Információk, érdekességek
Veszélyes közelről tévét nézni?
2020. március 11.
Alighanem a legtöbb kisgyermekes szülő találkozott már azzal a problémával, hogy gyermeke hajlamos közvetlenül a kijelző előtt állva nézni a televíziót. Ilyen esetekben természetesen azonnal el is hangzik a rutinszerű intelem: “Ne nézd olyan közelről a tévét, mert elromlik a szemed!” De vajon tényleg reális ez a kockázat?
A válasz igazából, hogy is-is. Egyrészt ugyanis a múlt század közepén piacra dobott tévékészülékek sok esetben erős röntgensugárzást bocsátottak ki, ami a közelebb ülő nézőkre valóban veszélyt jelentett. Különösen nagy mértékben lépte át az egészségügyi határértéket a 60-as években a General Electric egyik hibás terméke, amelyet a gyártó rövid időn belül vissza is hívott. Természetesen ez a probléma a ma használatos eszközöknél már nem áll fenn. Ettől függetlenül az óvatosság változatlanul megmaradt a köztudatban, ami viszont egyáltalán nem baj, hiszen segít kivédeni egyéb ártalmakat.
Káros alkalmazkodás
“Az emberi szem számára nem természetes, hogy folyamatosan közelre kell néznie, hiszen ehhez alkalmazkodnia kell, ami hosszú távon akár tartós rövidlátáshoz is vezethet, vagy fokozhatja a már meglévő betegséget” – mutatott rá dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemész főorvosa. A szakember kifejtette, közellátáskor a szem sugárizmai összehúzódnak, ellazítva ezáltal a lencsefüggesztő rostocskákat. Akárcsak egyéb izmok esetében, például sportoláskor, ha a sugárizmok túl sokat vannak ebben a megerőltető helyzetben, akkor kialakulhat egy alkalmazkodási görcs, amely súlyosbítja a rövidlátást.
Miért rossz a kék fény?
A különböző kijelzők, így például a televíziók, monitorok, táblagépek és okostelefonok további veszélyeket is jelentenek gyermekekre és felnőttekre egyaránt. Érdemes például lefekvés előtt két-három órával már kerülni az ilyen készülékek használatát, mivel az általuk kibocsátott mesterséges kék fény alvászavarokat idézhet elő azáltal, hogy csökkenti a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős melatonin termelődését.
“A kék fény az erek összeszűkítése révén rontja az ideghártya vérkeringését is, ami szintén okozhat problémát. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a makuladegenerációval összefüggésben álló ultraibolya sugárzást a szaruhártya és a lencse nagyjából 90 százalékban képes megszűrni, a hullámhossz tekintetében ehhez közelálló kék fény viszont szinte teljes egészében az ideghártyán összpontosul. Egyelőre még nem tisztázott pontosan az orvostudomány előtt, hogy milyen következményei lehetnek ennek, de elképzelhető, hogy káros folyamatokat generál” – mondta el a szemész.
Mivel a kijelzőkre figyelve kevesebbet pislogunk a kelleténél, könnyen kialakulhat szemszárazság is. A kellemetlen panasz rendszerint felnőtteket érint, de gyerekeknél is előfordulhat. Veszélyt jelent, hogy ahogyan a kiszáradt bőr berepedezik, úgy a szaruhártyán, kötőhártyán is létrejöhetnek mikrosérülések, amelyekben a kórokozók könnyen megtelepszenek, ennek pedig gyulladás a következménye. Már önmagában a szemszárazság diszkomfortérzést okoz, míg a hámsérülés nagyobb problémához is vezethet.
Inluenza: Nem csökkent a megbetegedések száma
2020. március 07.
A múlt héten 38 900 ember fordult influenzaszerű tünetekkel orvoshoz, a megelőző heti 37 200 után – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán közzétett jelentésében.
A betegek többsége (40,3 százaléka) február 17-23. között is 0-14 éves gyermek, 32 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 21 százaléka, 6,8 százaléka a 60 éven felüliek közül került ki.
