Információk, érdekességek
A szamárköhögés egy tünetegyüttes
2021. szeptember 29.
A kórkép világszerte előfordul, minden életkorban kialakulhat, legsúlyosabb a védettséggel nem rendelkező csecsemők Bordatella Pertussis okozta betegsége. A védőoltás célja elsősorban a súlyos, akár halálos kimenetelű csecsemőkori pertussis megbetegedés megelőzése.
Nevét a jellegzetes, „szamárordításhoz” hasonló köhögésről kapta
A szamárköhögés (pertussis) tágabban értelmezve, különböző kórokozók által létrehozott tünetegyüttes (szindróma), melyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig tartó kórlefolyás jellemez. A kórokozók a Bordatella Pertussis, B. Parapertussis, B. Bronchiseptica baktériumok.
A II. világháború előtt évi 6–10 000 eset fordult elő Magyarországon, majd 1953-ban kiemelkedő járvány zajlott (57 000 eset).A betegség leginkább cseppfertőzéssel terjed, a lappangási idő 7–14 nap, de lehet 21 nap is. A Bordatellák fertőzőképessége nagy. A lappangási idő végétől kezdve a beteg fertőz.
1954 óta van pertussis ellen kötelező védőoltás. A vakcina óta meredeken csökkent a betegségek száma, átlag évi 4–10, aztán megtorpant a csökkenés, de évi 20 alatt volt. 2007–2008-ban általános, majd középiskolában derítettek ki pertussis járványt. Ezt követően 2009-től módosították az oltási rendet. Sem az oltás, sem a betegség átvészelése nem ad élethossziglani védelmet. Az anyától való védelem bizonytalan.
A pertussis elleni védőoltás az életkorhoz kötött kötelező oltások része. Jelenleg 6 alkalommal a Di-Per-Te oltásokkal kapják meg a gyermekek 2 hó-3hó-4hó, 18 hó, 6 éves és 11 éves korban. Ennek köszönhetően iskolai közösséget érintő járvány nem fordult elő.
Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 25 volt a megbetegedés. Az átoltottság az oltási fegyelemnek köszönhetően 99%-os.
Panaszok, tünetek
A szamárköhögés típusos esetben jellegzetesen három szakaszban lezajló betegség.
1. Első ún. „hurutos szak” – 1-2 hétig tartó, főként éjszakai köhögés.
2. Majd súlyosabbá váló tünetek mellett kialakul a „paroxizmális szak”. Jellemző a 4–6 héten át tartó rohamokban jelentkező kínzó köhögés, hangos, húzó belégzés a „szamárordítás”, majd a rohamot befejező hányás.
3. A tünetek enyhülésével majd fokozatos megszűnésével 2-3 hétig zajlik a lábadozó, vagy „rekonvaleszcens szak”.
A fiatal, oltatlan, vagy részben oltott csecsemőknél a köhögési rohamok végén légzésszünet (apnoe), vagy akár légzésleállás is lehet. Szövődményként középfülgyulladás, tüdőgyulladás jelentkezhet.
A stroke a legkisebb korosztályt sem kíméli
2021. szeptember 27.
Magyarországon a stroke a vezető halálozási okok egyike, a legfrissebb adatok szerint 2018-ban 11 267 ember életét követelte a betegség. Bár az elmúlt évtizedekhez képest ez a statisztika javuló tendenciát mutat, mégis megfelelő elővigyázatosság és egészségtudatosság mellett még több esetben lehetne megelőzhető. Míg a betegség és a prevenciója egyre nagyobb figyelmet kap, arról kevés szó esik, hogy a közhiedelemmel ellentétben a probléma nem csak a felnőtteket érinti. Az idei stroke világnap alkalmából fordítsunk megfelelő figyelmet a gyerekkori stroke felismerésére és megelőzésére!
A szélütés kockázata elsősorban az idősebb generációt veszélyezteti, befolyásolhatja a genetikai hajlam, az egészségtelen, mozgásszegény életmód, valamint az olyan káros szokások mint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Ezért kevesen tudják, hogy ez a betegség akár már egészen kicsi korban is előfordulhat. Gyerekkori stroke-nak számítanak azok az esetek, amelyek a várandósság 28. hete és a 18. életév betöltése között történnek meg.
