Információk, érdekességek
Varrni vagy nem varrni? – A külbokaszalag szakadásról
2023. április 15.
Bárkivel, bárhol, akár a busz után szaladva is előfordulhat, hogy megroppan a bokája, és rossz esetben a baleseti sebészeten derül ki a külső bokaszalag szakadása. Van, hogy csak rögzítjük, de gyakran operálni kell!
Nem kérdés: a boka rándulása és a külbokaszalag szakadása igen gyakori sérülés, sportolók és átlagemberek egyaránt elszenvedhetik.
A szakadás a boka hirtelen befelé csavarodásakor jön létre. A külső szalagrendszer három részből áll (ligamentum talofibulare anterius, ligamentum talofibulare posterius, ligamentum calcaneofibulare), ezek közül az elülső szalag (talofibulare anterius) a legsérülékenyebb. Súlyosabb a sérülés, ha a calcaneofibularis szalag is szakad, ritka esetben pedig mindhárom károsodik.
A tünetek
Fájdalom, duzzanat, bevérzés a külbokatájon, terhelési képtelenség. A pontos diagnózishoz stabilitási teszteket végzünk, emellett hagyományos és úgynevezett tartott (szintén az esetleges instabilitást igazoló) röntgenfelvétel szükséges.
Régebben a szakadást az ízületbe adott röntgen kontrasztanyaggal is bizonyították: ép szalagrendszernél az anyag az ízületi tokon belül marad, szakadásnál „kifolyik” a környező szövetek közé.
Sok a tévhit a visszértágulat-műtétekkel kapcsolatban
2023. március 26.
Bár a lakosság nagyjából 30-35 százaléka érintett valamilyen fokú visszértágulatban, elenyésző azok aránya, akik rászánják magukat a műtétre. Mindez talán érthető is, hiszen nagyon sok a tévhit ezzel kapcsolatban, pedig a fejlett orvostudománynak és technikai háttérnek köszönhetően sokkal egyszerűbb a panaszoktól megszabadulni, mint azt sokan gondolják.
A visszeres láb, a közvélekedéssel ellentétben, nem csupán esztétikai kérdés, hiszen hátterében a vénák nem megfelelő működése áll. Kezdetben csupán külsőleg jelentkeznek a problémák, később azonban lábzsibbadás, -dagadás, fájdalom is kialakulhat. Sőt, egy elhanyagolt visszértágulat miatt károsodhat a lábszár és a lábujjak vérellátása, fogékonyabb lesz a gombás betegségekkel szemben, nagyobb az esély trombózisra, lábszárfekélyre. Sokan mégsem foglalkoznak a panaszokkal, mert tartanak a visszérműtéttől. Dr. Szabó Attila Ph.D, érsebész, visszér-specialista szeretne néhány tévhitet eloszlatni, mivel ma már többféle műtéti technika létezik.
Tévhiteink
1. tévhit: „Műtét után kiújulnak a visszerek”
A korábbi, még ma is alkalmazott, vágásos módszerrel elvégzett operációk után valóban sok esetben kiújulnak a visszértágulatok, mivel a műtét előtt nem készítenek ultrahang vizsgálatot. A képalkotói diagnosztikának köszönhetően a visszértágulat kialakulásának okát is kezelni lehet, ezáltal a kiújulási lehetőség elenyésző.
2. tévhit: „Az operáció fájdalmas és hetekig nem dolgozhatok”
„A klasszikus”, vágásos módszert alkalmazva a beteg valóban heteken át tartó fájdalmat él át, mivel a szakorvos – altatás, vagy gerincérzéstelenítés után -, néhány metszéssel, illetve a véna eltávolításával éri el a visszértágulat gyógyítását. Ezzel a módszerrel legalább hat hétig tart a lábadozás. Az új módszerek azonban nem igényelnek vágást, a páciens – módszertől függően – akár aznap, de másnap mindenki folytathatja a munkát, sőt, akár sportolni is lehet. Nincs szükség betegállományra, nincs fájdalom.
3. tévhit: „Szövődmények léphetnek fel!”
