Információk, érdekességek
Őrizzük meg a zöldségek tápanyagait
2023. április 12.
Az ízdús, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségek jót tesznek az egészségünknek és a vonalainknak is, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaznak. Az elkészítésük módját azonban jól kell megválasztanunk, ha szeretnénk megőrizni értékes tápanyagaikat. Amikor pl. túl magas hőfokon vagy hosszú ideig főzzük őket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítik kedvező tulajdonságaikat. Jó tanácsok a zöldségek helyes elkészítéséhez.
– Sütőben történő sütés: csökkentsük a hőmérsékletet
A sütőben sült zöldség nagyon finom, de a magas hőmérséklet elpusztítja szinte az összes vitamint benne. Amellett ügyelni kell rá, hogy a zöldség nehogy megfeketedjen, aminek káros hatása lehet. A barnulás, pirulás egyébként az ún Maillard reakció következménye. Ez a vegyi folyamat aminosavak és cukrok között 100 C fok fölött (110-170 C fokon) következik be, és az ízek, aromák, illatok kialakulásához vezet. De ha „leég” az étel/ zöldség, karcinogén (rákkeltő) vegyületek (pl. akrilamidok).is keletkezhetnek benne.
Milyen zöldségekhez való?
Azokhoz, amelyeket egészben, héjukkal sütünk meg, így a belső részük a magas hőmérséklettől védve van. És azokhoz a zöldségekhez is ajánlott, amelyeket saját levükben sütünk, így megőrizve az ízüket. Ilyenek pl. a sütőtök, édesburgonya, padlizsán, paprika…
Jó tanács
A zöldségeket sütőben ne túl magas hőfokon süssük (120 vagy 140 C fokon), hogy omlós, pirult vagy ropogós állagot érjünk el.
– Párolás: semmi nem vész el
A párolást (saját lében) nagyra értékelik többek közt a séfek, mert a zöldségeket különösen omlóssá és ízletessé teszi. Elkészítés: vágjuk egyforma darabokra a zöldséget, majd lefedett edényben tegyük fel, kis lángon párolódni. Így a zöldségek saját levükben készülnek, ízük és ásványi anyagaik jobban megőrizhetők. Az alacsony hőfok pedig megakadályozza, hogy megbarnuljanak és elveszítsék vitamintartalmunkat.
Milyen zöldségekhez való?
Azokhoz, amelyeknek magas a víztartalmuk, pl. paradicsom, cukkini, paprika, tök, gomba… A bennük lévő víz elpárolog, és a cseppek visszacsapódnak, a zöldség nem szárad ki.
Jó tanácsok
A fedő legyen szoros, jól szigetelő, hogy a gőzt és az aromákat ne engedje távozni az edényből. Tanácsos, hogy párolás közben ne emelgessük a fedőt. Részesítsük előnyben a vastag bevonatú edényeket, mert jobban tárolják a hőt és egyenletes a hőelosztásuk.
Nizzai padlizsán
2023. április 07.
Könnyen elkészíthető vegetáriánus étel. Nem csak egészséges, de egyben finom is. Nizza kedvence. Mindössze néhány egyszerű összetevőre lesz szükséged a padlizsánon kívül. Próbáld ki! Imádni fogod!
Hozzávalók:
padlizsán 1 kg
olívaolaj 8 cl
vaj 5 dkg
liszt 5 dkg
tej 5 dl
reszelt sajt 20 dkg
gomba 20 dkg
oregánó
őrölt fehér bors
só
Elkészítése:
A héjas padlizsánt fa vagy műanyag késsel kb. 1 cm vastag karikákra szeleteljük és besózva 1 órát állni hagy-juk. Ezután a szeleteket vízzel leöblítjük, leszárítjuk és felforrósított olívaolajban mindkét oldalukat aranybarnára sütjük. A padlizsánkarikákat egy tűzálló tál aljába fektetjük. Elkészítjük a besamelmártást, sóval, őrölt fehér borssal, oregánóval ízesítjük, bőségesen keverünk bele reszelt Pannónia sajtot és vajon párolt champignon gombát. A besamelt a padlizsánágyra terítjük, tetejét megszórjuk a maradék reszelt sajttal és forró sütőben pirosra sütjük.