A laboratóriumi vizsgálatok az influenza A vírust igazolták a beküldött minták többségében.
Az ország mind a 19 megyéjében és a budapesti kórházakban is részleges vagy teljes látogatási tilalmak vannak érvényben. A teljes lista megtekinthető a htps://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/influenza/latogatas_2020 címen.
Koronavírus – A gyerekeket jobban védi immunrendszerük
2020. március 06.
A gyerekeket jobban védi immunrendszerük az új koronavírus ellen – vélik a szakértők. A tudósok arra a jelenségre keresik a magyarázatot, miként lehet, hogy a gyerekek könnyebben “megússzák” a betegség súlyosabb következményeit és kevesebb tünettel kell megküzdeniük.
Az új típusú koronavírus (nCoV-2019) megjelenése óta több mint 900 embert ölt meg, a fertőzöttek között azonban elenyésző a gyerekek száma. Nagyon kevesen betegek annyira, hogy diagnosztizálják náluk a vírust. A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent egyik tanulmány szerint a betegek átlagéletkora 49 és 56 év között van.
Egyelőre nem teljesen tisztázott, mi az oka, hogy a gyerekeket elkerüli a betegség. Hasonló jelenség figyelhető meg egyébként a SARS- és a MERS-vírus esetében is.
“Nem értjük teljesen a jelenséget, de lehetséges, hogy a gyerekek és a felnőttek immunrendszere közti különbségből adódik. Az egyik feltételezés az, hogy sokkal aktívabb a velük született immunválasz, vagyis a kórokozók csoportjait célzó korai reakciójuk” – fejtette ki Andrew Pavia, a Utah-i Egyetem szakértője.
Ha az nCoV-2019 vírusnak kitett gyerekek veleszületett immunválasza erősebb, akkor sokkal könnyebben győzik le a fertőzést és csak enyhe tünetek jelentkeznek náluk.
Krys Johnson, a philadelphiai Temple University College of Public Health kutatója kifejtette: nem arról van szó, hogy a gyerekeknél nem jelentkeznek tünetek, hiszen vírusos tüdőgyulladásuk is lehet. De mivel immunrendszerük annyira erős, nem gyűri le őket annyira a betegség, mint a felnőtteket.
Ez hasonló ahhoz, hogy a felnőtteknek 25-ször nagyobb esélyük van arra, hogy meghaljanak bárányhimlőben, mint a gyerekeknek. És míg az influenza súlyos következményekkel járhat a csecsemőknél, a nagyobb gyerekek sokkal könnyebben vészelik át, mint a felnőttek.
Az immunrendszer ereje mögött több lehetséges tényező is állhat a tudósok szerint.
Egyrészt a gyerekeknek sokkal egészségesebbek a légzőszerveik, mivel jóval kevésbé voltak kitéve a cigarettafüstnek és a légszennyezettségnek, mint a felnőttek. Másrészt a gyerekek általánosságban véve is egészségesebbek, kevésbé jellemzőek rájuk krónikus egészségügyi problémák, mint például a diabétesz, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a túlsúly – fejtette ki Johnson.
Mikor hívjunk mentőt a gyerekhez és mikor elég a házi praktika?
2020. február 29.
Íme néhány tipp, mikor hívjunk mentőt, keressünk fel szakembert, és mikor érdemes bevetni néhány természetes, otthoni praktikát, amelytől gyorsabban meggyógyulunk. Dr. Sal Péter, homeopata-gyermekorvos javaslatai alapján ezekre a tünetekre fontos figyelni.
Elsősorban 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél kell készenlétben lenni és orvoshoz fordulni, amennyiben szabályos csillapítás ellenére sem enyhülő magas lázat és elesett állapotot tapasztalunk. Szintén komolyan kell venni az intenzív, nem múló köhögést, a kínzó fülfájást és bizonyos hasi tüneteket.