A vágásos eljárás esetében valóban előfordulhat, hiszen az operáció során szöveteket vágnak át a lágyékhajlatban, vagy a térdhajlatban, majd kihúzzák a használhatatlan vénát. A szöveti sérülés mellett károsodhatnak idegek és az oldalági vénák is elszakadnak, bevérzések alakulnak ki, a lábon sebek keletkeznek. Éppen emiatt sokáig nem engedik a tisztálkodást sem, hiszen fertőzésveszéllyel jár. A modern műtéti eljárások során maximum egy tűszúrásnyi heg keletkezik, óvják a visszértágulat környezetét és a komplikációk is minimálisak.
Mely szövődmény a legveszélyesebb a cukorbetegekre?
2023. március 20.
Minden negyedik magyar halála közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel és becslések szerint hazánkban éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.
A legtöbben a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) szövődmények miatt veszítik életüket, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. Éppen ezért – a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokkal összhangban – a magyar egészségügyi szereplők is arra törekednek, hogy – a prevenció mellett – minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és vese szövődmények megítélését a diabétesz kezelésében – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át is érintheti és becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.
A nélkülözhetetlen életmódváltás még mindig nem általános
Bár egyértelműen bizonyított, hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége által a hazai diabéteszes betegek körében végzett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az orvos által javasolt szénhidrát diétát csak mindössze a betegek fele tartja. Rendszeres testmozgást minden negyedik diabéteszes végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7%-a egyáltalán nem változtatott.
Ezen elszomorító eredmények azért jelentenek kiemelt problémát, mert a jól ismert szövődmények, mint például a vakság és az alsó végtagi amputáció mellett, a betegség számos egyéb szövődménnyel társul. A kardiovaszkuláris betegségek jelentik ugyanis a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot.
Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?
2023. március 17.
Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.
Népbetegség a bélbetegség
Az irritábilis bélszindróma (IBS) egyaránt jelentkezhet erős hasi görcsök, puffadás és hasmenés formájában, de van, akinél székrekedést okoz, sőt a hasmenés és a székrekedés akár felváltva is követheti egymás egy azon betegnél. Krónikus betegségről van szó, a betegek hol jobban, hol rosszabbul érzik magukat. Panaszaik felerősödhetnek más betegségek – például fertőzéses hasmenés – kapcsán, de nőknél a menstruáció idején is erősebbek a tünetek. Nagyon gyakori, hogy a hosszabb ideje tünetmentes beteg panaszai stresszhelyzetben ismét kiújulnak, de összefügg az étkezéssel is: bizonyos ételek vagy nagy mennyiségű étkezés miatt is rosszabbul érezhetik magukat.
Diétával gyógyulni: 4-ből 3 beteg panaszmentes
A hasi panaszokat gyógyszerekkel enyhíteni lehet: a kezelőorvos görcsoldó, székletfogó vagy épp hashajtó hatású készítményeket tud javasolni, ám a tüneti kezelés mellett, az IBS-sel való együttélés jelentős életmódbeli változtatásokat is igényel az érintettek részéről. Egyértelműen hasznos számukra valamilyen stresszkezelő technika elsajátítása és a rendszeres és kímélő testmozgás. Nagyon fontos emellett az étrend szerepe, a megfelelő diéta az egyik alapköve az IBS kezelésének. „Sokáig azonban nem tudtunk igazán eredményes javaslatot adni a betegeknek, de néhány éve elérhető az alacsony FODMAP étrend. A Monash Egyetem tapasztalatai szerint, ennek követésével 4 irritábilis bélszindrómás betegből 3 gyakorlatilag panaszmentes.”
Mi a low FODMAP lényege?
A FODMAP egy mozaikszó. A kifejezés különböző szénhidrátokat jelöl: a Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok kezdőbetűinek összeolvadásából keletkezett.
A rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok a vékonybélben rosszul szívódnak fel. A nem felszívódott szénhidrátok vizet szívnak a bélbe, illetve a vastagbélben élő baktériumokhoz kerülnek, amik megemésztik, erjesztik és gázok képződnek. Ennek a folyamatnak az eredménye az irritábilis bélszindrómás betegeknél fokozottan megjelenő puffadás, hasfájás és hasmenés.
A low FODMAP diéta során azokat az ételeket kell kerülni, amelyek nagyobb mennyiséget tartalmaznak a tüneteket okozó szénhidrátokból és azokat lehet fogyasztani, amelyek alacsony FODMAP tartalmúak.
