Információk, érdekességek
2020. július 19.
Erőtlenség, fáradtság, hízás, ingerlékenység, lankadó nemi vágy többek közt jelentős hatással lehet a magabiztosságunkra és a testképünkre is. A női szexualitás összetett dolog, megannyi tényezőtől függ, beleértve a hormonális egészséget és a magunkról alkotott képet is. Ha nem érezzük magunkat magabiztosnak a testünk (vélt vagy valós) hiányosságai miatt, akkor nem fogjuk szexinek sem tartani magunkat.
Amikor meghízunk, kényelmetlenül érezzük magunkat intim helyzetekben is, ami nagy szerepet játszik a szexuális vágy kialakulásában. Az egészséges, kielégítő szexuális élet viszont növeli az oxitocin (boldogsághormon) termelődését, növelve a vágy intenzitását. Így ebből a szempontból is fokozottan törődnünk kell testképünk javításával. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy még a szerény mértékű fogyás is javíthat a libidón. Egy tanulmány szerint azoknál a nőknél, akik lefogytak, javult a szexuális vágy és izgalom mértéke. (Amellett már kb. 4-5 kg leadása segíthet a nemi hormonok egyensúlyának helyreállításában és stimulálásában is.)
Amikor rendben van a hormonrendszerünk, több energiánk van, élénkebbnek érezzük magunkat fizikai, szellemi és szexuális téren. Könnyebben lefogyunk, csökken a puffadás, az esetleges menstruációs és bőrproblémák megoldódnak. Mindezek eredményeként nő az önbizalmunk, megnyugszunk, sokat adunk a külsőnkre, testképünk javul – és lassanként visszatér a libidó…
Mit fogyasszunk, hogy fenntartsuk a hormonegyensúlyt, lefogyjunk, és fokozzuk a nemi vágyat?
2020. július 06.
Az élet a leggyakrabban gondokkal teli, illetve boldog és fájdalmas időszakok váltakozásaiból áll… Sokszor úgy gondoljuk azonban, hogy nem tudjuk túltenni magunkat egyes sorscsapásokon. Szerencsére vannak megoldások a megpróbáltatások utáni talpra álláshoz.
Szerelmi csalódás, súlyos betegség, munkahely elvesztése, gyász… És sorolhatnánk a különféle fájdalmas eseményeket, olykor sorscsapásokat, amelyekben részünk lehet életünk folyamán. Hiszen tapasztalhatjuk, hogy az élet nem mindig kegyes hozzánk. Talán ismerjük is a (többé-kevésbé megvalósult) belenyugvás és talpra állás képességét egy megpróbáltatás után. Ami az egyedi adottságot jelenti mintegy a túlélésre. E képesség eredete a kisgyermekkori kötődések minőségében rejlik (ilyen pl. a biztonságot adó kötődés).
Egy erő, melynek megléte tőlünk függ, és nem kapcsolódik az iskolázottsághoz, sem a családi indíttatáshoz vagy a kulturális gyökerekhez – eredete meglehetősen rejtélyes. Egyes vizsgálódások szerint mindazok, akik a viszonylag rövidebb idő alatt történő talpra állás képességével rendelkeznek, bizonyos közös vonásokkal jellemezhetők. Ilyen lehet például, hogy
• erős az élnivágyásuk,
• értelmet adnak a megpróbáltatásoknak,
• megmagyarázzák azokat,
• tanulnak belőlük,
• vigyáznak magukra, hogy lelkileg ne sérüljenek maradandóan stb.
Egyes gyakorlatokkal pedig ösztönözni tanácsos a megpróbáltatások utáni „túlélés” kreatív reflexeit, így törekedve a nehézségek legyőzésére. Természetesen úgy tűnhet, hogy e gyakorlatok semmit nem érnek, ha mindent felülmúló bánat (pl. gyász) uralkodik el rajtunk. Mégis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy visszanyerjük életkedvünket, ki-ki a maga ritmusa szerint.
