ezért sokféle fűszerezést elbír. Van néhány alapvetés, amit érdemes tudni róla.
- Szereti a pácolást, vagyis ha állni hagyjuk a fűszerekkel egy ideig.
- Ha túl lassan készül, esetleg száraz és rágós lehet (természetesen vannak lassúfőző edények, eljárások, amikkel mégis finom marad)
- Egyben és részeire szedve is kiválóan elkészíthető, mivel az egyes részek sütési/főzési ideje közel azonos, így nem kell trükközni azért, hogy minden része átsüljön.
- Előfőzés után is süthető
Ki lehet próbálni számtalan párosítást, nagyon nem tudunk mellényúlni. Jó tulajdonsága,hogy nem igényel komoly és időigényes előkészítést- alapos mosás, igény szerint a bőr eltávolítása és megtisztítása után már fűszerezhető is. A fűszereket rászórhatjuk közvetlenül a húsra is de akár olivaolajjal, vagy citursfélékkel, alkoholos italokkal egy kencét készítve bemaszírozhatjuk vele a húst.
Milyen fűszerek illenek általában a csirkéhez?
Bors, majoranna, oregano, bazsalikom, fokhagyma, vöröshagyma, rozmaring. Ezek a magyar klasszikusok de nagyon jól illik hozzá a kínai, indiai, thai vagy a mexikói ízvilág is.
Kísérletezz, csak a képzeleted szabhat határt!
Milyen egyéb ízesítőket használhatsz a csirkéhez?
A mustár, ketchup mint alapízesítők egy kis fűszerrel nagyon feldobják például a csirkecombot. Emellett finom pácot készíthetsz szójaszósz, balzsamecet, fűszerezett ecetek, olivaolaj vagy citromlé felhasználásával is!
Megöl a kövérségem – vagyis, az irreális testképtudatról
2021. február 15.
Itt a tavasz, ami sok ember számára örömöt okoz, azonban vannak olyanok, akik ilyenkor alszanak „téli álmot”. Ez az „álom”, azonban szorongással, izolációval és fokozódó kisebbrendűségi érzéssel jár, aminek oka a testképzavar, kóros elégedetlenség. Mindez egy ördögi kör, amiből nehéz kiszállni.
A cikk címéből talán arra gondolhat az olvasó, miszerint arról fogok írni, hogy az elhízás súlyos következményekkel járhat, akár szív- és érrendszeri megbetegedéssel, vagy más szervi problémákkal. Sőt, az is kihallatszik a címből, hogy mindez halálhoz vezethet. Ezt a kérdést nem leértékelve, jelen írásomban a táplálkozási zavar pszichés hátterét emelném ki, amely képes valóban olyan mértékű szorongást generálni a betegben, hogy azt éli meg: bele fog halni, ha pár dekát felszed. Nem túlzás, pár deka… Jól illusztrálja mindez a testképzavar fogalmát.
Az evészavarokat az elhízástól való fóbiás jellegű félelem, test észlelésének a zavara, az evési magatartás rendellenességei jellemzi. A betegség abban nyilvánul meg, hogy az ember nem tudja megítélni reálisan testsúlyát, alakját aránytalannak látja, valamint tagadják, hogy ők soványak lennének. Nincsen ésszerűség, racionalitás, azaz hiába mondja egy rokon vagy egy barát, hogy az illető nem kövér, sőt csontsovány, ignorálja mindezeket, saját hamis észlelése a mérvadó.
Gyakran a hozzátartozó egy idő után elveszíti türelmét és ingerült lesz, kiabál, észhez akarja téríteni azt, akit szeret. Mindez érzelmi alapú reakció, hozzáteszem gyorsan, hogy megértem, átérzem az esetleges problémát, azonban érdemes hangsúlyozni, hogy nem vezet eredményre. Nem az a kulcsmomentum, hogy valaki sokat eszik vagy éppen semmit, hanem az, hogy a háttérben lelki eredetű probléma áll. Tehát az evészavar már egy következménye valaminek, amit szakember nélkül, pszichoterápia nélkül nem lehet megoldani.
Az esetek nagy részében hiányzik a betegségbelátás, vagyis az illető nincs tudatában, másképpen fogalmazva nem akar tudatában lenni annak, hogy az evéssel valamit kompenzál. Egyszerűen tagadják a betegséget, ingerülten reagálnak mindenre és mindenkire, aki őket szabályozni akarja. A szabályozást természetesen csak ők élik meg, hiszen félreértelmezik a külvilág odafordulását, segítségíteni akarását.
Gyenge lábakon álló önértékelés
Rengeteg ember küzd kisebbségi érzéssel, kisebbségi komplexussal, mely teljes mértékben befolyásolja az egyén életét és konfliktusokat gerjeszt a saját környezetében. Ennek a kialakulása több dolognak is betudható: pszichikai fejlődés nem megfelelő menete, nevelési hibák, alacsony társadalmi státusz, a társadalomtól eltérő fizika tulajdonságok, az ideális-irreális ego (én) és valóság közötti ellentmondás, valamint stresszhelyzetek.