Lelki és mentális okok a betegségek mögött
2023. március 14.
A holisztikus szemléletet követve érdemes tudatosítanunk, hogy a fizikai test táplálása és karbantartása mellett ugyanilyen fontos az érzelmeinket, a lelkivilágunkat és a gondolatainkat is megfelelően gondozni. Hiába a tökéletesen egészséges test, ha valaki rideg vagy egyenesen gyűlölködő magatartást tanúsít másokkal szemben, ha képtelen az érzelmeinek megélésére a kapcsolataiban, vagy nem tud megbocsátani egy régóta dédelgetett sérelmet. A negatív érzelmek, mint a harag, a neheztelés, az önvád, a félelem, a szorongások, az aggodalmak valós romboló hatást gyakorolnak nemcsak lelki, de hosszú távon testi egészségünkre is, csakúgy, mint a negatív gondolatok, a sajnálkozás, az ítélkezés.
A betegségek az esetek nagy többségében éppen amiatt fejlődnek ki, hogy a tünetek révén ráirányítsák a figyelmünket egy-egy ilyen téves érzelmi vagy gondolati beakadásra, ismétlődő mintára, amelyet szükséges lenne elengednünk, megváltoztatnunk.
A betegség sokszor egy sajátos hibajelzés – a lélek üzen a testen keresztül, hogy valami nem stimmel. A fizikai tünet gyakran azt jelzi, hogy egy érzésnek, gondolatnak, egy szükségletnek, önmagad egy aspektusának, részének nem adtál elég energiát, nem figyeltél rá oda kellő mértékben. A „hiba” tehát nemcsak a testben lehet, a lelki, emocionális vagy mentális tényezők ugyanúgy képesek testi tüneteket eredményezni, mint a fizikai test meghibásodásai. A betegség egyfajta felhívás, hogy ideje visszatérnünk az egységbe. Ideje helyreállítani a rendet, az egész-ségünket. Ideje változtatnunk azon, mit gondolunk önmagunkról, hogyan érzünk önmagunkkal, másokkal kapcsolatban, milyen mintákkal, értékrendszerekkel azonosítjuk magunkat.
Hogyan gondoljuk magunkat betegre?
Vagyis, hogyan lehetséges a gondolatainkkal, az érzelmeinkkel megbetegíteni önmagunkat? Bár ez elsőre elég abszurdnak tűnik – ki akarná magát szántszándékkal megbetegíteni? –, de ha elfogadjuk, hogy a gondolataink és az érzelmeink is egy bizonyos mennyiségű energiatöltettel bírnak, akkor nem nehéz elképzelni azt sem, ha gyakran gondolunk valamire, azzal egyre jobban megerősítjük azt az adott dolgot vagy eseményt, egyre erősebb lesz a rezgése, míg el nem kezd konkrétan megvalósulni az életünkben. Ez természetesen a folyamat leegyszerűsített sémája, de a lényeg ez: aminek figyelmet, energiát adunk, amivel kapcsolatban erős érzelmeket vagy gyakori gondolatokat táplálunk, az nagyobb valószínűséggel megjelenik az életünkben, mint amivel nem foglalkozunk.
Ha például a családunkban minden anyai ági nőrokonunknak mellrákja volt, valószínűleg sokat gondolunk erre a témára, elég sokszor találkoztunk vele a közvetlen környezetünkben ahhoz, hogy a mellrák „rezgése” jelen legyen a gondolatainkban. Lehetséges, hogy ehhez valóban társul egy „genetikai” hajlam, ám ha ezt folyamatosan megerősítjük a mellrákra irányuló gondolatainkkal és esetleg még erőteljes érzelmeket, például félelmet is táplálunk azzal kapcsolatban, hogy talán nálunk is diagnosztizálják, emiatt rendszeresen keressük a csomókat a mellünkben, rettegve attól, hogy találunk is – mindez összeadódva már elég erős „energiacsomagot” jelent ahhoz, hogy valóra váltsuk a félelmeinkkel (nagyon erős érzelmi energia!), a negatív gondolatainkkal felerősített örökletes hajlamunkat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...464748...263