Információk, érdekességek
Obszesszív-kompulzív zavar: egy különös kényszerbetegség
2023. augusztus 20.
Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egyes felmérések szerint a negyedik leggyakoribb pszichés betegség a fóbiás rendellenességek, a függőségek és a depressziós állapotok után. De mit tudunk róla a kutatások eredményei alapján? Az alábbiakban 5 kérdésre kerestük a választ.
1. Honnan származhat az OCD?
Az OCD összefüggésben lehet olyan közvetlen traumákkal, mint súlyos betegség, baleset, hosszan tartó kórházi tartózkodás stb. De kapcsolódhat közvetett lelki sérülésekhez, megrázkódtatásokhoz, lelki problémákhoz is. Ilyen lehet a szülő betegsége, bizonytalanság érzése, gyermekkorban a higiénia hiánya a környezetben stb. A különféle stressz szintén okozhat obszesszív-kompulzív zavart. Így egy olyan személy, akinek pl. súlyos egészségi problémái vannak, vagy nem tudja túltenni magát egy szakításon, váláson, illetve komoly anyagi nehézségekkel küzd, könnyen megkaphatja ezt a betegséget. Az is előfordulhat, hogy gyermekkorban olyan fajta hamis információk jutottak el a jelenlegi pácienshez, mint pl. „moss kezet, különben biztosan beteg leszel”, ami felnőve kifejlesztette benne a kényszert az állandóan ismétlődő kézmosásra.
2. Örökletes ez a pszichés zavar?
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a obszesszív-kompulzív zavarban szenvedő, egyenes ági rokonok után (apa, anya, testvér) 20-25%-ban örökletes a betegség. Ami pedig a genetikát illeti: a kutatók véleménye, a tudomány jelenlegi állását figyelembe éve, többnyire eltérő, egységes álláspont még nem teljesen alakult ki ezen a téren.
3. Kapcsolódik az idegbiológiához?
Az idegtudomány (vagy idegbiológia) lehetővé teszi az OCD eredményesebb kezelését. Ez a kényszerbetegség összefügghet bizonyos neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok), pl. a szerotonin, dopamin vagy a vazopresszin antidiuretikus hormon (ADH) diszfunkciójával. Így a „The Lancet” nevű, tekintélyes angol orvosi folyóiratban, 2002-ben megjelent tanulmány szerint is lehetővé vált az a megállapítás, hogy e pszichés betegség javulhat egy antidepresszánsnak köszönhetően, amelynek fő hatásmechanizmusa a szerotonin újrafelvételének gátlása.
4. Milyen tipikus jellemzője van egy OCD-ben szenvedő embernek?
Egyik fő jellemző, hogy ezeknek a betegeknek általában mindent ellenőrizniük kell: a pszichés rendellenesség ellenőrzi szinte az egész életüket. Számukra a tolakodó, idegen, sokszor abszurd gondolatok, érzelmek és érzetek nem irányíthatók. Ezért folyamatosan ellenőrzik pl. a környezetüket, hogy biztonságban érezzék magukat, vagy mások cselekedeteit stb. Megszállottságuk abban áll, hogy megértsék, mi a „jó” és a „rossz” – a baj ott van, hogy látásmódjuk téves.
5. Ha egy gyermek OCD-ben szenved, szükségszerűen kényszeres beteg lesz felnőtt korában is, és az mennyire gyógyítható?
Ez a pszichés rendellenesség gyakran korán jelentkezik, az esetek kb. 65%-a 25 éves kor előtt következik be. A gyermekek 3%-a gyógyul meg serdülőkorban. Ugyanakkor az OCD evolutív természetű, progressziót mutat. A legnehezebben gyógyíthatók azok, akiknél időben a legtávolabbra esik a betegség kezdete. Az átlagot tekintve a tünetek 12 éves korban jelennek meg, 25 éves kor körül pedig van egy második csúcs. A kutatók úgy vélik, hogy minél korábban jelenik meg az OCD, annál valószínűbb, hogy biológiai eredetű, míg ha később jelenik meg, általában reaktív, vagyis a környezet, különösen a család befolyásolja.
Akad, szorul és fáj! A pattanó ujjról röviden
2023. augusztus 19.
Sokan jelentkeznek a kézsebészeti rendelésen kellemetlen és furcsa kézpanaszokkal. Olyan érzés ez, mintha elakadna valamelyik ujj, aztán a nyújtás csak nagy kattanás, pattanás kíséretében sikerül. Mivel ilyenkor az ínhüvely jelentősen beszűkül, általában csak a műtét segít.
