Információk, érdekességek
A depresszió valódi okai - és ami miatt igenis érdemes kigyógyulni belőle
2023. május 01.
A depresszió nem évszakhoz, nem embertípushoz, nem életkorhoz kötődik, hanem energiahiányos állapot váltja ki, és bizony nem válogat. A depresszió jelentése: levert lelki állapot, leromlott hangulat, nyomáscsökkenés. Milyen érdekes kifejezések, ugye? Levertség: miért hagytad magad leverni? Leromlott hangulat: hogyan engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy leromoljon a hangulatod? Nyomáscsökkenés: csökkent az energia szinted, alacsony rezgésszámon, alulműködve tengeted a léted. Néhány jótanács, amelyek valóban segíthetnek!
Kutatások bizonyítják, hogy Európa lakosságának közel 60 százaléka a depresszió valamelyik típusában szenved. Gondolhatnánk, hogy az északi országok vezetnek, hiszen ott kevesebb a napsütéses órák száma, emiatt rossz a hangulat. A tények azt igazolják, hogy a depressziós populáció százalékát tekintve Magyarország vezető helyen van. Ősidők óta széthúzó, elégedetlenkedő, irigykedő nemzet vagyunk. Ahelyett, hogy összetartanánk és egyesítenénk az erőinket, örülve egymás sikereinek is, bizony ki-ki a maga belső lázadásaival is rombolja saját magát és a mikrokörnyezetét is.
Mindenkinek vannak hangulatingadozásai. Véleményem szerint a nagyon nagy ingadozások akkor következnek be, ha a napi történéseket valaki egyre nagyobb félelmekkel kezeli és az időnként vagy gyakorta bekövetkező kudarcokon nem tud túllépni. Amikor a problémákat nem megoldandó feladatként, kihívásként kezeli, hanem azokat sokk-ként éli meg.
Lazulj el egy kicsit, nézd meg távolabbról önmagad, engedd el a félelmeidet. Isten betölti minden szükséged, tehát nincs okod aggódni a napi problémák miatt sem.
Minden, amit megélünk, jó valamire. A depresszió arra jó, hogy felismerjük a gyengeségeinket. A depresszióval kommunikálni kell, szembenézni vele, felismerni és nem megadni neki magad.
A betegség alapja a pesszimizmus, az igaz hit hiánya és a melankólia. A melankólia egészséges mértékben és jól kezelve hasznos lehet például az alkotó művészetben. A depressziós populáció három százaléka például tevékeny és sikeres alkotó ember, művész, aki ösztönzően hat másokra és dolgozik. A kérdés az, hogy a maradék kilencvenhét százalék mit csinál azon kívül, hogy az állapota tovább romlik?
Ez az inkontinencia 6 típusa
2023. április 30.
Az inkontinencia, vagyis az akaratlan vizeletszivárgás sok embert érintő, rendkívül kellemetlen probléma, amelynek típusairól dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa beszélt.
Nőknél gyakoribb az inkontinencia
Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy az Amerikai Urológiai Társaság szerint a 30-60 év közti nők közel 30 %-a, a férfiaknak 1,5-5 %-a tapasztalja. Az inkontinencia okai szerteágazók, de az biztos, hogy az elhízás és a dohányzás önálló rizikófaktornak számítanak. Ahhoz, hogy kezelhető legyen a kínos panasz, elsősorban arra van szükség, hogy megszülessen a pontos diagnózis, vagyis hogy a szakorvos kiderítse, milyen típusú inkontinenciáról van szó.
Íme, a 6 típus:
Stressz inkontinencia
Ez a leggyakoribb típus, különösen a már szült nők és a menopauzát átélő nők közt. A stressz kifejezés ebben az esetben jóval inkább utal fizikális nyomásra, mint mentális stresszre, egész pontosan arra a helyzetre, amikor a húgyhólyag és az vizeletkontrollért felelős izmok valamiért nagyobb nyomás alá helyeződnek. Ilyenkor az érintettnek akaratlanul szivárogni kezd a vizelete. Ez az extra nyomás lehet például köhögés, tüsszentés, nevetés, nehéz tárgy emelése vagy valamiféle mozgás.
