Információk, érdekességek
2021. április 04.
Az ételintoleranciával küzdő emberek körében a tojásfehérje és a tojássárgája is benne van a leggyakrabban gyomorbántalmakat és bélpanaszokat okozó ételek listájában, a páciensek közel harmadát a mustár és a torma is irritálja, míg a sonkát közülük szinte mindenkinek gond nélkül befogadja a gyomra – derül ki abból az összesítésből, amelyben 376 emésztőszervi gondokkal küzdő páciens ételintolerancia vizsgálatának eredményét dolgozta fel a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság (MAPPET).
A tojás, egyes gabonák és az oloajos magvak okozzák a legtöbb bajt
A tejfehérje, a tojásfehérje és a tojássárgája, egyes gabonafélék és olajos magvak okoznak a leggyakrabban puffadást, hasfeszülést, hasmenést, székrekedést, gyomorgörcsöt azoknál az embereknél, akiknél ételintolerancia mutatható ki.
A húsokkal általában nincs gond
Ezzel szemben a panaszokkal gasztroenterológus szakorvoshoz forduló pácienseknél a különféle húsok – akár sertés, akár baromfi – jellemzően nem okoznak irritációt.
Amint dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, a MAPPET vezetőségi tagja rámutat, ennek az a magyarázata, hogy más típusú fehérjék találhatók az egyes ételekben és ételadalékokban.
A magyarázat
Az ételintoleranciával küszködő emberek bélrendszerében a tejben, a tojásban, a búzában, a kukoricában, a babban vagy az olajos magvakban lévő fehérjék váltanak ki legnagyobb arányban gyulladást, aminek következtében a bél immunrendszere Immunglobulin G ellenanyagot termel.
Ez a fajta hatás a húsféleségekre nem jellemző, ezért van, hogy a húsvéti asztalon lévő sonka kevesebbeknél okoz panaszt, mint a főtt tojás, a torma vagy a mustár.
Az ételintolerancia és az ételallergia más és más betegség
– A kutatásunkban összegzett 376 ételintolerancia vizsgálat eredménye nem azt mutatja meg, hogy általánosságban melyik étel az egészséges és melyik nem. Arról ad információt, hogy azoknál az embereknél, akiknél régóta fennálló gyomorbántalmaik és bélpanaszaik hátterében nem találtunk szervi elváltozást, de kimutatható volt az ételintolerancia, náluk melyik ételek lehettek a bajok okozói – magyarázza Takáts Alajos.
2021. április 02.
Ha valaki ízületi gyulladással él, tudnia kell, hogy az orvosi kezelésen túl a táplálkozásával is befolyásolhatja az állapotát. Szarka Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa azokat az élelmiszertípusokat vette számba, amelyek érdemes elkerülniük az érintetteknek.
Mi a három leginkább kerülendő élelmiszertípus?
Az ízületi gyulladásnál az első és legfontosabb teendő a szakorvosi felkeresése, a pontos diagnózis felállítása és az ennek megfelelően elrendelt terápia betartása. Ugyanakkor a betegek sokat tehetnek azért, hogy a táplálkozásukkal is elősegítsék a tünetek csökkentését. Ennek érdekében érdemes magas antioxidáns tartalmú élelmiszereket, nagy vonalakban a mediterrán diétát követni, amely gyulladáscsökkentő hatású. Vagyis ajánlott a naponta többszöri gyümölcs, zöldség fogyasztás, sovány tejtermékek, a teljes kiőrlésű pékáruk, egészséges olajok és diófélék előtérbe helyezése, a halak legalább heti egyszeri fogyasztása és a mindennapos húsfogyasztás háttérbe szorítása. A másik oldalról viszont vannak élelmiszerek, amelyeket érdemes kerülni.
1. Cukor
A finomított cukor a citokinek felszabadulását okozhatja, amelyek a gyulladás közvetítői a szervezetben. Ezért a klasszikus cukros ételeken kívül érdemes visszafogni a cukros üdítők, az édes tea, kávé fogyasztását is. Számos élelmiszer, étel „rejtett cukrot” tartalmaz, körültekintően olvassuk el az élelmiszercímkéket!
2. Telített zsírok
Az olyan, telített zsírsavakban gazdag ételek, mint a zsíros húsok, húsrészek, a zsíros szalámik, szalonnák és kolbászfélék, a sajtok, a tejszín, a vaj és azzal készült kekszek, leveles tészták, valamint a kókusz- és pálmaolaj fenntartják a gyulladásos állapotot a zsírszövetekben, ráadásul az elhízáshoz is hozzájárulhatnak, ami szintén gyulladásfokozó tényező.
