


Információk, érdekességek
Szívproblémák fertőző betegségek után?
2021. augusztus 28.

A fertőzéses betegség is rizikófaktor lehet
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.
Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.
A minnesota-i egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum 2 évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt.
A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 %-ánál a fertőzést követő 3 hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni 2 hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.
Mi lehet az összefüggés?
szívbetegség szívinfarktus kardiológusAz összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint az immunrendszer működésében keresendő a megfejtés. A védekező rendszerünk ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében a vérlemezkék feladata, hogy „megragasszák” a sérült ereket, például egy vágás esetén.
Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, „összeragadhatnak” és megnő a vérrögök kialakulásának kockázata is. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben elinduljon egyfajta vérrögképződési folyamat. Ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet.
Mit tegyünk, mit együnk, ha csepeg a vizelet?
2021. augusztus 27.
Mit ehetek, és mit nem?
Vigyázat! A csökkent folyadékbevitel nem csökkenti, hanem növeli a vizelési kényszer érzését. Ezért az akaratlan vizeletcsepegés ezzel nem oldódik meg. Avizeletinkontinencia a vizelet akarattalan távozása a testből. Hazánkban több mint 600 000 ember él vizeletürítési zavarral. Többnyire a nők idősebb korosztálya veszélyeztetett ebben a sokszor a mindennapi tevékenységet is korlátozó betegségben, de szülést követően akár fiatalabb nőknél is jelentkezhetnek a tünetek.
Kutatások bizonyítják, hogy az inkontinencia hatással van a betegek tápláltsági állapotára, egészségére, mindennapi életére, életminőségére. A fiatal- vagy/és középkorúak elhízása növeli a súlyos és tartós inkontinencia kialakulásának kockázatát. Az elhízás egyik általános és gyakori szövődménye a vizelet – inkontinencia. Ennek hátterében gyakran malnutritio áll. A malnutritio olyan kóros állapotnak tekinthető, amelyben az energia vagy legalább egy lényeges tápanyag abszolút vagy relatív hiánya jelentkezik.
A malnutritio lehet alultápláltság vagy túltápláltság. Azonban a túltápláltság mögött is kimutathatók az alultápláltságot mutató felvételi értékek (pl. több energia mellett kevés vitamin felvétele). A leggyakoribb probléma az elégtelen folyadékbevitel, melyet gyakran kísér csökkent táplálékbevitel, elégtelen energiabevitel.
Élelmiszerek, melyek kerülése inkontinencia esetén előnyös lehet
Az elfogyasztott ételek és italok befolyásolhatják a vizelet – inkontinenciát, ezért érdemes átgondolni az élelmiszerválogatást. A megfelelő étrend segíthet a vizelettartásban, illetve egyes élelmiszerek (ételek, italok) kerülése javíthat az inkontinensállapoton.
ALKOHOLOS ITALOK
Elsőként nem véletlenül említendők az alkoholok. Minden alkoholtartalmú ital dehidratál, azaz vizet von el a testtől. A vizelet mennyiségének növekedése szintén dehidratál, ami több látogatást jelent a mosdóban. Az alkohol akadályozza az agy által a hólyagnak küldött jeleket arról is, hogy mikor engedje ki a vizeletet. Húgyúti „kényszeres inkontinenciában”szenvedőknek (hólyagtúlműködésnek is nevezik) vissza kell fogniuk vagy el kell hagyniuk az alkoholfogyasztást.
Hormonzavarra is utalhat, ha nem kívánja a szexet
2021. augusztus 26.
A szex a mindennapi élet szerves része, épp ezért okoz lelki és párkapcsolati gondokat az, ha valaki huzamosabb ideig nem kívánja. Bár gyakran a felek elhidegülésére vezethető vissza, azonban meglehet, hogy betegség húzódik a háttérben. Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos elárulja, milyen hormonális problémák okozhatják az összebújások hanyagolását.
Pajzsmirigy alulműködés
A pajzsmirigy alulműködés szinte az egész szervezet működésére hatással van, így nem meglepő, ha a nemi élet alakulását is befolyásolja. Tünetei közt leggyakrabban a túlsúly, a székrekedés és a krónikus fáradság szerepel, azonban többen számolnak be libidó csökkenésről, valamint hüvelyszárazságról is. Nem ritka azt sem, hogy a menstruációban zavar áll be. Bár a szexuális étvágy csökkenése esetén sokszor nem gondolnak pajzsmirigy problémára, így általában más panaszok hívják fel rá a figyelmet, viszont jó hír, hogy gyógyszeres kezeléssel a libidó újra helyreáll.
Prolaktin túltermelődés
„A magas prolaktin szint mind a nők, mind a férfiak esetben a szexuális vágy hiányát okozza. A hormon eredetileg a terhesség a szoptatás ideje alatt fontos, mivel serkenti a tejelválasztást, így ekkor érthető mód megnő a mennyisége. Azonban ha normál esetben is az elfogadott tartományon túl mozog, az impotenciát, illetve hüvelyi szárazságot, esetenként meddőséget eredményezhet. Gyakori tünete a magas prolaktin szintnek a tejcsorgás, valamint menstruációs zavarok is.”- mondja Dr. Bérczy Judit endokrinológus főorvos.
Alacsony tesztoszteron és ösztrogén szint
Bár a tesztoszteront férfi hormonként emlegetik, ennek ellenére a nőknél is termelődik. Amennyiben nincs belőle elegendő mennyiség, az mindkét nemnél szexuális problémákat eredményezhet. Továbbá – akárcsak a tesztoszteron-, az ösztrogén szintje is befolyásolja a nemi vágyat (ezért mérséklődik sokaknál az étvágy a menopauza után). Így ha csökken a libidója, érdemes lehet az okait a nemi hormonoknál keresni.
Figyeljünk oda a Parkinson-kóros betegekre!
2021. augusztus 26.

