Információk, érdekességek

Áfonya, a legjobb antioxidáns

2020. november 10.

A fekete áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. A vörös áfonya hegyvidéki faj. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért védett növény.

Fotó: pixabay.comAz amerikai vörös áfonya, más néven tőzegáfonya (Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse. Vitaminjai: C- és A-vitamin, ásványianyag-tartalma: kalcium, kálium, magnézium, vas, cink és foszfor.

A vörös áfonya

Elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin) tartalmaz. Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését.

Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, és a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló képességét növeli, s – egyes kutatási eredmények szerint – gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít. A 2. világháború alatt a pilóták rendszeresen fogyasztottak fekete áfonyát az éjszakai látásuk javítása érdekében.

A fekete áfonya
Erős antioxidáns hatást mutat: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, gyulladáscsökkentő, valamint megakadályozza a vérlemezkék öszszetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális, antiallergén hatása is van.

Áfonyás fogások
A vörös áfonya nyersen önmagában kevéssé élvezhető, de almával, naranccsal, körtével vagy sárgarépával párosítva tompíthatjuk a savait. Készíthetünk belőle turmixot és smoothie-t, lekvárt, áfonyalevet, szörpöt is. Legtöbbször müzlibe, joghurtba, tejberizsbe, zabkásába keverjük az aszalt vörös áfonyát, de paszszol az édesburgonya- és a kelbimbóköret mellé is.

Az Egyesült Államokban különösen hálaadáskor tradicionális fogás a vörös áfonya. Az áfonyaszósz elsősorban a pulykasült hagyományos kiegészítője ezen az ünnepen. Itthon kedveljük a rántott sajt (különösen a camembert) mellé, de a vadhúsokhoz, a libamájhoz, a sült csirkéhez is illik. A svéd húsgolyók mellé áfonyalekvár dukál. Az angolok az ún. „relisht”, vagyis a kandírozott áfonyát kedvelik.


Szuperélelmiszerek – a dió

2020. november 06.

Fotó: pixabay.com

A ma már az egész világon elterjedt és nagy népszerűségnek örvendő dió (Juglans regia L.) őshonos régiója a Balkántól a Himalájáig húzódik.

Mik a hatásai?
Klinikai vizsgálatok is alátámasztották koleszterinszint-csökkentő hatását, továbbá kimutatták, hogy a diófogyasztás segíthet a szív-ér rendszeri betegségek megelőzésében. Ebben szerepet játszhat kiemelkedően magas ómega-3-zsírsavtartalma, amely többek között gyulladáscsökkentő hatással bír. Ezen túlmenően sok rostot, antioxidáns hatású polifenolos anyagot, E-vitamint és ásványi anyagot (kálium, magnézium, kalcium) is tartalmaz.

Nem csak a termése, a levele is értékes hatásokkal rendelkezik. A népi gyógyászatban a diófa levelének a forrázatát évezredek óta alkalmazzák számos betegség esetén, többek között a bőr gyulladásos állapotainak kezelésére. Ebben az esetben 2 dl forró vízben kell áztatni az aprított diófalevelet (4–6 g), majd az így kapott forrázatot használni az érintett bőrfelület borogatására.

 


Zöldséges sült hal lett a tökéletes családi vacsora

2020. október 24.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Gyors, egészséges, és cukorbetegek is fogyaszthatják

A legjobb, diabétesszel élők étrendjébe illeszthető receptekre hirdetett nyilvános pályázatot a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ). A gyors és egészséges családi vacsorák döntőjébe jutott legígéretesebb receptek között egy zöldséges sült hal vitte el a pálmát a töltött cukkini és a spenótos nokedli elől.

Tartalmazzon zöldséget, gabonafélét és teljes értékű fehérjében dús alapanyagot (halat, tojást, tejterméket, húst), sót, hozzáadott zsírt viszont csak minél kevesebbet; cukor, illetve a diabéteszesek étrendjéhez nem illeszkedő élelmiszer (méz, gyümölcsszirup stb.) egyáltalán ne legyen benne, a választott alapanyagok ellenben tükrözzék a hazai élelmiszerválasztékot és a szezonalitást, továbbá részesítsék előnyben a teljes értékű gabonákat, sovány fehérjéket – a többi között ezeknek a kívánalmaknak kellett megfelelniük azoknak a könnyen elkészíthető egytálételeknek, amelyekre nyilvánosan hirdetett pályázatot a CEOSZ.

Az idén első alkalommal – hagyományteremtő céllal – meghirdetett kezdeményezés célja megtalálni a diabétesszel együtt élők számára is a legjobb választást, ezúttal a gyors és egészséges családi vacsorák kategóriájában. „Súlyos tévhit, hogy cukorbetegek sorsa a megszorító diéta és lemondás: ezzel szemben egészségesen és kiegyensúlyozottan kell táplálkozniuk, odafigyelve a szénhidrát- és kalóriabevitelre” – hívta fel a figyelmet Füzesi Brigitta, a versenyt szervező CEOSZ elnöke.