3. Finomított szénhidrátok
A fehér kenyérben, fehér rizsben, a chipsekben, a sós kekszekben található finomított szénhidrátokat az egészséges életmódban, és osteoarthritisnél is érdemes visszaszorítani.
Nem minden táplálkozási mítosz igaz
Időnként felreppenek bizony táplálkozási elképzelések az ízületi gyulladással kapcsolatban, amelyek azonban nem bizonyítottak. Íme, néhány a gyakori tévhitekből.
2021. március 25.
Tápanyagokban gazdag, édes finomság… Ne feledkezzünk meg róla, amikor fáradékonyak vagyunk – hiszen többek közt jelentős energiatartalommal rendelkezik.
Hazánkban a datolyát főleg szárított formában fogyasztjuk, de kezd elterjedni a frissen történő árusítása is. Vásárlásakor a barna színű, puha, sima, fényes héjút válasszuk. De gondoljunk arra, hogy szép, fényes külleme glükózszirup-bevonatának tudható be, mely lágy és étvágygerjesztő hatást kelt. Lehetőleg olvassuk el a datolyán lévő címkét, és a természeteset, a szirupmenteset válasszuk. A szárított datolya jó választás, mert gondosan kezelve csomagolják, sokáig (akár egy évig is) eltartható, és a friss gyümölccsel szinte azonos a tápértéke.
Ha frisset vásárolunk
Ügyeljünk arra, hogy a datolyák egyforma nagyságúak, száraz foltoktól mentesek, érettek legyenek. Ha nem használjuk fel rögtön a gyümölcsöt, tároljuk hűtőben (kb. 1 hétig áll el), de lehetőleg fogyasszuk el minél előbb. A friss datolya megízlelve édesebb, puhább, mint a szárított, enyhe fanyar ízzel vegyítve. Víztartalma is nagyobb, viszont cukor- és ásványianyag-koncentrációja alacsonyabb, mint az aszalté. A friss gyümölcs fogyasztható magában, desszertként, vagy felhasználható pl. friss gyümölcssalátában, de szárnyasok, halak mellé, szószok, raguk készítésekor, vagy sajttálak, édességek kiegészítőjeként is nagyon ajánlott.
Milyen tápanyagokat tartalmaz?
A füge után a datolya az egyik legrostosabb szárított gyümölcs, közel 8%-os rosttartalommal, így kiváló többek közt a bélmozgás szabályozására is. Jó vas- és magnéziumforrás – e két ásványi anyag gyakran hiányzik az olyan személyek táplálkozásából, akik pl. kevés húst, teljes kiőrlésű gabonaféléből készült terméket fogyasztanak, így nekik különösen ajánlott. A datolya káliumtartalma miatt elősegíti a szervezet sav-bázis egyensúlyának helyreállítását, de hat pl. izomgörcsök ellen is. Vitaminokban (A1, B1, B2, B3, B5) is gazdag.
2021. március 17.
A gyermeket váró nők egyik állandó aggodalma az, hogy valamilyen gyógyszer, gyógynövény vagy akár élelmiszer fogyasztásával károsodást okozhatnak a megszületendő gyermeküknek. A kutatási eredményeknek köszönhetően egyre több ismeretünk van arról, hogy minek a fogyasztása javasolható és mi tiltólistás a várandósság alatt.
Már korábban gondolták, hogy az élelmiszer- és gyógyszeriparban is alkalmazott édesgyökér, illetve az abból nyert kivonatok magzatkárosító hatásúak lehetnek, így azok terhesség alatti alkalmazása/szedése nem volt javasolt.
2017-ben az American Journal of Epidemiology folyóiratban publikálták azokat a humán vizsgálati eredményeket, amik a korábbi feltételezések helyességét megerősítették. Bebizonyosodott, hogy a terhesség alatti édesgyökér-fogyasztás, illetve az édesgyökérből készült termékek fogyasztása hosszú távon negatívan befolyásolhatja a megszületett gyermekek szellemi képességeit és testi fejlődését, nemi érését.
Az édesgyökérben található vegyületek – mint azt már korábban állatkísérletek alapján is feltételezték – a magzat egyik szterán-vázas hormonjának, a kortizolnak az anyagcseréjébe avatkoznak be nem kívánatos módon.
Kutatások
Egy finnországi vizsgálatba több mint 1049 várandós nőt vontak be, akik közül 51-en a várandósságuk alatt több mint 500 milligramm glicirrizinsavat fogyasztottak, ami körülbelül 100 gramm édesgyökérnek felel meg.
