Információk, érdekességek

Férfiak iskolája – 2. lecke

2016. augusztus 26.

A férfi és női szerepek felcserélhetők?

Egy kiegyensúlyozott kapcsolatnál törvényszerű, hogy két ember a másik összes szerepében kölcsönösen fel tudjon nézni egymásra. Kellenek a női és férfi szerepek? Vagy vállalhatunk férfiként női, illetve nőként férfi feladatokat egy kapcsolatban?

Előző cikkünk, „iránymutatásunk” megmozgatott sok férfi társunkat és hölgyeket is, ami nagy örömmel töltött el, hiszen ezek szerint mégis van vélemény és odafigyelés a témában.

Egyik kedves ismerősöm, aki olvasta a cikket, azt a visszajelzést adta, hogy nehéz és talán nem is célszerűáltalános tanácsokat adni ebben a témában, hiszen mindenki más és más, illetve a férfiak nem is nagyon szeretik a „szájba rágós” tanácsokat. Azt hiszem megfogadhatjuk ezt a jó tanácsot és a második leckében vagy iránymutatásban legyenek kicsit konkrétabbak a meglátások, amik nem is annyira tanácsok, mint inkább női megközelítésből a férfiak hozzáállását próbálja meg női oldalról vizsgálni. Talán ez is segíthet megérteni bennünket nőket és azt, hogy bizonyos dolgokra miért csattanunk fel, pedig talán önök férfiak ezeket a mondatokat csak együttérzésnek szánták.

Ki  hordja a nadrágot?

Egyáltalán fontos ez kedves Urak és Hölgyek? Kinek igazán fontos az, hogy ő legyen a főnök? Ehhez férfinak vagy nőnek kell lenni? Egyáltalán nemfüggő ez?

Nem egyszerű kérdés, hiszen a régi időkben az számított főnöknek, aki a családot eltartotta és minden más háttérbe szorult. Manapság a nők is dolgoznak, sőt több fronton is helyt kell állniuk.

Ám valószínűleg közelebb jutunk a valósághoz, ha elfelejtjük az ehhez hasonló emancipált nézőpontot és inkább a tényeket vesszük számba.

Manapság a családi kassza már nem csak egy oldalról támogatott, hanem egyenrangúan kivesszük a részünket mi nők is belőle.  Mégis igyekszünk megtartani a látszatot, hogy a férjünk, párunk az erős családfenntartó szerepben a főnök. Bár ugye ahogy azt az egyik filmben is hallhattuk „a férfi a fej, a nő a nyak, aki a fejet mozgatja”. Csak ügyesen kell csinálni. Na jó ne vegyük el a férfiaktól azt az érzést, hogy ők is benne vannak a döntésekben, hiszen benne vannak, nem igaz?

Szóval kedves uraim, ez már csak így megy. Mi nők igyekszünk a kedvükre tenni, de igyekszünk a gyeplő mögött is ott lenni. De kell egyáltalán, hogy valaki  ”hordja a nadrágot”? Ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja. És itt vannak rögtön az újabb kérdések: vannak akkor női és férfi szerepek valójában? Vagy csupán ez is egy rossz beidegződés?

Nemi szerepek – kellenek szerepek?

A nők, kedves urak, szeretnek a női szerepekben csillogni, már ha azok nincsenek rájuk erőltetve és kötelezővé téve. Szeretnek gondoskodni, ölelni és ellátni az erősebbik nemhez tartozó párjaikat, de figyeljék csak meg mi lesz, ha ezt kötelezővé teszik számukra és szinte már csak az nincs kimondva, hogy mindez kutya kötelességük.

Van, mikor nem érdemes kimondani az amúgy nyilvánvalót. Ezen nem segít az sem, ha azt mondják a hölgyeknek párjaik, hogy „ugyan a mosógép mos helyetted” vagy „örülj, hogy van porszívó! Régen nem volt. Mit csinálnál, ha seperni kellene?” Lehet, ezt szóbeli támogatásnak szánják, de higgyék el csupán felháborodást szül. Hiszen önök sem szeretik, ha folyton azt kapják, hogy tessék többet dolgozni, hiszen a családfenntartás az önök dolga. Senki nem szereti a kötelező jellegű dolgokat, még ha tudják is, hogy amit meg kell csinálni, azt meg kell csinálni. És természetesen az együttérzést sugalló „más nők is ezt csinálják Drágám!” mondatok sem lendítenek a dolgon. Inkább használják a „köszönöm” vagy „légy szíves” varázsszavakat, azok mindig értelmet adnak a napi házimunkának.

És hogy ezek női szerepek lennének, amit férfi nem végezhet? Hát azt hiszem ebben nem sok nő hisz. Hiszen kik azok, akik a legkiválóbb szakácsok a Földön? Vagy kik azok, akik multi cégeknél például takarító vállalkozások megálmodói és a professzionális takarítási metódusok kidolgozói, ha nem a férfiak? Igen-igen, férfi szakácsok messzeföldön híresek és a főzőiskolákban is férfi mesterszakácsok okítanak. Akkor hát női szerepek ezek? Kár a szerepeket már előre eldönteni és a konvenciók hálójába húzni! Miért ne lehetne egy családban a férfi az, aki főz, vagy aki felporszívóz? És miért ne lehetne ezzel párhuzamosan egy nő az, aki többet hoz haza a konyhára? Már a hasonlat is sokat mondó, nem igaz?

Kölcsönösség elve

Női és férfi szerep ide vagy oda, tegyék a szívükre a kezüket: önnek és párjának hogy jó? Mert csak ez a lényeg! Hogy ki mit vár el a másiktól és mit nyújt cserébe, az a legfontosabb egy kapcsolatban és ennek kitalálása, valamint a hétköznapi életbe való átültetése alakítja ki az egészet. Hiszen ki szeret egy olyan férfival lenni, aki folyton csak azt hajtogatja, hogy ő hozza haza a pénzt, ő ezzel letudta a családért tett dolgokat? És ki szeretne egy olyan nővel lenni, aki egész nap sír, hogy folyton csak a házimunkát kell csinálnia és elege van belőle? Az aranyközépút a lényeg. Megtalálni azt, ami mindenkinek jó. Néha önök uraim is kezükbe vehetik a porszívót, nem lesznek ettől kevésbé férfiak és valószínűleg még többek is lesznek párjuk szemében! A hölgyek is szeretnek sikeresek lenni és a karrierjüket kiteljesíteni, hiszen a mai világban erre is szükség van. Igaz ettől még nem szabad elfelejteniük azt sem, hogy a család motorja mindig a nő!

Száz szónak is egy a vége: kölcsönösség elvét megtartva meg kell találni azt, ami mindkét félnek kielégítő egy kapcsolatban. Nem hiszek abban, hogy egy szerepbe beleszorulva kell leélnünk az életünket, de abban igenis hiszek, hogy sok helyzetben egy férfinek és egy nőnek tartania kell a férfiasságát és nőiességét. Hogy hogyan? Ez az igazán nagy kérdés!

Juhász-Nagy Mónika

rekreációs szakember
„Egy edzett nő és anyuka”
A „Babanews” könyv írója