Információk, érdekességek

Új fejlesztés javítja az inkontinenciával élők életminőségét

2025. június 25.

Jelentősen csökkenthető a műanyaghulladék az új higiéniai eszközzel

Napjainkban, az idősebb korosztály növekvő arányával, illetve az egészségtudatosság erősödésével, egyre nagyobb figyelmet kap a személyes higiénia és inkontinenciakezelés területe. Az érintettek keresik a diszkrét, kényelmes és fenntartható megoldásokat. Fontos, hogy az enyhe vizeletcsepegéssel élők életminősége ne sérüljön, és mindennapjaikat magabiztosan élhessék. Számukra jelenthet új dimenziót az az innovatív fejlesztés, amely rangos elismerésben részesült az Inno d’Or – Év Innovációja 2025 díj átadóján.

Az idén ötödik alkalommal rendezték meg a Trade magazin által életre hívott Inno d’Or – Év innovációja versenyt, amelyen évről évre olyan értékteremtő vívmányokat jutalmaznak, amelyek egy jól meghatározható fogyasztói igényre nyújtanak megoldást, valamely nevesíthető trendbe illenek, vagy egy meglévő, meghatározható igényből inspirálódott fejlesztés eredményei.

A Személyi Higiénia kategória nyertese idén a női és férfi változatban is elérhető MoliCare^® mosható, cserélhető betétes nedvszívó alsónemű lett, amely új irányt jelöl ki a modern inkontinenciakezelésben és intim higiéniai termékfejlesztésben. A termék különlegessége a szabadalmaztatott technológiában rejlik: a diszkréten elhelyezett, eldobható, cserélhető betét egy rejtett zsebben kap helyet az újrahasználható alsónemű belsejében. Ez a kialakítás egyszerre biztosít magasabb szintű védelmet és intimitást, hiszen ugyanolyan megjelenést és kényelmet nyújt, mint egy hagyományos alsónemű.

A betétek belső magja a folyadékot gélállagúvá alakítja, akár 30 teáskanálnyi vizeletet képes elzárni, ezzel biztosítva a száraz és biztonságos érzést. Emellett a kellemetlen szagokat is semlegesíti és akár 12 órán keresztül is viselhető – a felhasználó egyéni állapotától és a vizeletvesztési mennyiségtől függően. A betétek egyszerűen eltávolíthatók és cserélhetők a nap folyamán, garantálva a frissességet és a komfortot.

Akár génszerkesztési technológiával is kezelhetnek egy ritka betegséget

2025. június 24.

A legújabb gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően az örökletes angioödéma, ez a nem egyszer életveszélyes állapottal járó ritka betegség akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával is kezelhetővé válik – mondja dr. Farkas Henriette, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászai és Hematológiai Klinika egyetemi tanára, az Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központ vezetője.

Az örökletes angioödéma (Hereditary Angioedema – HAE/HANO) egy ritka betegség, ami olyan ödémás rohamokat képes okozni, amelyek életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Az ödéma jelentkezhet kézen, lábon, arcon és a gégében, ez utóbbi fulladáshoz vezethet.

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:

• Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
• Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
• Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
• Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
• Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.

A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

Tízből nyolc magyar felnőttnek már nincs meg az összes foga

2025. június 20.

Modern fogpótlási megoldások segíthetnek legyőzni a szégyenérzetet

A magyar lakosság az utolsó helyen áll az Európai Unióban a természetes fogakkal rendelkezők arányát tekintve. Míg az uniós átlag 41%, addig itthon mindössze az emberek kevesebb mint ötödének van meg az összes foga – derül ki az Eurobarometer adataiból. A magyarok elsősorban váratlan kiadásokra (60%), autóra, lakásra (37%) vagy utazásra tesznek félre, a fogaik állapotának rendezése nem szerepel a leggyakoribb megtakarítási célok között. Pedig a foghiány nemcsak esztétikai probléma, a rágási képesség elvesztésével, egyéb testi tünetekkel, az arckifejezés torzulásával és nem utolsósorban lelki nehézségekkel is jár. Az érintettek nagy része képes lenne beruházni minőségi fogpótlásra, mégsem teszi, részben a kivehető fogsorhoz kapcsolódó negatív sztereotípiák, részben a félelem miatt. Pedig a modern fogpótlási technológiák már csaknem fájdalommentesek, és jóval többet tudnak, mint azt a legtöbben gondolnák.

Hetente mintegy 400 ember érdeklődik Magyarország első, kizárólag protézisrögzítésre és műfogsorkészítésre specializálódott szakértőitől arról, „hogyan nyerhetné vissza a rágási képességét.” Legtöbbjük részben vagy már teljesen elveszítette a fogazatát.

„A fogak hiánya túlmutat a rágási nehézségeken. Az állkapocs stabilitása, a fogak összeszorítása hozzájárul a test izmainak összehangolt működéséhez, segíti az erőkifejtést. Fogak nélkül ez a képesség megszűnik. A megváltozott arcberendezés rombolhatja az önértékelést is. Azonban a szégyenérzet és a fogászati beavatkozástól való félelem – főként a korábbi negatív tapasztalatok, esetleges traumák miatt – tovább nehezíti a helyzetet” – magyarázza dr. Szabó László, fogszakorvos, protézisrögzítés-szakértő.

Még élnek az előítéletek a kivehető fogsorról

„Amikor az ember elveszíti az utolsó fogait, az pszichésen is nagy megterhelést jelent az emberek számára. Egy gondos fogorvos igyekszik a műfogsorhoz kapcsolódó pszichés problémákat is megoldani. A páciensek egyik része teljesen elzárkózik a kivehető fogsor lehetőségétől, másoknál ez nem okoz problémát, de nyilván a pénztárca is dönt. Mi elsősorban azokat szólítjuk meg, akik érzik, hogy a fogazatuk állapota már kritikus, és félő, hogy elveszítik a megmaradt fogaikat is. Ezek az emberek jellemzően már rendelkeznek valamilyen fogpótlással, amely instabillá vált, fájdalmat okoz, vagy már alig tudnak vele rágni. Sokan közülük a néhány megmaradt saját foggal próbálnak boldogulni, de tisztában vannak vele, hogy eljön az a pont, amikor valamilyen megoldást kell találniuk” – mondja a fogszakorvos.A fogorvoslás napjainkban főképp a nagy, komoly, implantációs műtétekkel járó beavatkozásokra és a rögzített pótlásokra fókuszál. Az egyetemi oktatásban is ezen van a hangsúly. A kivehető fogsorok készítésének presztízse alacsonyabb, pedig a rögzített, kivehető fogsorok készítése egyedi szaktudást igényel, mind a fogorvos, mind a fogtechnikai laboratórium oldaláról. Ma már rendelkezésre állnak olyan innovatív technológiák, amelyekkel valóban jó minőségű pótlást lehet készíteni.

„Az embereket sok esetben riasztja a kivehető protézis fogalma a hozzá kapcsolódó előítéletek miatt. Pedig egy korszerű, minőségi kivehető fogsor már régen meghaladta azt a képet, amikor a fogsor éjszaka egy pohárban van az éjjeliszekrényen. Mindössze a reggeli és az esti tisztítás idejére szükséges eltávolítani, és alvás közben is viselhető. Természetesen igényel bizonyos kompromisszumokat a mindennapokban ez a megoldás is, de a páciensek beszámolója szerint akár diót is lehet vele ropogtatni” – hangsúlyozza dr. Szabó László.