Információk, érdekességek

Darabos ételek és a fűszerek bevezetése

2015. január 09.

A tápszeres babáknál 4 hónapos korban, de a kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél 6 hónapos korban mindenképpen el kell kezdeni a hozzátáplálást.

A fogzás idejében és a fogzás menetében nagy egyéni variációk lehetnek. A kisbaba fogai általában a 6. hónapban kezdenek előbújni. Először az alsó két metsző, majd a felső metszők törnek át. A fogzás megélésében is nagy egyéni különbségek lehetnek. Vannak olyan „jó babák”, akiknél az etetéskor a kanál megcsörrenése hívja fel a figyelmet, hogy kibújt egy fog. A csecsemők jelentős része megszenvedi a fogzást. Ilyenkor a babák nyűgösebbek, hőemelkedés, lazább széklet kísérheti. Sem a magas láz, sem a kiütés nem tünete a fogzásnak. A fogzás gyakran legyengíti a babákat és ebben az időszakban hajlamosabbak a felső légúti fertőzésekre, gyakran folyik az orruk, náthásak lesznek, ami több hétig is eltarthat. A fogzás normális élettani folyamat, ezért rendszeresen paracetamol vagy ibuprofen készítmény adása nem ajánlott. Előnyben kell részesíteni a helyi érzéstelenítők alkalmazását. A fogak megjelenése után minden szülő szeretné a rágásra megtanítani gyermekét.

A rágás elsősorban nem azon múlik, hogy hány foga van a babának, hanem azon, hogy az idegrendszere érett-e rá. A fogak ebben az esetben segédeszközök a baba számára. 

Nyolc hónapos kor előtt még biztosan nem érett a baba idegrendszere a rágásra, de általában 10–12 hónapos kor körül már igen. Ugyanúgy, mint a hozzátáplálásnál is, nagyon fontos, hogy lassan, fokozatosan és sok türelemmel szoktassuk őt, hogy ne legyen gond az ételek elfogadásával. Ebben az életszakaszban a baba már elég éretté válik ahhoz, hogy a szilárd ételeket is megegye. A nyelvében levő izmok segítségével a nyelve hegyéről a száj hátsó részébe tudja juttatni az ételt. Képes arra is, hogy mindezt a nyeléssel is összhangba hozza. A daraboshoz való szoktatás elején célszerű csak a készített étel felét turmixolni, a másik felét pedig villával összetörni, és úgy adni neki a kettő keverékét. Eleinte lehet, hogy egy kicsit öklendezni fog, de ez normális; aztán később – ha elég türelmes az anyuka – szépen meg fogja szokni. A főzelékek részleges turmixolásával a darabos ételekhez kiválóan hozzá lehet szoktatni a babát.

Téli tippek a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz!

2015. január 08.

A hideg téli napokon szervezetünk fokozott terhelésnek van kitéve, nagyobb veszélyt jelentenek az egészségügyi és lelki problémák, mint máskor. Ráadásul a gyerekek biztonságáról is a szülőknek kell gondoskodni, akik sokat tehetnek azért, hogy a kicsik elkerüljék a betegségeket és a rosszkedvet. Az egyik megoldás a vitaminokban és az ásványi anyagokban keresendő – állítja Kiss-Tóth Bernadett dietetikus.

A vitaminokban gazdag élelmiszereket célszerű a gyerekek étkezésének részévé tenni. Ugyanis a legtöbb vitamint maga a szervezet nem képes előállítani, csak más módon, például táplálék útján tudunk folyamatos pótlásukról gondoskodni. Télen a családok étrendjében több a zsíros, nehéz étel, ezek azonban gyakran éppen a fontos ásványi anyagokban és vitaminban szegények.

Nem múlik el hét csokoládé nélkül

2015. január 04.

A 18-59 éves magyar lakosság közel háromnegyede fogyaszt csokoládét hetente legalább egyszer, 13 százalékuk minden nap – derül ki az NRC piackutató felméréséből. 

A vizsgált korosztály 98 százaléka fogyaszt valamilyen rendszerességgel csokoládét, amely fejenként, évente és átlagosan 3,2 kilogrammot jelent. Ez a mennyiség az európai átlag fele, de az Egyesült Államokban mért 5,5 kilogrammos átlagtól is jócskán elmarad. A megkérdezettek csupán 1 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem fogyaszt csokoládét.

