Információk, érdekességek
Az elme, mint teremtő erő
2023. április 18.
Az emberi elme igen összetett információs struktúra. Sok elmélet született már, amely a megismerésére törekszik. Általában elmondható, hogy a hagyományos elképzelés szerint a pszichénk leírható a környezeti hatások által kiváltott tényezők (neveltetés, egyéb környezeti ingerek) és a biológiai adottságok (öröklődés) révén. Ezek az elméletek ugyanakkor nem számolnak az elme teljesítményével olyan szituációkban, mikor a racionalitás és az ortodox tudományos gondolkodás megáll.
Ezek a szituációk az ember parapszichológiai élményei, tudatmódosult állapotok, mint például a hipnózis, alvás, vagy a halálközeli élmények. Az ilyen állapotokból kapott beszámolók és tudományos kutatások azt igazolják, hogy elménk olyan teljesítményre képes, melynek léte megkérdőjelezheti a hagyományos megközelítések állításait. Egyszerű tapasztalati tény, miszerint hipnózisban lehet olyan utasítást (szuggesztiót) adni az alanynak, hogy felébredése után ne lásson semmilyen berendezési tárgyat, ami az adott szobában van, arra enged következtetni, hogy az elme képes irányítani érzékszerveinket, méghozzá jelentős mértékben (holott érzékszerveink elvileg szigorú biológiai szabályok szerint működnek).
Példaként említhető az is, hogy ugyanilyen szuggesztiókkal az alanyon égési sebeket „hoztak” létre, melyet semmilyen külső behatással nem befolyásoltak, illetve teljesen hétköznapi pénzérméket használtak hozzá. Ha a hagyományos elképzeléseknek igaza van, akkor hogyan lehetséges az, hogy pusztán szuggesztióval (parapszichológiában programozással), orvosilag reménytelen, áttétes, rákos betegeken lehet segíteni?
Az elme alapvető irányító szereppel bír. Információtartalma az ember összes cselekvésére kihatással van, tulajdonképpen az alapja a személy összes megnyilvánulásának. Erre az információra egyébként jellemző, hogy már a személy születésékor jelen vannak, sőt, igazán el sem vesztek, vagy keletkezésük nem köthető a megszületéshez. Döntéseinket, és annak eredményeként megjelenő cselekedeteinket valójában a pszichében jelenlévő tudattalan, a hagyományos tudományok által megmagyarázhatatlan működésű, programok alkotják. A programok csak működésükben, megjelenésükben statikusak, információtartalmuk változtathatóak. Mivel a programok információtartalma adja meg végül a ténylegesen megjelenő cselekvések sorozatát (a személyiségen keresztül), ezért elmondható, hogy az emberi elme az életünk folyamatának megteremtője.
Árulkodó testbeszéd
2023. április 14.
Mit mond el rólunk testtartásunk, mozdulataink? Mit olvashatunk ki másokéból?
Évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek már arra a viselkedéskutatók, hogy milyen jól tudunk "beszélgetni" idegen ajkúakkal csupán a gesztikulációk útján. Innen már csak egy lépés volt megfigyelni különböző népcsoportok kifejezésmódját, ahogy szavak nélkül "beszélgetnek" egymással.
Ugye ismerik a kifejezéseket: "hűvös angolok", "forróvérű spanyolok" és "mindig udvarias japánok"? Hát persze!
Mindannyian azonnal fel tudjuk idézni őket a tartózkodó kimértségükkel vagy a hatalmas gesztikulációjukkal vagy akár a mindig mosolygós meghajlásukkal, pedig csak a testbeszédjük alapjait értelmezzük. Az egymástól jelentősen eltérő kultúrákban megfigyelhető, hogy mennyire különböző távolságra állnak egymástól a beszélgető felek, Japánban például, ahol nagyobb a népsűrűség, teljesen természetes, hogy az emberek csekély 40-50 cm-re egymástól állva kommunikálnak, míg ugyanez a távolság Ausztráliában egy kívülálló megfigyelő számára a bizalmas kapcsolat egyik jele lehet
Figyeljünk a lábra!
A gyakorlott testbeszédolvasó számára minden mozdulat mesél valamit. Tudhatja, hogy ha valaki, egy kérdésre válaszolva, kerüli a tekintetét, vagy picit megrándul az arca, vagy a szája előtt elhúzza a kezét - talán nem őszinte. Felmérheti az igazi figyelmet, ha valakivel szemben állva észreveszi, hogy a beszélgető teljes testével felé fordul, lábfejeit is feléje tartja. De fel is hívhatja beszélgetőtársa elkalandozó figyelmét egy megfelelő vállérintéssel.