A magyarok közel harmada rendszertelenül táplálkozik
2021. február 08.
Miközben a koronavírus-járvány miatt gyakran szóba kerül az immunrendszer erősítése, arról kevesebbet beszélünk, hogy ennek egyik fontos része a helyes táplálkozás.
A NaturMed Hotel Carbona országos reprezentatív felmérést készített a lakosság étkezési, táplálkozási szokásairól, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, 30 százaléka választja csupán az egészségesebb növényi olajat a zsírral szemben, 40 százalék a teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket a finomított gabonával szemben, csupán 25 százalék fogyaszt halat, és csak 26 százalék szed valamilyen vitamint. Holott étkezési szokásaink változtatásával erősíthetjük immunrendszerünket. Az eredménnyel és a hasznos tanácsokkal kapcsolatban orvos szakértő ad rövid összefoglalót.
Az őszi időszakban mindig téma az immunrendszer erősítése. Idén ez a koronavírus-járvány miatt sokkal égetőbb kérdés, mint egy átlagos őszi náthaszezonban. Az egészségünk megőrzéséhez kulcsfontosságú az egészséges étrend. A NaturMed Hotel Carbona magyarok étkezési szokásait feltérképező országos reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, jellemzően egészségesen táplálkozik. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona belgyógyász, diabetológus szakorvosa szerint azonban, ha részletesebben vizsgáljuk a válaszokat, az is egyértelművé válik: többen rendszertelenül étkeznek, sokan továbbra is zsírt választják a növényi olajjal szemben, és a finomított gabonaféléket a teljeskiőrlésűvel szemben. Ugyanakkor az immunrendszer erősítése az egészséges étrenddel kezdődik.
- Nem mindegy, mennyit eszünk
Amikor az egészséges táplálkozásra gondolunk, elsősorban az egészséges élelmiszerek és ételek jutnak eszünkbe. Az immunrendszerünk kiegyensúlyozott működését és erősítését elősegítő helyes étrend azonban a rendszerességgel és a mennyiséggel kezdődik. A felmérés eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, és akár főétkezéseket is kihagy. Majdnem 15 százalék azok aránya, akik többet vagy sokkal többet esznek, mint amennyit kívánnak, és csupán a megkérdezettek 1,4 százaléka viszonyul annyira tudatosan saját testéhez, hogy kevesebbet fogyaszt, mint amennyit kíván. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona orvosa ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern táplálkozástudomány a napi többszöri étkezést javasolja. Ideális napi 5 alkalommal kisebb mennyiségeket enni, egyenlő időközönként, ami biztosítja a stabil vércukorszintet és a megfelelő mennyiségű energiát. Ez azért is fontos, mert így nem terheljük túl szervezetünket, az emésztés ugyanis sok energiát igényel, amit a testünk például egy fertőzés leküzdésére is fordíthatna.
9 kulcs a helyes táplálkozáshoz
2021. január 27.
Amikor már megértettük azokat az okokat, amelyek a túlzott mértékű evésre ösztönöznek minket, stratégiákat állíthatunk fel annak abbahagyására. A cél az, hogy változtassunk rossz táplálkozási szokásainkon, jobban hallgassunk testünk szavára, és olyan válaszokat adjunk, melyek táplálkozási szükségleteinkkel összhangban vannak. Vegyük figyelembe, hogy a túlevés melyik típusába sorolnánk magunkat, és fogadjunk meg néhány ellenlépéssel kapcsolatos jó tanácsot.
Ha a „stresszevő” típusba tartozunk
1. Javítsunk alvásminőségünkön, növeljük alvásidőnket
Amikor stresszes életet élünk, általában rosszul alszunk, és nem is eleget. Márpedig az alváshiány növeli az ún. ghrelin hormon termelődését, ami éhségérzetet vált ki. Ezért mindenképp tanácsos 7-8 órát aludnunk naponta. A kielégítő minőségű, elegendő ideig tartó alvás lehetővé teszi, hogy jobb formában legyünk napközben, és készen álljunk fizikai aktivitás gyakorlására is. Hasznos tudatosítani magunkban, hogy a sport/testmozgás hatására endorfin (boldogság)hormon termelődik a szervezetünkben. Ez az ingerületátvivő anyag nemcsak jobb közérzetet biztosít, hanem megnyugtat, segít a stressz elűzésében és a jobb alvás elérésében.