Vajon eleget fogyasztunk belőlük?
2023. április 05.
Keressük azokat az élelmiszereket, amelyek rendszeres fogyasztása segíti egészségünk megőrzését. Figyelmünk elsők között a zöldségek és gyümölcsök felé fordul.
Az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás a gyomor- és bélrendszeri daganatos betegségek hozzávetőlegesen 14%-ához járul hozzá globálisan. Alacsony bevitelük az iszkémiás szívbetegség 11%-áért, míg a stroke 9%-áért felelős [1].
Zöldség, gyümölcs frissen, fagyasztva, aszalva
A 2019-es adatok alapján az Európai Unió 15 éves és 15 évnél idősebb lakosságát tekintve 33% nem eszik elegendő zöldséget és gyümölcsöt naponta, csupán 12%-uk fogyasztja el a felnőttajánlásnak megfelelő 5 vagy annál több adagot. A nemek arányát vizsgálva elmondható, hogy a nők zöldség-gyümölcs felvétele átlagosan nagyobb a férfiakénál [3]. A hazai lakosság vonatkozásában is hasonlóak az adatok: 2019-ben a 15 évesek és annál idősebbek körében a nők 61%-a, míg a férfiak 49%-a evett naponta legalább egyszer gyümölcsöt (friss, fagyasztott, szárított vagy konzerv formában), míg zöldséget ennél is kevesebben. A fogyasztási gyakoriságok mindkét nemet illetően az életkor előrehaladtával nőnek [4].
Ha valaki nem fogyaszt elegendő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, annál nem vagy jóval kisebb mértékben érvényesülnek azok a védőhatások, amelyek szerepet játszanak a krónikus, nemfertőző betegségek (pl. elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek) kialakulásának megelőzésében. Világszerte évente 1,5 millió haláleset hozható összefüggésbe az alacsony zöldségfogyasztással, míg 2,4 millió haláleset az elégtelen gyümölcsfogyasztáshoz köthető [5].
A gyorsfagyasztott élelmiszerek meghatározása
A 89/108/EGK irányelv meghatározása alapján „A »gyorsfagyasztott élelmiszerek« olyan élelmiszerek, amelyeket a »gyorsfagyasztás« néven ismert olyan fagyasztási eljárásnak vetnek alá, amely által azok a lehető leggyorsabban túllépik a maximális kristályosodás hőmérséklet-tartományát, és az eljárás következményeként hőmérsékletük (a termikus kiegyenlítődést követően) a termék minden pontján –18 °C vagy ennél alacsonyabb lesz” [6]. Az irányelv főbb pontjai között a tárolásra vonatkozóan a következő szabályt fogalmazza meg: „A –18 °C-nál alacsonyabb hőmérséklettől való eltérések a gyorsfagyasztott élelmiszerek esetében megengedettek a szállítás és a helyi forgalmazás során, valamint a kiskereskedelmi hűtőpultokban. Az eltérés ilyen esetekben nem haladhatja meg a 3 °C-ot.” [6]
Hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv 2-604-es számú irányelve szól az „egyes gyorsfagyasztott élelmiszerekről”, amely „a tartósított élelmiszerekre vonatkozó általános, és egyes termékekre vonatkozó részletes, ajánlott irányelveket tartalmazza, elsősorban növényi eredetű élelmiszerekre vonatkozóan” [7]. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy leírja az adott termék összetételét, jellemzőit, az ajánlott gyártástechnológiát. Pl. a gyorsfagyasztott gurulós málna felhasználható összetevője kizárólag a málnagyümölcs. Minőségét tekintve egyenletesen érett, ép, egészséges málnaszemekből tevődik össze, melyek zömmel külön állnak, de legfeljebb 4 málnaszemet tartalmazó csomó előfordulása megengedett. Ez egy fontos kitétel, hiszen a gyakorlatban, ha ettől nagyobb mértékű tömbösödés történik a termékben, az kiolvadásra, majd újrafagyasztásra utal, ami élelmiszer-biztonsági szempontból kedvezőtlen.