Késztetéses inkontinencia
A hiperaktív hólyag szindrómának is nevezett típus fő jellemzője, hogy a vizelés inger igen sürgetően jelentkezik, a húgyhólyag izmainak hirtelen fellépő görcse vagy a hólyag nyálkahártyájának fokozott ingerlékenysége miatt. Ez azt inger pedig olyan gyors és erős, hogy a páciens sokszor nem tudja elodázni az ürítést. Gyakori kiváltó okok közé tartozik többek közt a hirtelen pozícióváltás, a folyó víz hangja, a szex, a prosztata megnagyobbodás, a méheltávolítás és bizonyos idegrendszeri betegségek.
Túlfolyásos inkontinencia
Amikor a húgyhólyag nem képes az összes termelődő vizeletet megtartani vagy a nem tud tökéletesen kiürülni, egy kis mennyiségű vizelet elszivároghat. Ez a típus inkontinencia gyakoribb prosztata problémák, különösen prosztata megnagyobbodás, a hólyag sérülése és cukorbetegség esetén. A páciensek nem csak a szivárgással, de gyakoribb vizelési ingerrel is küzdenek.
Milyen tünetei vannak az ekcémának?
2023. április 17.
Vannak olyan ekcémás, atópiás dermatitises betegek, akiknek az izzadás provokálja a tüneteit, vagy a napfény hatására a meglévő plakkok helyén világos foltok alakulnak ki.
Maga az atópia allergiás reakciók kialakulására öröklött készséget jelent, ami fokozott IgE típusú antitestképződésben nyilvánul meg, és nemcsak ekcémás tünetek jelenhetnek meg, hanem – különösen a későbbi életkorban – asztma, allergiás nátha ill. kötőhártya-gyulladás, valamint csalánkiütés is kialakulhat. Ismert, hogy nemcsak a genetikának van jelentős szerepe a betegség manifesztációjában, hanem a környezeti tényezők is nagy jelentőségűek. Erre utal az, hogy szennyezett levegőjű iparvidékeken nagyobb az atópiás betegek száma, mint a zöldövezetben élőknél.
Milyen tünetek esetén gondoljunk ekcémára?
Az első tünet a bőr szárazsága, valamint a viszketés. Pár hónapos korban az arcon és a hajas fejbőrön látjuk a jellegzetes hámló, vöröses színű foltokat, később a törzsön is kialakulnak a hasonló elváltozások. Ez a csecsemőkori ekcéma. A második életév után gyakran spontán gyógyulást észlelünk, vagy a folyamat átalakul, átmegy a gyermekkori formába, és a csuklókon ill. a végtagok hajlatainak területén látjuk az enyhén nedvedző, hámló plakkokat.
Ritkább, hogy már csak felnőttként jelentkezik az első tünet. Ilyenkor leggyakoribb a száj körüli bőrgyulladás, ill. fiatal felnőtt nőknél a mellbimbók és a körülötte lévő bőr kivörösödése, viszketése. Késői felnőtt korra ritkán húzódik át, a negyvenes években általában spontán javulást figyelhetünk meg. A rendszeres viszketés és vakarás miatt az ekcémás területeken sebek jönnek létre, melyeken át behatolhatnak a kórokozók, felülfertőzést okozva.
Fertőzött esetben már nem elég a szárazságot és a gyulladást kezelni, szükség van a fertőzés – általában Staphylococcus baktérium – gyógyítására is. Ilyenkor gyakran antibiotikumot is be kell vetnünk a javulás érdekében. Az ekcémás területen lévő sérüléseken vírusok is bejuthatnak. Ilyenkor leggyakrabban szemölcsök megjelenését észleljük. Ezek az ún. molluscák, a köznyelvben uszodaszemölcsök, melyek néha tízesével is megfigyelhetők a végtagokon vagy a törzsön.
Varrni vagy nem varrni? – A külbokaszalag szakadásról
2023. április 15.
Bárkivel, bárhol, akár a busz után szaladva is előfordulhat, hogy megroppan a bokája, és rossz esetben a baleseti sebészeten derül ki a külső bokaszalag szakadása. Van, hogy csak rögzítjük, de gyakran operálni kell!
Nem kérdés: a boka rándulása és a külbokaszalag szakadása igen gyakori sérülés, sportolók és átlagemberek egyaránt elszenvedhetik.