Csoki, ami felvidít

A nők fele válaszolta azt, hogy rossz kedv esetén csokoládéval próbálja magát felvidítani, de minden ötödik férfi is nassolással próbál jobb kedvre derülni. A férfiak 29 százalékára inkább jellemző, hogy főként akkor fogyasztanak csokoládét, ha éppen találnak otthon. A táblás csokoládé vásárlását a férfiak 21 százalékának, míg a nők csupán 8 százalékának sikerül elkerülnie.

Ezt érdemes tudnunk a halfogyasztásról - 2.rész

2015. január 02.

Hazánkban elérhető és ismert édesvízi halfajták: ponty, afrikai harcsa, süllő (a nagyobb pédányok neve fogas), busa és pisztráng.

A legszélesebb körben elterjedt édesvízi halfajta a Földön a ponty. Az ízét nagyban meghatározza, hogy milyen vízből származik és milyen takarmányon nevelték. Szálkás és zsírosodásra leginkább hajlamos, a zsiradék a hasi részben rakodik le. Ómega-3 zsírsavtartalma elenyésző, 100 g-ban kevesebb mint 1 g.

Az Afrikai harcsa egyik jellegzetessége, hogy nem szereti az alacsony hőmérsékletű vizeket, általános előfordulási területe folyók, tavak vagy lassú vizek. Húsa szaftos, ízletes, szálka nélküli, nyersen vörös, megsütve fehér. Mindenféle fűszerezés jól áll neki, különösen a magyaros ízesítés.

A süllő egyike a természetes vizeink gazdasági szempontból legértékesebb halfajainak. A süllő és a fogas tulajdonképpen ugyanaz a hal, csak két különböző nagyságú korában. A süllőt 1,5kg-os koráig süllőnek hívják, majd a 1,5kg feletti példányokat fogasnak. Húsa hófehér, kemény, szálka nélküli, tiszta ízű. Fűszerezését tekintve sokfélét elbír.

A fehér busa Földünkön széles körben elterjedt halfaja, Kínából származik, onnan telepítették a többi kontinens édesvizeibe. Táplálkozás-egészségtani szempontból igen jelentős, hiszen a hazai halfajták közül a legmagasabb telítetlen zsírsavtartalommal rendelkezik, melynek 11%-a ómega-3 zsírsav. A hal összes zsírtartalma 2-3%. A kutatások szerint rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterin-szintjét, ezért az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolható. A kisebb példányok még szálkások, de a kifejlettekben már csontméretűvé nőnek, így könnyen eltávolíthatóak.

Ezt érdemes tudnunk a halfogyasztásról - 1.rész

2015. január 02.

Sajnálatos módon megállapító, hogy Magyarországon a halfogyasztás nem számottevő, ennek megfelelően a termelés sem kiemelkedő. A FAO 2009. évi élelmiszermérlegei szerint halászati termékekből a világon az egy főre jutó fogyasztás 18,4 kg volt, míg A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint a 2006-2010-es évek átlaga 3,7 kg. Fontos lenne azonban az egészségünk érdekében, hogy gyakrabban kerüljön a tányérunkra különböző módon elkészült halfajta, hiszen hazánkban a halálozási okok több mint 50 százalékáért a szív- és érrendszeri megbetegedések tehetők felelőssé. A halak táplálkozásélettani szempontból rendkívüli beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a szív- és érrendszerünk védelmében igen jelentős szerepük van a bennük található telítetlen zsírsavaknak köszönhetően. 

Összetételüket tekintve a halak számtalan előnnyel rendelkeznek. Víztartalmuk a 60-80%-ot is elérheti, zsírtartalmuk általánosan alacsony 1-15% (kivételt képez ez alól például a ponty és harcsa), azonban a zsírosabb halfajták nagyobb mennyiségben bővelkednek A- és D-vitaminban.

Legjelentősebb energiát adó makrotápanyagaik a fehérjék (16-23%), melyek teljes értékűek, azaz tartalmazzák a szervezet számára szükséges esszenciális aminosavakat. Vitaminok közül nagyobb mennyiségben a B-vitamincsoport tagjai, illetve A- és D-vitamin, ásványi anyagokból elsősorban foszfor, kalcium, vas és jódtalálható meg bennük számottevően.