Ájurvédikus fogyókúra - próbáld ki!
2023. április 03.
Az egészségmegőrzés éllovasai részéről gyakran hallható mondat, hogy a méregtelenítés, tisztítás akár veszélyes vagy káros is lehet a szervezetre. Ritkán megemlített információ e kérdésben, hogy csak a túlzásba vitt, vagy helytelenül alkalmazott méregtelenítéstől kell óvakodnunk, és hogy ha mértéktelen életmódot folytatunk, az jóval kockázatosabb.
Méreg nélkül, karcsúbban!
Amióta tudósok rájöttek, hogy az emberi testben legalább 3-4 kg méreganyag található - sőt egyes meglátások szerint minden csepp feleslegesen eltárolt zsír a kötőszöveteinkben valójában valamilyen betokozódott toxikus, felesleges zsírsav, szénhidrát, mesterséges anyag, színezék - a méregtelenítést gyakran alkalmazzák fogyókúrás eljárásként is.
Hogy kerül mindez belénk?
Természetesen élelmiszerekből, amelyek rendkívül károsak, vagy éppen tökéletesen haszontalanok számunkra. A szervezet ezeket az anyagokat nem képes hatástalanítani. A máj azzal foglalatoskodik, hogy elkülönítse a hasznos-káros anyagokat, vagyis pl. ha beszedünk egy egyébként haszonnal is járó fájdalomcsillapítót, azzal együtt különböző mérgeket is magunkhoz veszünk, és a máj dolga a káros anyagok kivonása a szervezetünkből. Ugyanakkor nem képes minden káros anyagot kvionni. Azokat az anyagokat amikben semmi hasznosat nem talál, izzadtság formájában igyekszik kiüríteni, illetve a béltraktus felé tereli. Ha egy anyag egyértelműen káros, pl. romlott, stb. akkor a szervezet képes azonnal hányás vagy hasmenés formájában kiüríteni a szert, ha viszont a be van csapva, mert az étel íze elfogadható, a táplálék mégis haszontalan, akkor az étel lassabban ürül ki. A benne található mérgek elzárásra, bebörtönzésbe kerülnek - a zsírszövetekbe. A helytelen táplálkozás miatt így alakulhat ki akár egy esztendő alatt narancsbőr, plöttyedt has vagy toka. Ezeken a területeken mind-mind méreganyagokat tárolunk, ez kiteheti testsúlyunk akár 1/20-ad részét is.
Mi következik mindebből?
Természetesen az, hogyha nem szeretnénk ezeken a területeken feleslegesen kialakult zsírpárnákat, illetve szeretnénk ledobni pár kilót, akkor egy méregtelenítéssel, a méreganyagok kitakarításával megtehetjük. Okosan, jól tervezetten. Úgy, hogy ne vizet, hanem valóban mérgeket veszítsünk.
Hogy jön ide az Ájurvéda?
Az Ájurvéda ősi indiai orvoslási mód, amely nem csupán a gyógyászatot, hanem teljes étrendjavaslatot és életmódot is magában foglal. Az Ájurvéda eredetileg a 4 Véda része, ezen belül főként az Atharva–véda foglalkozik vele. A hagyomány szerint ez a tudás Istentől szállt alá, s így az orvoslási módszer, amely a Védákban rejlik, nem csupán gyógyítás, megelőzés, hanem világkép, életszemlélet is, ami az egészséghez is hozzájárul.
A tojássztori
2023. április 02.