2. Emeljük szerotonin-szintünket
A szerotonin olyan ingerületátvivő anyag, mely elősegíti többek közt a nyugalom, biztonság és elégedettség érzését, csökkentve a szorongást, oldva a stresszt (pl. az antidepresszánsok növelhetik az agy szerotonin szintjét). A szerotonin szintéziséhez az agynak egy triptofán nevű anyagra (esszenciális aminosavra) van szüksége, melyet külső forrásból kell biztosítanunk. Olyan ételek bővelkednek benne, mint pl. a hús, hal, tojás, tejtermékek… Ezért ajánlott fogyasztani belőlük lehetőleg minden étkezésnél. Ezeket tanácsos kiegészítenünk olyan szénhidrátokkal, melyek alacsony glikémiás indexűek (GI = egy élelmiszer vércukor emelő képessége) Ilyenek pl. a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek, melyek által lassabban esik le a vércukorszint, és nem nő az étvágy. Ezzel sikerülhet elkerülni az édes termékek iránti kényszeres vágyat is.
3. Alkalmazhatjuk az EFT-t (gyógyító „kopogtató gyakorlatokat”)
Számos relaxációs technika létezik (meditáció, jóga, szofrológia), melyek bizonyítottan hatásosak stressz ellen. Közéjük tartozik a kevésbé ismert EFT -Emotional Freedom Technique (Érzelmi Felszabadulás Technikája), mely nem igényel speciális ismereteket, egyszerű, és bármikor könnyen alkalmazható. Az emberi energiát használja fel negatív érzelmeink és a stressz, szorongás oldására. Lényege, hogy jól meghatározott meridián (energiavezeték) pontokat (vagy akupunktúrás pontokat) stimulál a testen akupunktúra nélkül úgy, hogy az ujjainkkal kopogtatjuk végig az adott végpontokat.
Ha unalomból eszünk fölöslegesen vagy túl sokat
Kávé – a hosszú élet titka?
2021. január 21.
A kávéfogyasztás szervezetre gyakorolt hatásáról számos tanulmányt készítettek már, melyeknek eredménye hol összhangban áll egymással, hol ellentmond egymásnak. Egy nemrég közzé tett összefoglaló vizsgálat során 1 610 543 személy adatainak értékelésével igyekeztek megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a kávé vajon jótékony hatással bír-e. A 31 tanulmány adatait értékelő elemzés arra is fényt derített, hogy mekkora az a mennyiség, ami után már féket kellene szabni a koffein-éhségünknek.
Mit és hogyan vizsgáltak?
A vizsgálatba bevont tanulmányokban a kávéfogyasztás hatását az összhalálozásra, a szív-érrendszeri eredetű halálozásra és a daganattal összefüggő halálozásra az elfogyasztott mennyiségtől függően vizsgálták. A vizsgálat során a kávéfogyasztók egyéb olyan jellemzőit is felmérték, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Legfőképpen a dohányzási szokásokra tértek ki, de a kávéfogyasztó lakhelyét, nemét és életkorát, valamint a kávé származásának földrajzi helyét is figyelembe vették.
Mit mutatnak az eredmények?
A mérsékelt kávéfogyasztás csökkentette mind az össz-, mind a szív-érrendszeri eredetű halálozás kockázatának. A tanulmány eredményeit érdemes külön is vizsgálni a nemdohányzó és a dohányzó kávéfogyasztók körében. Ebben a tekintetében nem találtak különbséget a két a csoportban. Mindkét esetben jelentősen csökkent a kockázat a kávéfogyasztóknál, az azt nem fogyasztókhoz képest. A nemdohányzóknál minden, naponta elfogyasztott plusz csésze kávé 6%-kal csökkentette az említett kockázatot egészen a 4. csésze kávéig. A 4. csésze felett a kockázatcsökkentő hatás elmaradt.
A daganatos megbetegedésekkel összefüggő halálozás azonban csak a nemdohányzók körében csökkent jelentősen a kávéfogyasztással, a dohányosoknál nőtt. Ez az eredmény megmagyarázhatja azt, hogy korábbi kutatások során miért merült fel a kávé esetleges daganatkeltő hatása. Ezekben a régi tanulmányokban nem különítették el a dohányosokat, így az torzította az ereményt. A feltételezett rákkeltőhatás (nyelőcsőrák) hátterében nem az ital tartalomanyagai, hanem a túl forrón történő fogyasztás állhat.
A vizsgálatok során nem mutattak különbséget nem, életkor, vagy földrajzi hely tekintetében.
Milyen vegyületek lehetnek a főszereplők?
A kávé emberi egészségre gyakorolt jótékony hatása elsősorban polifenol-tartalmának köszönhető. Becslések szerint az európai lakosság polifenolbevitelének 40%-a származik a kávéból. Köztük a klorogénsav a legjelentősebb vegyület, amelyről a vizsgálatok cukoranyagcserejavító, vérnyomás- és gyulladáscsökkentő hatást írnak le. Egyes, a kávéban is előforduló polifenolos vegyületnek daganatellenes hatást is tulajdonítanak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...798081...300