Információk, érdekességek

Az elmúlás krízise az emberi életben

2014. október 10.

Minden életkornak megvan a maga nagyon fontos krízise, amelyet az emberek többé-kevésbé tudnak kezelni. Ha nem, akkor válság lép fel az emberi pszichében. A nyugati társadalmakban a halál, az elmúlás gondolata, krízise mindig valamilyen negatív érzéssel függ össze, s az erről való gondolkodást általában az öregkorhoz kötik.

Az ember életkori krízisei
Az ember az idő előrehaladtával más és más lelki helyzeteken halad keresztül. Ezek az életkor sajátosságából fakadó lelki helyzetek alapvetően határozzák meg viszonyunkat a világhoz, valamint a velünk történő események értékelésében is szerepük van. A hagyományos pszichológiában az életkori kríziseket az ember lelki fejlődésének szempontjából kiemelten vizsgálták. Az életkorból fakadó lelki kulcskérdés minőségét, tapasztalatait a pszichológia részletesen taglalja.

Miért adod föl az álmaidat? – Beszélgetés Dr. Csernus Imrével

2014. október 10.

Kell ez nekem? – tettem fel magamban a kérdést a Csernus Imrével való beszélgetést tervezve, mert a kemény, hangos, nyersen odamondogatós ember élt az emlékezetemben. Ehelyett velem szemben ült egy végtelen nyugalmat árasztó, kedves, halk szavú, szimpatikus férfi, aki mosolygós szemével azért tökéletesen keresztüllátott rajtam. Figyelte minden mozdulatomat, rezzenésemet, mimikámat és metakommunikációmat, és a végén azért odapattintotta konklúzióját rólam, ami lehetne akár egy következő beszélgetés témája is, s hasznos lehet férfiak és nők számára, de most a többi, általános érvényű megfogalmazást adjuk közre. Rendel mindannyiunk számára: Csernus Imre.

Dr. Csernus Imre (Jugoszlávia, Verbász) magyar pszichiáter. A Viasat 3 televíziós csatornán sugárzott Bevállalja? című műsorral lett az ország közismert pszichiátere.
Általános és középiskoláit Jugoszláviában végezte el. 18 éves korában került Budapestre. Második generációs értelmiségi családból származik. Édesapja orvos, édesanyja fogorvos, testvérei közül öccse jogász, húga logopédus. Saját bevallása szerint szülész szeretett volna lenni. Évekig rendelt Lipótmezőn az OPNI-ban, ahol elsősorban drogfüggőket kezelt. Számos könyve jelent meg; jelenleg előadásokat tart. Praktizál. Jelenleg a ZF Eger vízilabdacsapat pszichiátere. 
Könyvei: Drogma (2003), Bevállalja? (2004), Bevállalom! (2004), Titkok, elhallgatás, őszinteség (2004), Ki nevel a végén? (2005, 2008), A nő (2007), A férfi (2009), Felnőtt húsleves (2010), A fájdalom arcai (2011), Drogma (2011) (átdolgozott és bővített) Csernus doktor saját magát is „elemzi” és vallja, hogy a nyolc évvel korábbi stílusa ma már idegen számára. A kiút (2013).

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2014. október 09.

Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már "nevetséges szokásnak" szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Önnek is vannak mániái? – 1. rész

2014. október 09.

Valóban, minden ember rabja valamilyen félelmének, okkal vagy ok nélkül, kisebb vagy nagyobb mértékben. A pszichiáterek szerint a felnőttek 60%-a szenved gyakran a gyermekkorban gyökerező aggodalmaktól: félnek például az állatoktól vagy rosszul vannak a vértől. De vigyázat, nem szabad összetéveszteni a félelmet a fóbiával! Ez utóbbi beteges irtózásban nyilvánul meg, mely egészen a pánikba torkolló krízisig is elvezethet. Az ebben szenvedő személy megpróbálja elkerülni azt, ami a nyugtalanságát okozza: a tömeget, a macskákat, a mélységet vagy akár az injekciót. Ezt a jelenséget a pszichiáterek "kitérésnek" nevezik.

A folyamat egy pokoli spirálba taszítja a pácienst: amikor kikerül egy adott helyzetet, jobban érzi magát, de az nem tart sokáig. Ha a nyugtalanság előjön valakinél egy bank beeresztő, kicsi, lezárt biztonsági belépőjében, mikor minden oldalról rácsukódik a minden, és ezt elkerüli, legközelebb ugyanez a kellemetlen érzés rátörhet egy liftben. Később minden zárt térből ki kell menekülnie, ami jelentős komplikációkat okozhat az életében.

Textil kresz – Mosási tippek Lakatos Márktól

2014. október 06.

A ruháinkba varrt kilométeres papírok pont olyanok, mint a kötelező olvasmányok: hosszúak, tele vannak érthetetlen részekkel, mégis fontos, hogy észrevegyük bennük azokat a dolgokat, amelyek a későbbiek során még hasznunkra lehetnek. Gyakran hívják ezeket a ruhákon található furcsa jeleket textil kresznek, és nem véletlenül, egy divatból felkészült nőnek ezeket is ismernie kell. A legfontosabbak ezek közül a mosási hőmérsékletet, a centrifugálást, a fehérítést, a szárítást és a vasalást jelző ikonok.

Minél kisebb hőfokon mossunk

„Én azt javaslom, hogy a nagyon finom anyagokat csak kézi mosási programmal, maximum 30°C-on mossátok, míg a pólókat, törölközőket és egyéb, nem nagy odafigyelést igénylő anyagokat 40°C-ra tegyétek. 60°C-tól felfelé főként a nagyon szennyezett, mosást jól bíró anyagokat tisztítsátok. Érdekes, de a farmer például nem tartozik ide, ezért ha szeretnétek sokáig élvezni, mossátok kifordítva, 40°C-on!” – tanácsolta Lakatos Márk.