5 kulcs a talpra álláshoz súlyos élethelyzetek után:
1. Újfajta kapcsolatba lépek érzelmeimmel és érzeteimmel
Amikor nehéz perceket élünk át, úgy érezzük, nincs mire támaszkodnunk, semmi nem segít… Biztonságérzetünk megrendül, sőt gyakran elhagyatottnak érezzük magunkat. Ilyen helyzetekben fontos figyelni a testünkre, hogy elnémítsuk lelkünknek/elménknek azt a felét, amely a fájdalmat, félelmet táplálja. Összpontosítsunk a meditálásra, amely segít elfogadni a megélt szenvedéseket. Fejlesszük képességünket, hogy a jelenre figyeljünk, tudatosan megélve fizikális érzeteinket és érzelmeinket is.
2020. július 02.
Az emberi szervezetben több mint 170 ízület található, amelyek védik és összekapcsolják a csontokat, továbbá lehetővé teszik a merev vázrendszer mozgását. Ízületeink egészsége jelentősen befolyásolja mozgásunkat, ily módon életminőségünkre is hatással van.
Porckérdés
Az ízületi porc 70% vízből, 15% kollagénből, 10% proteoglikánból és 5% ízületi sejtből épül fel. A kollagénrostok szilárdítják és a nagyobb erőbehatással szemben ellenállóbbá teszik a porcszövetet. Felépítésükben nagy mennyiségű kéntartalmú aminosav vesz részt, ezért fontos szervezetünk számára a megfelelő kénbevitel. A porc rugalmasságát a glükózaminból és kondroitin-szulfátból felépülő proteoglikánok biztosítják. Ezen két rostrendszer térhálóként egymásba kapaszkodva alkotja a porc vázát. Ez az ízületi kötőszövet életünk során folyamatosan lebomlik és újjáépül. Sajnos a folyamat az életkor előrehaladtával jelentősen lassul, és egyre gyakrabban fordulnak elő az ízületeket érintő megbetegedések, melyek lehetnek gyulladásos illetve kopásos (degeneratív) eredetűek. 50 éves kor felett a leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés az artrózis, amely a kopásos ízületi betegségekhez tartozik.
Legfőbb alkotók
A porcok védelme érdekében alkalmazott étrend-kiegészítőkben gyakran megtaláljuk az ízületeket felépítő anyagokat: kollagént, glükózamint és kondroitin-szulfátot.
Az ízületek megújulásának alappillére a glükózamin, melynek az ízületek felépítésén túl, a gyulladások mérséklésében is szerepe lehet. A glükózamin egy természetes vegyület, azonban még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett sem mindig biztosított a megfelelő bevitele. Vízmegkötő tulajdonságának köszönhetően biztosítja az ízületi porc megfelelő rugalmasságát. Glükózaminkúra során ajánlott nagy mennyiségű vizet fogyasztani.
2020. június 12.
A nyakfájdalom meglehetősen gyakori panasz, de nem minden esetben jelez komoly problémát. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra az esetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni.
Vészhelyzetben nem szabad késlekedni
Vannak bizonyos vészhelyzetek, amikor késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni a nyakfájdalom miatt, ilyenek például a baleset, gerincsérülés miatt fellépő fájdalom, vagy a komoly, más szimptómákkal párosuló fájdalom. Az alábbiakban azonban nem ezekről a vészhelyzetekről lesz szó, hanem azokról a szituációkról, amikor nem tudjuk eldönteni, szükség van-e orvosi vizsgálatra vagy sem.
Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a nyakfájást fertőzés, autoimmun betegség, daganat vagy más rendszerbetegség okozza, de ilyenkor jellemzően más komoly panaszok is jelentkeznek, amelyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Vannak emellett olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén szintén szükség van kontrollra, hogy kiderülhessen, pontosan mi okozza a gondot.
Ezek a következők:
6 hétnél régebben áll fenn a panasz.
A fájdalom nem elhanyagolható, és nem javul, esetleg romlik.
Legalább egy tényező társul a nyakfájdalom mellé az alábbiak közül.