Ma Magyarországon több mint 800 ezer ember él diagnosztizált diabétesszel, és hasonló nagyságrendű lehet azok tábora, akik még nem tudják magukról, hogy cukorbetegek. Az autoimmun betegségnek számító 1-es típusú diabétesz mindössze a betegek 5–8 százalékát érinti, az esetek lényegesen nagyobb hányadát a 2-es típusú diabétesz jelenti, amelynek kialakulásában jelentős szerepet játszik a helytelen életmód.


Savanyúkáposzta, a vitaminforrás

2020. október 20.

A savanyú káposzta az egyik legegészségesebb ételek egyike, különösen ezekben a téli időkben amikor kevés a vitaminforrás.

Fotó: pixabay.comMár a régiek is tudták

A káposzta eltartására a legmegfelelőbb a savanyítás. Elkészítésének módját valószínűleg a kínaiak dolgozták ki. Állítások szerint már a kínai nagy fal építésénél is kaptak savanyú káposztát a munkások. Elterjedése rohamszerű volt, és a  XVIII-XIX. században már télen a legtöbb ételt savanyú káposztából készítették. A savanyítás családonként saját recept alapján történt. A finom ízű savanyú káposzta  különleges árunak számított, és jól eladható volt. A szláv népek rendszeresen fogyasztják, a németek nemzeti eledele.

Jótékony hatása

Tartalmaz karotint, B1-, B2-, B6-, B12-, C-, K-, U- vitamint, tej-és ecetsavat, ásványi anyagokat: nátront, meszet, ként, kolint, káliumot, vasat, cinket. Olyan (tejsav)baktériumokat tartalmaz, amelyek a hús fogyasztó ember bélrendszerében élő, rosszindulatú baktériumokat elpusztítja. Több a tejsavbaktérium található benne, mint a joghurtban.

Fokozza az étvágyat, serkenti a mirigynedvek kiválasztást. Az egyik legértékesebb tápanyag a candida győzelem. A tejsavas  savanyú káposzta napi 2-3 alkalommal való fogyasztása, akár egy hónap alatt legyőzheti a szervezetünkben túlzottan elszaporodott élesztőgombákat. A C-vitaminnak köszönhetően serkenti az immunrendszert. Szabályozza a zsíranyagcserét, a koleszterinszintet.

Serkenti a fehérje anyagcserét, erősíti az izmokat. Gyerekeknek, emésztésük segítésére rendszeresen adjunk kistányérnyi káposztát, melléje fekete kenyeret. Finn kutatók szerint a savanyú káposzta a rák kialakulását akadályozó anyagot tartalmaz. Minderre a izothiocyanát nevű vegyület alapján következtetnek, ugyanis állatkísérlet során megakadályozta mell-, a bél-, a tüdő és a májrák kialakulását.

Leve is gyógyító hatású. Rendszeres fogyasztásával a seb operáció után feltűnően gyorsan gyógyul. Asztmára, bronchitiszre ebéd és vacsora előtt igyunk ˝-1 dl levet.


Mesterséges édesítők – együk vagy ne együk?

2020. október 16.

Fotó: gettyimages.com

A hagyományos fehér cukor ideje lassan leáldozóban van, mivel az egészséges életmód jegyében egyre többen térnek át alternatív édesítőszerekre. Igen ám, de vajon a mesterséges édesítőszerekkel mennyire nyúlunk mellé? Valóban az ördögtől valók? A kérdést Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa válaszolja meg.

Mik azok a mesterséges édesítőszerek?

A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított édes ízt adó anyagok, melyekkel tabletta, por illetve folyadék formájában találkozhatunk. Legismertebb tagjai többek között a sokat támadott aszpartám, a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K.

  • Energiatartalmuk elhanyagolható, ezért remekül beilleszthetőek az IR és cukorbeteg diétába is. Ezen kívül jóval édesebbek az egyszerű cukornál és a fogakat sem roncsolják.
  • Hátrányukként viszont megemlítendő, hogy a mesterséges édesítők nagy része hőre bomlik, így sütéshez-főzéshez nem minden esetben használható, illetve tagjai közül néhánynak van utóíze. Leggyakrabban kombinációban találkozunk velük, ennek oka, hogy növelik egymás édesítő erejét, így még kevesebbet kell belőlük egyszerre használni.

Barát vagy ellenség?

A mesterséges édesítőszerek már egy jó ideje támadások kereszttüzében állnak, hiszen nem egy cikk jelent már meg rákkeltő, illetve hizlaló mellékhatásaikról. Éppen ezért számtalan vizsgálat tárgyát képezte már többek között az aszpartám, és annak ellenére, hogy egyenesen egészségkárosítónak nevezték, egyetlen tanulmány sem bizonyította ezt, pedig az egyik legtöbbet vizsgált cukorpótlóról van szó. Érdekes, hogy pont azt a mesterséges édesítőszert éri a legtöbb támadás, ami természetes körülmények között is jelen lévő anyagokból áll – mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...777879...295