A stroke típusai, előfordulása
A stroke-nak két fajtája van, az iszkémiás és a vérzéses. Előbbi esetében agyérelzáródásról van szó, amelyet vagy a helyben képződött vérrög (trombózis) vagy a keringés által az agyba jutó rög okoz (embólia). Utóbbi esetében az agyban történő vérzés okozza a problémát, amikor az egyik verőér megreped és a koponyában vérömleny alakul ki.
A felnőtt szélütések 70-80 %-a iszkémiás típusú, míg a vérzéses stroke csupán az esetek egyötödét teszi ki. Ezzel szemben a gyerekeknél mindkét fajta stroke bekövetkezésére azonosak az esélyek.
Ugyan nem a stroke egyik alfaja, de a TIA-nak, azaz a tanziens iszkémiás attaknak is komoly kockázata van gyerekek esetében. Ez átmeneti agyi keringészavart jelöl, amely felnőtteknél maradandó károsodást nem okoz, de a stroke egyik előszele lehet. Gyerekeknél azonban fennáll az agy sérülésének lehetősége még akkor is, ha erre maradandó tünetek nem utalnak.
A gyerekkori stroke okai, rizikó faktorai
A felnőttkori sroke-ot gyakran idézheti elő a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a diabétesz, gyerekeknél azonban mások a kiváltó okok. A terhesség alatt, illetve a születést követő 28 napon belül a placentából leváló vérrög okozhatja a baba agyában a stroke-ot, másrészt az anyánál vagy a babánál fennálló véralvadási rendellenesség. 28 napos kortól 18 évesig kiválthatják olyan meglévő betegségek, mint a veleszületett szívbetegség vagy a vérszegénység egyik öröklődő típusa, a sarlósejtes anaemia is. De emellett okozhatja akár fertőző betegség, a fejet vagy nyakat ért sérülés, érrendszeri probléma vagy a vérben található rendellenesség. A stroke időnként olyan, korábban egészséges gyerekeket is érinthet, akiknél addig nem voltak megfigyelhetők a fő kiváltó okok.
Down-szindróma: a 21-es kromoszóma rendellenessége
2021. szeptember 25.
A Down-szindróma talán a legismertebb genetikai rendellenesség közé tartozik, amelyet a 21-es számú kromoszóma rendellenes osztódása okozza, melynek következtében a kromoszóma triplázódik a sejtekben.
A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával rohamosan nő, és mivel egyre inkább kitolódik a gyermekvállalási életkor a szülők nők esetében, így az előfordulás kockázata is növekszik. Annak ellenére, hogy a nőgyógyászok nagy hangsúlyt fektetnek az anyák megfelelő tájékoztatására (mind a magasabb életkorú, mind pedig a kevésbé kockázatos korú kismamák számára), sajnos statisztikai tény, hogy az élve született Down-szindrómás babák 75%-át 35 év alatti nők hozzák a világra. Ennek fő oka, a magasabb születések száma ebben a korosztályban.
Mindez ráirányítja a figyelmünket arra, hogy kortól függetlenül minden leendő anyuka figyelmét érdemes felhívni a kockázatokra, a szűrések fontosságára és a vizsgálati lehetőségekre. Megközelítően minden 5-600 csecsemőből 1 ezzel a rendellenességgel születne meg. Mivel ez a rendellenesség nem öröklődő (véletlenszerűen kialakuló), a magzat családi előzménytől függetlenül hordozhatja ezt a kromoszóma hibát.
Egyre gyakoribbak a gyulladásos bélbetegségek
2021. szeptember 11.
Egyre súlyosabb tünetekkel és egyre korábbi életszakaszban jelentkezik a gyulladásos bélbetegség a hazai lakosság körében. Ezek közül a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás a leggyakoribb, mintegy 45 ezer embert érint.
A korai felismerés azért lehet fontos, mert az időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel, és az életmód helyes megválasztásával javulhat a betegek életminősége. A kórképek korábban többnyire a fiatal felnőtteknél fordultak elő, ám az elmúlt években a gyermekek és a középkorúak között is egyre gyakoribbak, ráadásul a betegségek minden korosztályban súlyos tünetekkel jelentkezhetnek – mondta Dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának docense.