A lábakkal legalább olyan jól lehet kommunikálni, mint a kezeinkkel! Mindenki igyekszik leplezni az idegességét. Sokan rájöttek már arra, hogy ilyenkor a kezüket kell nyugodtan tartaniuk, tehát nem dobolnak az asztalon, nem tördelik az ujjaikat, hogy mások ne észlelhessék stresszes állapotukat, de a lábukról általában elfelejtkeznek! Ha a láb és a lábfej folyamatosan mozog, ha himbáló a lábfejtartás, vagy éppen a beszélgető lábai folyamatosan az ajtó felé fordulnak, akkor rejtett stresszel állunk szemben. Ha az egész test mondanivalójára odafigyelünk, nem fordulhat elő velünk, hogy félreértünk valamit, esetleg zárt kapukat döngetünk. A testünkkel kommunikálni külön művészet!
Tanuljunk "testbeszédül"!
Mint minden új elsajátításakor, így a testbeszéd esetében is a szemlélődés az első, amit meg kell tanulnunk. Erre a legalkalmasabbak a nagyobb bevásárló áruházak pihenőhelyei, ahol az emberek megfáradván, kicsit elfelejtenek "viselkedni", és így könnyű megfigyelni, ki hogyan "testbeszél", ha úgy gondolja, hogy senki sem figyeli. Testtartásból, a mozdulatok hirtelenségéből vagy éppen a lassúságból, a szem játékából (ez a legárulkodóbb!) hamarosan pontos következtetéseket vonhatunk le.
Ha a zárkózottság, elutasítás jeleit szeretnénk megismerni, akkor válasszuk a zsúfolt tömegközlekedési eszközöket vagy a szűk lifteket. Ilyenkor ugyanis igyekszünk elszigetelődni a többiektől, és az is nagyon jellemző lehet egy-egy emberre, hogy ezt milyen módon teszi.
Így, ezernyi kis kockából lassan összerakva, képesek lehetünk embertársaink verbális kommunikáció nélküli jelzéseit jól értelmezni és megsejteni, hogy a másik vajon mire gondolhat, mit érezhet. A nekünk feltett kérdésekre pedig a legmegfelelőbben válaszolhatunk, a verbális és nem verbális kommunikációs eszközök tudatos használatával.
Az ülő életmódtól a rendszeres testmozgásig
2023. április 12.
Általában nem könnyű a mozgásszegény vagy ülő életmódból a fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása felé elmozdulni. A mozgásformák közti választás is a nagy dilemmák közé tartozhat, különösen, ha bizonyos egészségi problémáink azt befolyásolhatják. Tudjunk meg többet az ezen egyéni panaszokat enyhítő vagy megelőző mozgásfajtákról, és arról, hogy melyek illenek hozzánk.
A megfelelő reflexek
Testmozgás előtt mindig végezzünk bemelegítést, és a testgyakorlás alatt rendszeresen hidratáljuk szervezetünket úgy, hogy többször, kis adagokban fogyasszunk vizet. Lehetőleg nyújtógyakorlatokkal fejezzük be az edzést/tornaórát. Intenzív sport/testmozgás esetén 24-48 órás kihagyásokkal tartsunk edzéseket, sportfoglalkozásokat, annak érdekében, hogy testünk tudjon regenerálódni.
Ne feledkezzünk meg a kiegyensúlyozott táplálkozásról, és a testmozgás után az elegendő folyadékbevitelről sem, hogy visszanyerjük jó erőnlétünket.. Soha ne lépjük túl fizikai határainkat, és vigyük magunkkal mobiltelefonunkat, ha pl. hosszabb gyalogláskor, futáskor, túrázáskor szükség esetén segélyhívásra lenne szükségünk.
„Szeretnék mozogni, de…”
– Rossz a vérkeringésem
Emiatt ne aggódjunk, sőt, ellenkezőleg! A fizikai aktivitás hatására nő a keringésben lévő vér mennyisége, tágulnak az artériák, és mindez javítja a vérkeringést. A véredények újra tágulási képességével csökken a trombózis kockázata is, valamint a láb elnehezedésének és a lábdagadásnak az esélye. Ezenkívül a sportolás/testmozgás előnye még, hogy ilyenkor minden szervünk oxigén-ellátottsága nő.
Mit sportoljak?
Jót tesz pl. a gyaloglás minden formája (pl északi gyaloglás botokkal, átlagos tempójú vagy gyors gyaloglás, energetikus séta stb.), vízi aerobik vagy gyaloglás, kerékpározás, esetleg egy fitneszprogramon belüli zumba tánc…. Erősítik a talpboltozatot és a vádlit, ami elősegíti a vér felfelé történő áramlását a vénákban, és így könnyítenek a láb terhelésén.
– Fáj a hátam
Hacsak nincs speciális betegségünk (pl. ülőidegzsábánk) a testmozgás hatására érzett hátfájáson általában segít egy kétnapos pihenés. De mindenképp fontos egyszerre erősíteni a gerincizmokat a háton és a psoas (ágyék) izmokat, melyek közvetlenül kapcsolódnak az öt ágyéki csigolyához egyfajta „védőfűző” kialakítása érdekében.
Mit sportoljak?