A szakadás a boka hirtelen befelé csavarodásakor jön létre. A külső szalagrendszer három részből áll (ligamentum talofibulare anterius, ligamentum talofibulare posterius, ligamentum calcaneofibulare), ezek közül az elülső szalag (talofibulare anterius) a legsérülékenyebb. Súlyosabb a sérülés, ha a calcaneofibularis szalag is szakad, ritka esetben pedig mindhárom károsodik.
A tünetek
Fájdalom, duzzanat, bevérzés a külbokatájon, terhelési képtelenség. A pontos diagnózishoz stabilitási teszteket végzünk, emellett hagyományos és úgynevezett tartott (szintén az esetleges instabilitást igazoló) röntgenfelvétel szükséges.
Régebben a szakadást az ízületbe adott röntgen kontrasztanyaggal is bizonyították: ép szalagrendszernél az anyag az ízületi tokon belül marad, szakadásnál „kifolyik” a környező szövetek közé.
Sok a tévhit a visszértágulat-műtétekkel kapcsolatban
2023. március 26.
Bár a lakosság nagyjából 30-35 százaléka érintett valamilyen fokú visszértágulatban, elenyésző azok aránya, akik rászánják magukat a műtétre. Mindez talán érthető is, hiszen nagyon sok a tévhit ezzel kapcsolatban, pedig a fejlett orvostudománynak és technikai háttérnek köszönhetően sokkal egyszerűbb a panaszoktól megszabadulni, mint azt sokan gondolják.
A visszeres láb, a közvélekedéssel ellentétben, nem csupán esztétikai kérdés, hiszen hátterében a vénák nem megfelelő működése áll. Kezdetben csupán külsőleg jelentkeznek a problémák, később azonban lábzsibbadás, -dagadás, fájdalom is kialakulhat. Sőt, egy elhanyagolt visszértágulat miatt károsodhat a lábszár és a lábujjak vérellátása, fogékonyabb lesz a gombás betegségekkel szemben, nagyobb az esély trombózisra, lábszárfekélyre. Sokan mégsem foglalkoznak a panaszokkal, mert tartanak a visszérműtéttől. Dr. Szabó Attila Ph.D, érsebész, visszér-specialista szeretne néhány tévhitet eloszlatni, mivel ma már többféle műtéti technika létezik.
Tévhiteink
1. tévhit: „Műtét után kiújulnak a visszerek”
A korábbi, még ma is alkalmazott, vágásos módszerrel elvégzett operációk után valóban sok esetben kiújulnak a visszértágulatok, mivel a műtét előtt nem készítenek ultrahang vizsgálatot. A képalkotói diagnosztikának köszönhetően a visszértágulat kialakulásának okát is kezelni lehet, ezáltal a kiújulási lehetőség elenyésző.
2. tévhit: „Az operáció fájdalmas és hetekig nem dolgozhatok”
„A klasszikus”, vágásos módszert alkalmazva a beteg valóban heteken át tartó fájdalmat él át, mivel a szakorvos – altatás, vagy gerincérzéstelenítés után -, néhány metszéssel, illetve a véna eltávolításával éri el a visszértágulat gyógyítását. Ezzel a módszerrel legalább hat hétig tart a lábadozás. Az új módszerek azonban nem igényelnek vágást, a páciens – módszertől függően – akár aznap, de másnap mindenki folytathatja a munkát, sőt, akár sportolni is lehet. Nincs szükség betegállományra, nincs fájdalom.
3. tévhit: „Szövődmények léphetnek fel!”
A vágásos eljárás esetében valóban előfordulhat, hiszen az operáció során szöveteket vágnak át a lágyékhajlatban, vagy a térdhajlatban, majd kihúzzák a használhatatlan vénát. A szöveti sérülés mellett károsodhatnak idegek és az oldalági vénák is elszakadnak, bevérzések alakulnak ki, a lábon sebek keletkeznek. Éppen emiatt sokáig nem engedik a tisztálkodást sem, hiszen fertőzésveszéllyel jár. A modern műtéti eljárások során maximum egy tűszúrásnyi heg keletkezik, óvják a visszértágulat környezetét és a komplikációk is minimálisak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...454647...263