Az 1998-ban született gyermekeik kognitív képességeit 8 éves korukban megvizsgálták. Kiderült, hogy a jelentős mennyiségben édesgyökeret fogyasztó 51 anya gyermekei számos kognitív képességet mérő tesztben gyengébben teljesítettek, mint a kortársaik: szegényebb szókinccsel rendelkeztek, a felidéző-képességük rosszabb volt, a térbeli képzelőerejük pedig gyengébb. Emellett, ezek a gyerekek hajlamosabbak voltak a szabályok áthágására és az agresszív viselkedésre.
Ugyanezeknek a gyerekeknek a fejlettségi szintjét 12 éves korukban is megvizsgálták. Az édesgyökeret fogyasztó anyák lánygyermekeinél jellemző volt a korai pubertás, így ezek a lánygyermekek több mint 3 centiméterrel magasabbak voltak, és legalább 8 kilogrammal többet nyomtak a mérlegen, mint a kortársaik. Mivel a fiúknál 12 éves korban a pubertás jelei még nem mutatkoznak, az édesgyökér fogyasztásának ilyen irányú esetleges következményeiről még nem tudtak beszámolni a szerzők.
2021. március 15.
Télen és tavasszal születik a nyári test – szokás mondani. Ahhoz, hogy idén sikerrel formálódjunk a strandszezonra, érdemes betartani néhány alapvető étkezési tanácsot. A Gallicoop szakértői szerint fontos, hogy a mindennapi szénhidrát egy részét jó minőségű fehérjével helyettesítsük, és kerüljük a tiltólistás termékeket. Hogy miért?Miért ellenség a kenyér és a cukor?
Az elhízás egyik fő oka a finomított szénhidrátban gazdag ételek mértéktelen fogyasztása. A fehér kenyér a túlzott szénhidrátmennyiség mellett rengeteg adalékanyagot is tartalmaz, ami méreganyagként csapódik le a szervezetben, s raktározódik el a zsírsejtek közé. A fehér kenyér lassan laktat, kalóriaadagolásban viszont annál gyorsabb. Számos reménytelenül küszködőnél a kenyér elhagyása gyors fogyáshoz és energikussághoz vezet. Hasonló a helyzet a cukorral, ami elsősorban kalóriadús mivolta, s a hormonrendszerre gyakorolt negatív hatása miatt tiltólistás. A cukor zavart okoz a szervezet finomra hangolt hormonháztartásában. Ez a korral előrehaladva az optimális anyagcseréért felelős pajzsmirigy kimerüléséhez vezet, ami egyenes út az elhízáshoz. Emiatt kell hanyagolni a két tiltólistás anyagot.
Miért kerüljük a méreganyagokat?
Hosszútávon elhízáshoz vezetnek a feleslegesen elfogyasztott adalékanyagok, méreganyagok és az alkohol is. A máj nem képes mindennel megküzdeni, ezért a le nem bontott méreganyagokat a szervezet a zsírsejtek közé száműzi. A zsír védi a szerveket a méreganyagok pusztító hatásától, ezért a szervezet jobban fog ragaszkodni a hájhoz, ha több méreg található a szervezetben. Ezektől masszázzsal, szaunával, izzadással szabadulhatunk meg, de a legjobb, ha eleve csökkentjük fogyasztásukat. S hogy mi hemzseg feldolgozhatatlan mérgektől? Az üdítők, az energiaitalok, a cigaretták, tartósított élelmiszerek, chipsek és társaik. A méreganyagok igénybe veszik a májat, ami szintén táplálkozik pajzsmirigy hormonokból, minek következtében az anyagcseréhez kevesebb pajzsmirigy hormon marad, s lassul az emésztés.
Miért fogyasszunk több fehérjét?
A fogyókúrás étrend minimum negyedét kell kitennie a fehérjebevitelnek. A fehérjék legfontosabb feladata az izomépítés, emellett nem tudnak zsírrá alakulni, viszont ugyanolyan laktatóak – ha nem laktatóbbak –, mint a zsírrá alakuló szénhidrát. A legideálisabb fehérjeforrás a grillezett pulykahús, hiszen zsírban szegény, teljes értékű fehérje. A Gallicoop termékei minőségi húsok, melyeket sikerrel alkalmazhatunk a kilókkal folytatott harcok során. A pulyka végtelenül variálható, változatosan fűszerezhető, ezáltal nem lehet megunni még egy monoton diétában sem. Emellett biztosíthatjuk a fehérjét hal, sajt, joghurt formájában, de választhatunk a hüvelyesek közül is: a bab, a zöldborsó, a szója és a lencse szintén kiváló fehérjeforrás.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...737475...295