A jóga, Tai Chi és Chi Kung keleti mozgásterápiák vagy a Pilates lassú mozdulatokból álló gyakorlatai, edző/oktató felügyelete mellett, lehetővé teszik a fent említett izmok erősítését, továbbá a stresszel kapcsolatos izom-összehúzódások oldását, lazítását – amelyek gyakran felelősek a nyaki vagy ágyéki fájdalmakért. Ezenkívül minden vízi sport (úszás, aquafitness, vízitorna stb.) segít a csigolyaközi lemezekre gyakorolt nyomás csökkentésében (főleg a hát alsó részén), mivel a víz mérsékli a gravitáció hatásait és csillapítja a mozgásokat
Csakra-táplálkozás: tápanyag a testnek és energiarendszerednek!
2023. április 07.
Előzzük meg a betegségeket, hogy ne kelljen rengeteg pénzt költeni kémiai alapanyagú gyógyszerekre. Menjünk a nyavalyák elé, ne hagyjuk, hogy szenvedést okozzanak testünknek! Hogyan?
Tápláljuk magunkat természetes, friss, növényi alapanyagokból készült élelmiszerekkel. Legjobbak a friss, natúr ételek, melyek biztosítják szervezetünk számára a megfelelő energiát, rostokat, mikro- és makroelemeket, fehérjét, zsírt és szénhidrátot. Segítségül hoztam egy táblázatot, hogy legyen jártasságod az élelmiszerek jótékonyságáról. Mit miért kell vagy nem kell? fogyasztanod. Használd egészséggel!
A csakrákról általában
Testünkben hét fő energiaközpont található, melyek energiaszintje aránylag egyszerű módon mérhető is. A gerinchez és az idegrendszerhez különböző mirigyeken és idegdúcokon keresztül kapcsolódnak. A teljes csakra-rendszer rendkívül összetett. 3 legfőbb, 4 fő, és több, mint 300 kisebb csakra van az emberi testben. Amikor azok normálisan működnek, akkor nyitottak, az óramutató járásával megegyező irányba forognak. A csakra-rendszernek és a rendszer hálózatának részletes térképét évezredeken keresztül használták a keleti gyógyításban és miszticizmusban (pl. akupunktúra). A csakra-rendszert kivétel nélkül minden pszichikai tevékenység során felhasználjuk. Érzékszerveinkkel nem érzékelhető energiaközpontok. Állandóan működnek, akár tudatában vagyunk akár nem.
A szédülés 4 fő formája
2023. március 31.
A szédülés olyan kellemetlen tünet, amelynek okát mindenképpen érdemes tisztázni, hiszen gyorsan orvosolható és súlyos betegség is állhat a hátterében. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a szédülés legismertebb négy típusának különbségeiről beszélt.
Vertigó – a szédülés leggyakoribb formája
Amikor úgy érezzük, forog velünk a világ, és ez az érzés mozgásra, felülésre csak fokozódik, vertigórólbeszélhetünk. Ez a jelenség sokszor igen súlyos, van, hogy hányinger, hányás is kíséri. Ha a kivizsgálás során a vertigó jelenségére derül fény, a neurológus annak jár utána, hogy a központi irányítás érintettsége, vagy, ahogy igen sok esetben a belső fülben található egyensúlyszerv valamilyen problémája áll-e a háttérben. A szédüléslehet a belső fül gyulladásának tünete is, amelyet legtöbbször középfülgyulladás előz meg.
Időszakos tüneteket, a szédülésen kívül fülcsengést, esetleg átmeneti hallásvesztést okozhat a Meniére-betegség, ami szintén a belső fület érinti. Ezen kívül egyértelmű okok, például a fejet ért trauma és természetesen további betegségek – így például vestibuláris migrén, a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat, az egyensúlyideg gyulladása vagy súlyosabb neurológiai betegség – is okozhatnak vertigót, ezért a kivizsgálás elengedhetetlen.
Presyncope – az ájulás előtti állapot
A presyncope arra a gyengeségérzésre utal, amelyet ájulás előtt érezhetünk, ezt a jelenséget azonban valódi eszméletvesztés nem követi. Ugyanakkor úgy érezhetjük, minden erőnk elhagyott, elsápadunk, esetleg hányingerünk lesz. Ez az érzés alakulhat ki a vérnyomás gyors leesése, így átmeneti agyi keringészavar miatt, ami sokaknál például egy hirtelen felálláskor is bekövetkezhet. A kivizsgálása azért fontos, mert ennél súlyosabb ok is meghúzódhat a háttérben, például szívritmuszavar, a szívizom megbetegedése, vagy a nyaki ütőerek szűkülete.
Egyensúlyvesztés
Amikor bizonytalannak érezzük a járást, egyensúlyzavart érzékelünk, és ezzel orvoshoz fordulunk, elképzelhető, hogy több szakorvos vizsgálatára lesz szükség, amíg pontos diagnózis születik. Ilyen tünetet okozhat ugyanis többek közt számos ízületi- és izombetegség, a belső fül betegségei, rossz látás, a lábak idegkárosodása, de előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek (például altatók, epilepszia elleni szerek) mellékhatásaként jelentkezik egyensúlyvesztés.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...353637...241