Információk, érdekességek

A szívmegállásnak hetekkel korábban lehetnek tünetei

2018. május 16.

Tudatosan kellene figyelnünk a tünetekre

Már eddig is ismertek voltak olyan tanulmányok, amelyek szerint az akut szív-érrendszeri történéseknek lehetnek – akár hetekkel korábban – bizonyos előjelei. A szakemberek szerint éppen ezért nagyon fontos sokat beszélni e témáról, és éppen ez az oka annak is, ami miatt feltétlenül tovább kell kutatni ezt a területet.

Az American Heart Association szakmai lapjában, a Circulation-ben megjelent publikáció szerint a sporttal összefüggésben bekövetkező szívmegállásnak az esetek közel 54 %-ban voltak előzetes tünetei és ezen belül 71 %-ban legalább egy tünet már négy héttel korábban is jelentkezett. Egy korábbi tanulmány szerint az érintett atléták 30 %-a az eseményt megelőzően tapasztalt mellkasi fájdalmat, légszomjat, teljesítményromlást, remegést, ájulást. Ugyanakkor az Annals of Internal Medicine 2016-os cikke szerint nem csak a sportolókra vonatkoznak ezek a megfigyelések, ugyanis a középkorú személyek szívmegállása előtt is legalább az esetek felében jelentkeztek figyelmeztető tünetek. Ezen tünetek egy része elég konkrétan értelmezhető, ilyenkor gyakrabban fordulnak is orvoshoz az emberek. Ugyanakkor az általánosabb, kevésbé egyértelmű jeleket is muszáj lenne komolyan venni, különösen a veszélyeztetett csoportoknak, így például a koszorúér-betegeknek, illetve a magas vérnyomással, koleszterinszinttel, cukorbetegséggel élőknek, az elhízottaknak és a dohányzóknak, a passzív életmódot folytatóknak.

Feledékenység ellen

2018. május 07.

"Lyukak az emlékezetben", a szellemi képességek hanyatlása, feledékenység… A kor elõrehaladtával sajnos szinte mindenkit elérnek ezek a bajok. Ám szerencsére a feledékenység hátterében csak a legritkább esetben áll betegség, és a problémára a legegyszerûbb gyógyszer is megoldást hoz. S hogy mi lenne a gyógyír? Nos: az agy fokozott terhelése!

Tény, hogy életünk során sok agysejtet elveszítünk anélkül, hogy azok - eltérõen más sejtjeinktõl - pótlódnának. Emiatt azonban nem kell pánikba esni! Születésünk pillanatában több tízmilliárd idegsejttel rendelkezünk, így még akár napi százezer elvesztése sem jelent önmagában problémát - ettõl még kiválóan gondolkozhatnánk akár 120 évesen is. Fontos tudni, hogy agyunk folyamatos változásban van, és ha az idegsejt-hálózat egy része ki is esik a mûködésbõl, más idegesejt-rendszerek pótolhatják azokat a struktúrában.

Kullancsveszély

2018. május 05.

A csípést legegyszerûbb volna úgy megelõzni, hogy mindenki elkerüli azokat a helyeket, ahol elõfordulhatnak kullancsok. Ez azonban szinte lehetetlen. Nemcsak azért, mert településeken belül, kertekben is megjelennek az élõsködõk, hanem azért sem, mert így sok élménytõl fosztanák meg magukat az emberek. A kullancsok legnagyobb számban ugyanis sûrû növényzet között, erdõkben, ligetekben, vagyis a legjobb kirándulóhelyeken fordulnak elõ. Kullancsbiztonság szempontjából ideális tájak lennének a homok- és kõsivatagok, ilyen helyekre azonban bonyolult eljutni, de az emberek többsége nem is kívánkozik a kietlen vidékekre.

Ezért kell a vitaminokat pótolni a kicsiknél és a nagyoknál is

2018. május 04.

Tavaszi vitaminpótlás: a hiperaktivitás⁹  és az elhízás⁷ megelőzésében is segíthet a D-vitamin.

A tavasz beköszöntével nem csak a hosszú tél során hiányolt napsütést érdemes élvezni, de szervezetünk kiürült vitamin- és ásványianyag-raktárát is fontos feltölteni. Sajnos a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő pótlásra, a hiányos bevitel pedig már gyermekkorban riasztó méreteket ölt:

• az 1-3 éves gyerekek kétharmadának alacsony a D-vitamin-¹ és 42 százalékuknak a vasbevitele¹,
• a 11-18 éves korosztályban pedig kivétel nélkül minden kamasznál alacsony a D-vitamin² és minden ötödiknél a vas beviteli aránya.²

Ezek a hiányosságok nagy szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is.

Életünk egyik szakaszában sem figyelhető meg olyan mértékű fejlődés, mint az élet első 1000 napjában, ezért ez az időszak kiemelt jelentőségű nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori egészség szempontjából is. Ennek ellenére sajnos csak a magyar édesanyák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.¹

Az egyén felelõssége

2018. május 02.

A daganatos és az érrendszeri betegségekre igaz az, hogy szûréssel korai stádiumban (sok esetben még a betegség kialakulása elõtt!) felismerhetõk - ez pedig javítja a felépülés, a teljes gyógyulás esélyét. Nem beszélve arról, hogy a gyógykezelés költségeit is nagyban befolyásolja életmódunk, és nem utolsó sorban az, hogy mennyire élünk a szûrõvizsgálatok adta lehetõségekkel.

A lakosság egészségi állapotáért - a WHO megfogalmazása alapján - alig 20 százalékban felelõs az egészségügyi ellátás; egészségünk alakulásában sokkal meghatározóbb (negyven százaléknyi) szerepe van az életmódnak, azaz az egyéni magatartásának.

Magyarország a WHO statisztikája szerint az európai régióban "listavezetõ" a daganatos betegségek okozta elhalálozásban, de magas hazánkban a szív - és érrendszeri, az emésztõrendszeri, ezen belül is a krónikus májbetegségek következtében történõ elhalálozások aránya is.

A fent említett betegségek erõsen köthetõk bizonyos, az egészségre káros szokásokhoz, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy az egészségtelen táplálkozás.