– A gerinc érintésre fájdalmas.
– Indokolatlan fogyás tapasztalható.
– Láz és/vagy hidegrázás jelentkezik.
– Komoly fejfájás és/vagy nyaki merevség és/vagy láz és/vagy zavartság lép fel. Ezek akár agyhártyagyulladás jelei is lehetnek.
– Hirtelen fellépő, ún. thunderclap (mennydörgés) fejfájás, ami ugyan döntően ártalmatlan, de ki kell vizsgáltatni.
– Lüktető, pulzáló fájdalom a halántékban vagy a fej hátsó részén.
– Végtagokban jelentkező furcsa érzések: gyengeség, zsibbadás, rossz koordináció, amit gyakran nem is kapcsolunk össze a nyakfájással.
– Megmagyarázhatatlan hányinger, hányás, ami akár a nyaki gerinc stabilitási problémáira is utalhat.
– Szteroid vagy droghasználat, valamint a HIV fertőzés fennállása, amelyek komoly nyakfájdalmat okozhatnak.
– Más testtájon is jelentkező ízületi fájdalmak, 40 éves kor előtt megjelenő és egyre romló panaszok, nehéz emésztés, irritált szemek – ezek mind utalhatnak bizonyos autoimmun betegségekre.
2020. június 05.
A „pánikolás” azt jelenti, hogy félelemhullám csap át az emberen, mert fenyegetést észlelt. Csakhogy a félelmek sok esetben nem racionálisak, illetve a veszély elhárítására tett kísérletek túlzók is lehetnek.
Nemcsak a vírus, a pánik is fertőző. „Ha a szomszéd spájzol egy járványra, én sem várhatok a csodára…” Az ember társas lény, megosztja másokkal a híreket, ha pedig érzelmi feszültséget él át, a társai körében keres megnyugvást (és megerősítést, hogy helyesen cselekedett). A félelem beszédtémát generál, a veszély észlelése ezáltal tovább adódik, ahogy a rá adott reakciók is.
A pánik gyújtópontjában többnyire az emberek körében terjedő hír áll, valamint az, hogy ezt a hírt és a hozzá kapcsolódó egyéb értesüléseket nem dolgozzák fel racionális módon – a forrásnak utánanézve, pro és kontra érveket mérlegelve –, hanem gondolkodásbeli torzításaik szemüvegén keresztül látják őket. Annak alapján, hogy miként dolgozzuk fel a környezet információit, és hogyan reagálunk a stresszre, két alapvető személyiségtípust különböztethetünk meg:
• Az „érzékenyítő” típusú emberek hajlamosak felnagyítani a környezetükben észlelt veszedelmeket. Az ő esetükben nagyobb esély van arra, hogy egy aggasztó értesülés hatására elönti őket a pánik, túlzó módon reagálnak, és gerjeszthetik a pánikot.
• Az „elnyomó” típusú emberek inkább elnyomják magukban az aggodalmat, és nem viselik túl jól a fenyegetett helyzetekben a bennük keletkező szorongást. Annak érdekében, hogy ne kelljen átélniük ezt a feszültséget, hajlamosak figyelmen kívül hagyni a veszélyre figyelmeztető információkat, és hajlamosabbak az irreális optimizmusra is. Ők azok, akik azt mondják, „jobb a rossz dolgokkal nem foglalkozni”, és akkor is békésen alszanak, amikor már ég a ház.
Mitől függ a reakciónk?
Az, hogy egy válság küszöbén vagy egy ténylegesen bekövetkezett fenyegetettségi helyzetben hogyan reagálunk, függ:
- a személyiségtípusunktól,
- a személyes élettörténetünktől (átéltünk-e már hasonló válságot vagy fenyegetettséget, és ha igen, milyen élmény volt és milyen tapasztalatokkal jöttünk ki belőle),
- és attól, hogyan reagál a társas környezetünk, mert ez ránk is biztosan hatással van.
- tájékozódjunk hiteles forrásból!
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...697071...241