Sal Péter szerint ilyen esetekben akár többszöri vizsgálatok is szükségesek lehetnek. A homeopata-gyermekorvos hozzáteszi, amennyiben egy kisgyermek 4 napnál hosszabb ideig lázas, mindenképp újbóli vizsgálat javasolt, hiszen ellenőrizni kell az esetleges bakteriális szövődmények keletkezését. A szakember ennek alapján dönt a továbbiakról, addig semmi esetben sem ad rutinszerűen antibiotikumot, hiszen a feleslegesen adott antibiotikum is az egyik oka a világon immár egyre nagyobb fenyegetést jelentő rezisztens törzsek elszaporodásának
Amikor tényleg kell a segítség
A pánikot általában érdemes kerülni, de akadnak helyzetek, amikor nincs idő tétovázásra. Ha a gyermek nem vesz levegőt, eszméletlen vagy a pulzusa nem tapintható, mindenképpen hívjunk mentőt és a segítség megérkezéséig kövessük a szakemberek utasításait.
Fontos, hogy ilyen helyzetekben amennyire lehet, próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, ugyanis minél több információval tudunk szolgálni a mentősöknek, a szakemberek annál hatékonyabban és gyorsabban tudnak segíteni, illetve mi is annál jobban tudunk reagálni a feszült helyzetben. Szintén értesítsük a mentőket egyes légzészavarok, valamint olyan idegrendszeri tünetek esetén, mint az eszméletlenség, izomrángások, feltűnő aluszékonyság vagy szokatlan, heves nyugtalanság. Ha a gyermek eszméleténél van, a mentősök utasításait követve igyekezzünk nyugodt környezetet teremteni számára.
Kutyasétáltatási etikett Pirka Ildikó kutyaviselkedési szakértőtől
2020. február 20.
Lassan, de biztosan alakul a kutyatartási kultúra, de azért még vannak hiányosságok. A kutyasétáltatásnál mindig figyelemmel kell lennünk a környezetünkre, hogy ne zavarjuk meg mások nyugalmát, ne veszélyeztessük testi épségüket.
A teljesség igénye nélkül néhány íratlan szabály:
Egyik legfontosabb, hogy járdákon, szűk helyeken mindig rövid pórázon, magunk mellett tartsuk a kutyát, a flexi póráz használata pedig tilos. Gondoljunk csak bele, jön egy kisgyerekes család, a kutyánk meg hosszú pórázon van és éppen irányt vált, ezzel könnyedén elsodorhat egy kisebb gyereket, a flexi póráz pedig komoly sérülést okozhat.
Ne engedjük, hogy kutyánk séta közben más embereket szimatoljon, szatyor, ruházat után nyúljon, esetleg kerékpárosokat vadásszon.
Ha tudjuk, hogy valamire érzékeny a kutya (pl. kerékpáros, idős ember bottal, stb.), akkor az ingerrel való találkozás előtt álljunk meg, és vonjuk el a figyelmét pl. jutifalattal.
Ha valaki megkérdezi, hogy megsimogathatja-e és barátságos a kutyánk, akkor ültessük le és így engedjük ismerkedni. Gyakori, hogy gyerekek váratlanul odaszaladnak, ilyenkor határozottan szóljunk nekik, hogy álljanak meg és először kérdezzék meg, szabad-e.
Más kutyával való találkozás esetén, kérdezzük meg, szabad-e barátkoztatni, de mindig figyeljünk a pórázon ismertetéssel, mert sok kutya másképpen viselkedik pórázon, mint póráz nélkül. Semmiképpen ne engedjük, hogy a pórázok egymásba tekeredjenek, vagy hogy játszani kezdjenek a kutyák.
Soha ne engedjük kerítésen belül levő kutyákhoz a kutyánkat, mert egyrészt balesetveszélyes, másrészt zavarhatja mások nyugalmát.
Ne engedjük, hogy kutyánk mások értékeit jelölgesse, pl. külső virágos kert, házfal, kerítés.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...323334...170