Információk, érdekességek

Az együttérzés forradalma

2013. november 13.

Ha valaki megpróbálja elhitetni Veled, hogy a világ egyre rosszabb, ne hagyd magad! Számtalan változás, ami a múltban elképzelhetetlen volt, ma már valóság. Ugyanígy van ez az állatok helyzetével. Az együttérzés úgy terjed, mint tavaszi eső után a fű friss illata.

Néhány éve vegánnak lenni kishazánkban még kirívó, extrém életforma volt. Félistenként tiszteltük, aki meg tudta valósítani. A többség pedig azt sem tudta, mit jelent ez a szó, s tele volt az internet tévhiteket hangoztató balgaságokkal. Ma gomba módra szaporodnak a vegán receptblogok, vegán cikkek, filmek, könyvek, előadások, sőt, éttermek, de ami még ennél is nagyobb csoda: az emberek fogékonyak! S ha belegondolunk, nem is olyan nagy csoda. Az emberek szeretik az állatokat és nem akarnak ártani nekik. 

A repülőgépek zaja növeli a szélütés és a szívbetegségek kockázatát

2013. november 11.

A repülőgépek keltette zaj 10-20 százalékkal növeli az agyi érkatasztrófa és a szívbetegségek kockázatát - mutatták ki két nagyszabású tanulmányban brit és amerikai kutatók. 

A világ egyik legforgalmasabb repülőtere, a londoni Heathrow környékén élő 3,6 millió lakos és 89 forgalmas amerikai repülőtér közelében élő hatmillió ember vizsgálatával végzett kutatásokat a British Medical Journal című orvosi folyóirat szerdai száma ismertette.

Veszélyben vannak a reptér környékén élők

zajhatásA brit tanulmány kimutatta, hogy a vizsgált résztvevők két százaléka, a leghangosabb repülőzajban élő körülbelül 70 ezer lakos esetében növekedett mind az agyi érkatasztrófa (stroke), illetve a szív- és érrendszeri betegségek miatti kórházi kezelések, mind az ugyanezen okokból bekövetkező halálozások kockázata.

Az Ország Boldogságtesztje

2013. november 03.

Orvosok, pszichológusok, egészségügyi szakemberek és szociológusok kezdeményezésére országos programsorozat indult az egészséges életmód népszerűsítésére, a prevenció, a betegségek megelőzésének fontosságára irányuló akciókkal.

A szentendrei egészségnapon bejelentett, több hónaposra tervezett kampány keretében meghirdették az Ország Boldogság Tesztje nevezetű akciót, amely során a résztvevők és közvetlen környezetük életmódjában bekövetkező, mások számára is  pozitív változásokra hívják fel a figyelmet.      

Kihalt városközpontokat hoznak a webáruházak?

2013. november 01.

Egy holland kutatás szerint rövid időn belül a kiskereskedelmi egységek negyede eltűnhet az online kereskedelem hatására. Angliában háromszázezer munkahely megszűnésével számolnak. Nem csak vásárlási szokásainkat, de városközpontjainkat is átalakíthatják a webáruházak.

Kétmillió négyzetméternyi pláza tűnik el
Egy friss holland elemzés szerint az országban 2020-ra a kiskereskedelmi egységek 17-21 százaléka fölöslegessé válik, és több mint kétmillió négyzetméternyi áruház, bolt és bevásárlóközpont zár be örökre. Az előrejelzés szerint, míg az online kereskedelem részaránya háromszorosára nő az évtized végére, addig az offline kereskedelem súlya ezzel párhuzamosan csökken – idézi a tanulmányt a motivator.ma. Az elemzés szerint a változások elkerülhetetlenek, és azok a kereskedők, akik nem képesek időben váltani, eltűnnek a színről. 

Betegen is dolgozunk, de munka alatt intézzük magánügyeinket

2013. október 31.

Egyre kevésbé húzódik éles választóvonal a munka és a magánélet között; a Kutatópont reprezentatív online közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek fele szorítja háttérbe családi és baráti programjait, ha a munkája megkívánja. Ezzel szemben általánosnak számít a magánügyek intézése, az olvasás, de a számítógépen vagy okostelefonon való játék is a munkaidő alatt.

A felmérés szerint a megkérdezett ezer 18-69 év közötti magyar internetező számottevő részének nem esik egybe a munkaideje a valós munkavégzéssel. A válaszadók több mint felére (58 százalék) jellemző, hogy munkaidejének lejárta után is munkahelyi kötelezettségeivel foglalkozik. Nem ritka az sem, hogy a szabadnapok sem kikapcsolódással telnek, ugyanis az internetes társadalom harmada (34 százalék) a szabadság alatt is gyakran dolgozik. Ugyan éles eltérés látszik a korcsoportok között (a 18-29 évesek 29 százaléka, az 50-69 évesek 40 százaléka dolgozik szabadsága alatt), még inkább szembetűnőbb a különbség, ha lakóhely szerint vizsgáljuk az egyes társadalmi csoportok munkavégzéshez fűződő gyakorlatát.