A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) ún. folyamatos kiterjedésű betegség, azaz a végbél felől indul és különböző magasságig összefüggően érinti a vastagbelet, szinte az első tünet lehet a véres széklet. A Crohn-betegség az emésztőrendszer bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakrabban a vékony- és vastagbelet együttesen.
A hasi fájdalom, puffadás, hasmenés mindkét betegségre jellemző tünetek, de előrehaladott állapotban véres székletet, lázat, hirtelen fogyást is okozhatnak – ismertette a docens. Hozzátette, hogy a hasi diszkomfortérzet esetén a páciensek sokszor allergiára, túlevésre gyanakodnak, ezért jellemző, hogy csak a súlyosabb tünetek jelentkezésekor fordulnak orvoshoz, így akár éveket is késhet a diagnózis felállítása. Bár végleges gyógymód jelenleg nem ismert, ezért különösen fontos a minél korábbi felismerés, hogy modern gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javulhasson; az érintetteknek ugyanis akár óránként ki kell menniük a mosdóba, ami sok kényelmetlenséget okozhat a mindennapokban – mondta Dr. Miheller Pál.
A kórképek súlyos és enyhe lefolyásúak is lehetnek. Korábban főként a 25-40 év körüli felnőttek között fordult elő nagy számban, de az elmúlt évek tendenciája alapján egyre több fiatalt érintenek – a betegek 10-15 százaléka gyerekkorú – és 50 éves kor felett is jelenetezhetnek súlyos tünetek, holott korábban erre a korosztályra a betegségek enyhébb lefolyása volt jellemző – tette hozzá. A Semmelweis Egyetemen mint speciális gyógyszerek adására jogosult centrumban évente több ezer gyulladásos bélbetegségben érintett páciens kezelése történik – számolt be a docens.
Degeneratív ízületi megbetegedések kezelése
2021. augusztus 29.
A csontsebészeti műtétek tervezhetőségét és pontosabbá tételét támogató műtéti tervező- és navigációs rendszert, valamint a beavatkozások során használható ortopédiai implantátumokat fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársainak részvételével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Az öregedő társadalmakban egyre gyakoribbá váló degeneratív ízületi megbetegedések megfelelő kezelése komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátó rendszerek számára a világ legtöbb országában.
A Sanatmetal Kft., a Szegedi Tudományegyetem és a dicomLAB Kft. együttműködésével – 670 millió forint uniós támogatással – olyan komplex, műtéti tervező- és navigációs rendszert, illetve ezzel kompatibilis implantátumokat és eszközöket hoztak létre, amelyek lehetővé teszik a személyre szabott műtéti navigációt a váll- és térdízületi, valamint a lábsebészetben.
A jobban tervezhető, pontosabb csontsebészeti műtétek alacsonyabb kockázatot és gyorsabb felépülési időt, valamint a szövődmények csökkenését jelentik a betegek számára.
A navigációs sebészeti eljárás során a megbetegedés vagy sérülés által érintett műtéti területről készült diagnosztikai felvételeket feldolgozzák. A felvételek alapján készült háromdimenziós csontmodelleken a szoftver segítségével megtervezik az operációt, így például egy teljes térdprotézis behelyezését. 3D-nyomtatóval készítenek egy navigációs segédeszközt is, amely a beteg érintett ízületének csont- illetve porcfelszínéhez alakítva segíti az orvost a beavatkozás minél pontosabb mechanikai végrehajtásában.
A szakemberek az eljárással kompatibilis ortopédiai implantátumokat és műtőeszközöket is kifejlesztettek. Ezek közül is kiemelkedő a Sanatmetal új vállprotézis rendszere, amely a szabadalmaztatott megoldása miatt nemzetközi figyelemre és sikerre is számíthat. A magyarországi gyártónak a vállízület komplexitása miatt korábban nem volt ilyen protézisrendszere, most azonban ez elérhetővé válik, ami az egészségügyi finanszírozás szempontjából is kedvező versenyhelyzetet teremt a piacon.
A harminc hónapos projekt alatt létrejött eredmények üzleti és tudományos hasznosításával a konzorcium tagjai nemzetközi szinten is az orvostechnológiai piac meghatározó szereplőivé válhatnak, ami az egészségügyi szakellátás színvonalának növekedésén felül lökést adhat a magyar orvostechnológiai exportnak is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...717273...263