A Tojásszövetség már néhány éve rehabilitálta az évtizedekkel ezelőtt tévesen elítélt tojást, és felfedte a korábbi tévedés eredetét. A szövetség állítja: napi 3 tojással az ajánlott vitamin- és ásványianyag-szükséglet több mint egyharmada fedezhető. A tojás tehát maga az élet, valóságos ételcsoda.
Tojástörténelem
Az ember tojásfogyasztásának több ezer éves múltja van, ami minimum egyidős a tyúk faj háziasításával (Kr. e. 3200–3000 körül), de még arra vonatkozóan is vannak írásos bizonyítékaink, hogy eleink szívesen gyűjtötték be a vadmadarak tojásait. E bizonyíték nem más, mint maga a Biblia, ugyanis Mózes 5. könyvében (22,6-7) a „madárfiakat vagy tojásokat” begyűjteni szándékozó ember intelme olvasható, ami akár az első állatvédelmi törvénynek is felfogható. Ugyanakkor az Ószövetség egy másik írása – a Jób könyve (6,6) – kimondottan a tojásfehérje ízéről emlékezik meg, ami alapján joggal állíthatjuk, már abban a korban kellett, hogy legyen ilyen tapasztalat.
Az Indiából és Délkelet-Ázsiából származó tyúk széles körű elterjedését mutatja az antik időkben, hogy Hérodotosz (Kr. e. 484–425) görög történetíró szerint az ókori Egyiptomban már foglalkoztak a tyúktojások mesterséges keltetésével. Gyorsan tegyük hozzá, hogy volt idő, amikor Egyiptomban vallási okok miatt nem tartottak tyúkot, hanem a fáraó madarának titulált, szent állatként tisztelt gyöngytyúk állt a baromfi népszerűségi csúcsán. A hellén kultúrában a tyúk széles körben elterjedt háziállat volt, melynek tenyésztési színvonalát jól jelzi, hogy Arisztotelész (Kr. e. 384–322) már 60 tojásnál többet termelő tyúkokat említ, miközben a vadtyúk ősök tojástermelése mindössze 2–10 db volt fészekaljanként.
Az eseményekben kronologikusan haladva – ugyancsak a Bibliában – az oknyomozó görög orvos, Lukács evangélista (I. század) egy ellentétpárban a tojást kifejezetten mint jó ajándékot és mint élelmiszert említi (Lk. 11,12). A korszaknál maradva, a Római Birodalomban a tyúktenyésztés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Moderatus Columella (I. század), a kor legjelentősebb mezőgazdasági szakírója A mezőgazdaságról című munkájának Nyolcadik könyve a baromfi tartásáról és külön a tojás eltarthatóságáról szól.
A tojásnak az étkezésben betöltött jelentőségét érzékelteti, hogy a rómaiak főétkezése, a cena három részből állt, ami általában tojással kezdődött és gyümölccsel fejeződött be. Innen a római költő, Horatius (Kr. e. 65–8) mondása: „Ab ovo usque ad mala”, azaz a tojástól az almáig, ami átvitt értelemben azt jelenti, hogy valaminek az elejétől a végéig, vagy röviden csak ab ovo, tehát a kezdetektől fogva. A rómaiak a latin kultúra minden elemét, így a baromfi tartását is valamennyi meghódított provinciában elterjesztették, még a távoli Brit-szigeteken is.
A feudalizmus évszázadaiban nehéz lett volna a jobbágyság adóztatását tojás és baromfi nélkül elképzelni, hiszen a falusiaknak egész Európában kötelességük volt tyúkot, kappant és tojást adni az uraságok háztartása számára. Geoffrey Chauser (c. 1343–1400) azt írja: „Parasztasszony, akinek kis birtoka, egy kakasa, hét tyúkja volt, szegényes ételeket evett, de a tojás mindig ott volt az asztalán.” Magyarországon még a török hódoltság idején is szedtek a falvakból terménytizedet, amit számos kötelezettség mellett a tojásadó egészített ki. Ezzel együtt különösen a mezővárosokban virágzott a tojáskereskedelem.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...404142...300