A Parkinson-kór a leggyakoribb szervi idegrendszeri betegségek egyike: Magyarországon minden ezredik lakos szenved ebben a kórban, 65 év felett pedig ez a szám megduplázódik.
A betegség jelei: a kéz állandó remegése, hajlott testtartás (egyensúlyzavar), aprólépéses járás (tipegés), a mozgás hirtelen megmerevedése, a kézírás apróvá és olvashatatlanná válik.
Így alakul ki a Parkinson-kór: Az agyban közvetítő szerepet játszó dopamintermelő sejtekből nagy mennyiség pusztul el. A dopaminhiány okozza a betegség tipikus tüneteit: a kéz- és lábremegést;
Kezelés: amíg nem gyógyítható addig gyógyszerekkel enyhítik a tüneteket
Feledékenység magas vérnyomástól?
2021. augusztus 25.
A feledékenység és a különböző memóriagondok egyre gyakoribbá válhatnak az idő folyamán, ám van, hogy kezeletlen hipertóniát is jelezhet, hiszen a tartós magas vérnyomás jelentősen károsíthatja az erek falát, ami kihat a gondolkodásra is. A Neurology című lapban megjelent tanulmány szerint ilyen szempontból főleg a középkorúaknál mért magas értékek jelentenek nagyobb kockázatot. Hogy pontosan miért is okoz agykárosodást a magas vérnyomás, arra dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája ad választ.
A középkorúak és a magas vérnyomás
A középkorúaknál diagnosztizált magas vérnyomás kezelése kiemelt fontossággal bír annak tekintetében, hogy időskorban mennyire fogja az illetőt szenilitás sújtani. Kutatások szerint ugyanis szoros összefüggésbe hozható a középkorban mért magasabb szisztolés és diasztolés érték a későbbi években fellépő memóriagondokkal.
„Eredményeinkkel nagyobb betekintést nyerhetünk a magasvérnyomás-történet, az időskori magas vérnyomás, valamint annak agykárosító és memóriaromboló közti kapcsolatába”- mondta a tanulmány vezetője, Lenore J. Launer PhD.
A több mint 4000 főt számláló vizsgálatban olyan 50 év körüli hipertóniás betegeket vontak be, akiknél még nem jelentkeztek gondolkodásbeli problémák. Később (76 éves koruk körül) ismételten megmérték vérnyomásukat, majd MRI segítségével az agyi ereiket is ellenőrizték. Ennek során megállapították, hogy jelentős összefüggés van a középkorúként mért magas vérnyomás és az időskori agyban lévő érkárosodás között. Bár eddig is látható volt az összefüggés, ám újdonság, hogy 50%-kal nagyobb az időskori demenciára az esély, ha az illetőnek már az 50-es éveiben is magasak voltak az értékei.
Ezért okoz memóriagondokat a magas vérnyomás
A tartós vérnyomás-emelkedés úgy károsítja az ereket, hogy azok belső felszínén apró sérüléseket hoz létre. Ez egy idő után oda vezet, hogy fokozódik az ér-összehúzódást eredményező anyagok termelődése, melynek hatására az ér belső felszínén egyenetlenség jön létre, ami kis vérrögök képződéséhez, illetve az érfal meszesedéséhez vezethet. A károsodott erekben továbbá csökken – vagy megszűnik- a vérátáramlás, és az ellátandó agyterület emiatt károsodik, elhal, és kisebb-nagyobb területek működése is megromlik.”- magyarázza dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája, aki hozzátette, ez nem csupán az agy ereire, hanem a test minden részén lévőére vonatkozik. Éppen ezért a magasvérnyomás további gyakori szövődményei közé tartozik a stroke, a szívinfarktus, valamint a merevedési panaszok.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...727374...263