A pattanó ujj olyan elváltozás, ami az inakat és az azokat körülvevő ínhüvelygyűrűket érinti. Az inak az alkari izmoktól egy csatornán átfutva a hosszú ujjakig és a hüvelykujjig futnak. A csatornában sima belső felületű ínhüvely, így biztosított az inak könnyű csúszása. A pattanó ujj akkor alakul ki, ha az ín lefutása mentén megvastagodás, csomó képződik, vagy ha az ínhüvelygyűrű belső felületén gyulladásos felrakódások keletkeznek.
A megvastagodott ínnak át kell csúsznia, ugrania a csatorna nyílásán, ez egy pattanó-roppanó érzést okoz az ujjakban. Amikor az ín elakad, további gyulladást és duzzanatot hoz létre, ami ördögi körként a panaszok fokozódásához vezet. Néha az ujj teljesen elakad, ilyenkor nehéz kinyújtani, esetleg hajlítani. Az okok nem egyértelműek.
A kéz túlterhelése, vagy tenyéri tompa sérülés irritálhatja a hajlító inakat. Bizonyos betegségek (reumás ízületi gyulladás, köszvény, cukorbetegség) is okozhatnak pattanó ujjat. A tünetek az ujjak tövében megjelenő fájdalommal, nyomásérzékenységgel kezdődnek, az ínhüvely megvastagodása jól tapintható. Az ujj elakadása a hosszú ujjakon a középső percen, a hüvelykujjon, a végpercen érezhető. A pattanó ujj kezelésének célja az elakadás, a roppanás megszüntetése és az ujjak fájdalom nélküli teljes mozgásterjedelmének helyreállítása.
Kötőhártya-gyulladás: fertőzés vagy allergia okozza?
2023. július 26.
Kötőhártya-gyulladás több okból is jelentkezhet. Allergiaszezonban gyakori, hogy az allergén pollenek okozzák. Tüneteiről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát érdeztük.
Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya a szemgolyót és a szemhéj belső oldalát borító vékony hártya. Ez az, ami elsőként érintkezik a külvilággal és a szembe jutó apró szennyeződéseket, kórokozókat és polleneket is felfogja. A kötőhártya könnyen begyulladhat, elég hozzá, ha piszkos kézzel megdörzsöljük a szemünket, de allergiásoknál a levegőben terjedő virágpor is kiválthatja a jellegzetes tüneteket.
„Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás esetében megfigyelhető a szezonális ismétlődés: az adott allergén növény pollenszórásának idején jelentkeznek a tünetek. A szemek viszketnek, vörösek, könnyeznek, jellemző a nem gennyes váladékozás és szemhéj duzzanat is kialakulhat. A kellemetlen tünetek akár egész évben is jelentkeznek, kiváltó okként ilyenkor felmerül a lakáson belüli allergének – például háziállatok szőre – szerepe.”
A tüneteket a szénanáthához hasonlóan, ez esetben is az allergén hatására a szervezetben gyulladást keltő anyagok – például hisztamin – felszabadulása okozza. Az értágító hatás az orrnyálkahártyán orrdugulást, orrfolyást idéz elő, a szemben pedig az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteinek megjelenéséhez vezet.
Baktérium vagy vírus eredetű kötőhártya-gyulladás
A kiváltó ok ez esetben valamilyen, a szembe került kórokozó. Ilyen esetben nagyon fontos a mielőbbi kezelés, mivel a kötőhártya-gyulladás ezen típusa nem pusztán kellemetlen, de nagyon fertőző is, közösségben gyorsan terjed.
„Ha azt látjuk, hogy a szemből gennyes váladék ürül, akkor nagy valószínűséggel nem allergiás eredetű a szemgyulladás. Jellegzetes különbség még, hogy az allergia mindkét szemnél egyaránt tüneteket okoz, míg a fertőzés első tünetei rendszerint csak az egyik szemen jelentkeznek.”
Így is vizsgálható a pajzsmirigy alul-, vagy túlműködés
2023. július 25.
A pajzsmirigybetegség főként nők körében gyakori. Bármilyen életkorban előfordulhat, de szülés után és a klimax idején hormonális hatásokra sokan tapasztalják kellemetlen tüneteit. A diagnózisban nyújthat segítséget az a lehetőség, melyről prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa nyilatkozott.
Innen lehet sejteni, hogy a pajzsmiriggyel van gond
Alulműködés esetén jellegzetes az anyagcsere lelassulása. Emiatt hízás, székrekedés, álmosság, depresszió és fázékonyság jelentkezhet. A túlműködő pajzsmirigy a beteg szervezetét is „túlpörgeti”, a fokozott anyagcsere miatt fogyás, szapora szívverés, idegesség, remegés, hasmenés, izzadékonyság, álmatlanság jellemző. Menstruációs zavarok mindkét esetben kialakulhatnak.
A pajzsmirigybetegség kivizsgálása
A diagnózishoz szükség van fizikális- és vérvizsgálatra, a nyaki terület tapintásos vizsgáltára és a pajzsmirigyre vonatkozó paraméterek ellenőrzésére. Készülhet ultrahang is, melynek segítségével a még nem tapintható, kisebb pajzsmirigy göböket is ki lehet mutatni. Annak meghatározásában, hogy a göb jó-, vagy rosszindulatú-e, egy új vizsgálati lehetőség is rendelkezésre áll, a termográfia. A hőkamerás vizsgálattal készült felvétel azt is megmutatja, hogy pajzsmirigy alul-, vagy túlműködés okozza-e a panaszokat.
Ezt mutatja a termográfia
A hőkamerás vizsgálat során egy képet rögzít az orvos a nyak területéről. A felvételen eltérő szín jelzi a hidegebb és melegebb részeket. Prof. Balázs Csaba elmondta, hogy túlműködés esetén a kontroll csoporthoz képest magasabb, 37,1-37.5 ° C, míg alulműködés esetén alacsonyabb, 34,6-34,9 °C körüli átlagos hőmérséklet mérhető. A termográfia a pajzsmirigy göbök diagnózisában is hasznos segítség, mivel a felvételen megállapítható, hogy a jóindulatú göb területén mérhető hőmérséklet nem tér el a többi területtől. A rosszindulatú göbök azonban magasabb hőmérsékletet mutatnak.
Prof. Balázs Csaba azonban hangsúlyozza, hogy a termográfia értékes információkat nyújt, de csak az egyéb vizsgálatok eredményével és a beteg tüneteivel összevetve alkalmazható, önmagában semmiképp sem elegendő a pajzsmirigybetegség diagnózisához.
Van a családjában olyan, aki zöldhályoggal küzd?
2023. július 24.
A glaukóma a látásvesztés egyik vezető oka, így fontos, hogy tisztában legyünk a hajlamosító tényezőkkel. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a családi halmozódásra hívja fel a figyelmet.
A zöldhályog (latin néven glaukóma) az egyik leggyakoribb súlyos szembetegség a fejlett közegészségügyű országokban, és világszerte a vakság egyik vezető oka. Zöldhályog esetén valójában semmiféle hályog nincsen a szemen, hanem a látási információt az agy felé továbbító idegsejtek és a hozzájuk tartozó idegrostok pusztulnak el. Ez a látótér és a látás egésze tekintetében jelent a beteg számára romlást, ami kezeletlen esetben akár a teljes vakságig fokozódik.
Az idegsejt- és rostvesztés folyamatos- azaz, ami már elhalt, az vissza nem állítható. Éppen ezért fontos, hogy a zöldhályogot korai állapotban fedezzük fel, amikor a még meglévő és a beteg mindennapi élete szempontjából még kielégítő látás megfelelő kezeléssel megmenthető.
Zöldhályog néven számos glaukóma formát foglalunk össze. Ezek nagy részének ismertek a kockázati tényezői (rizikófaktorai). Az egyik fő rizikófaktor az, ha a vérrokonok valamelyikén, vagy akár több közeli vérrokonon előfordult már a zöldhályog.
Ha valamelyik szülőjénél vagy testvérénél diagnosztizáltak glaukómát, akkor Önnek is fokozott a kockázata erre a betegségre. Éppen ezért rendszeres, célzott szemészeti vizsgálatra (szűrésre) van ilyenkor szükség, hiszen reális az esély arra, hogy a betegség és az azzal járó látáskárosodás előbb-utóbb Önnél is kialakul.
Az örökletes tényezőkön kívül a zöldhályognak más ismert kockázati tényezői is vannak, például a 40 év feletti életkor, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a rövidlátás, a túllátás (hipermetrópia). Ezek szintén indokolttá teszik az glaukóma irányú célzott szemészeti vizsgálatot. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája most a családi kockázattal kapcsolatos orvosi ellenőrzés fontosságára hívja fel a figyelmet.
A zöldhályog erős családi halmozódást mutat
A zöldhályog családi halmozódása vagy genetikai jellemzők miatt alakul ki (ilyenkor a glaukómát eredményező genetikai variánsok öröklődnek), vagy a szem olyan jellegzetességei öröklődnek, melyek másodlagosan okozhatnak zöldhályogot (pl. túllátóság, azaz hipermetrópia, rövidlátás). Fokozott veszélyben vannak azok, akiknek elsőfokú rokonaiknál (szülő, testvér, gyermek) már kialakult zöldhályog. Ilyenkor akár 9-szer nagyobb az esély arra, hogy glaukóma fellépjen. Természetesen, akinek nincsen a vérrokonai között zöldhályogos, az is lehet glaukómás, ezért az időszakos szemészeti vizsgálat minden felnőttnek ajánlott- figyelmeztet a professzor.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...464748...269