Információk, érdekességek
Puffadás: olyan vagyok, mint egy lufi!
2023. október 19.
A szeleknek, gázoknak a bélcsatornában való fokozott jelenléte kellemetlen panaszokkal jár. Amellett, hogy a hasi feszítés és a nyomás kellemetlen, a haskörfogat a nadrágszíjon megérezhetően és szemmel láthatóan is megnőhet. Mit lehet tenni ellene?
Leggyakrabban a puffadás csak átmeneti panasz, ami alkalmanként jelentkezik. Elsősorban akkor lép fel, ha puffasztó ételeket fogyaszt valaki. Káposzták és babok fogyasztása után nem meglepő, ha gázokkal teli a has! A mozgásszegény életmód sem kedvez az emésztésnek. A jelenlegi koronavírus-helyzetben, ebben a karanténokkal és szigorításokkal teli időszakban sokan zárkóznak be a lakásukba, és alig-alig mozognak – miközben (sokat) esznek. Mindez elősegíti a székrekedés és a kínzó puffadás kialakulását.
Rossz szokások is okozhatnak „gázos” tüneteket. Nem kizárt, hogy „csak” a kapkodó módon evésben és az azzal járó levegőnyelésben keresendő az ok. Bizonyos gyógyszerek, például az antibiotikumok szedése megzavarja a bélflóra egyensúlyát, és kiválthat puffadást.
A tartósan, heteken át fennálló puffadás hátterében komolyabb bajok is meghúzódhatnak, ezeket érdemes orvossal tisztázni. Előfordulhat, hogy ételintolerancia (pl. laktózintolerancia) okozza a bajt, de coeliakia, irritábilisbél-szindróma (IBS) is gyakran társul puffadásos tünetekkel.
Kezelési lehetőségek
A puffadás kezelésére vény nélkül is vásárolhatók patikaszerek. Leggyakrabban a szimetikontartalmú készítményekre esik a választás. Ezek cseppek, lágy kapszula és emulzió formájában is elérhetők, életkortól és preferenciától függően lehet gyógyszerformát választani.
Miért nem kapok levegőt?
2023. október 18.
Az esős, párás időben sokan küzdenek a légszomj érzésével. Az időjárás mellett több oka is lehet, ha nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Tüdőközpont orvosa összefoglalta, milyen tünetek esetén forduljunk mindenképp orvoshoz.
Akut vagy krónikus légszomj?
Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.
Tünetei lehetnek:
- nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
- szorító érzés a mellkasban,
- fulladás érzés,
- a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.
A légszomjnak sok oka lehet
- A légszomj valamilyen alapbetegség tünete, az esetek többségében a szív és a tüdő rendellenes működéséből ered, de jelezhet például reflux betegséget, vérszegénységet is és az elhízottak körében is gyakrabban fordul elő.
- A hirtelen jelentkező légszomj akár tüdőembólia, légúti elzáródás, fulladás, vagy életveszélyes allergiás reakció – anafilaxia – tünete is lehet.
- A stressz és a szorongás miatt is érezhetjük úgy, hogy nehezen vesszük a levegőt.
- Alacsony vérnyomás és szívbetegségek is okozhatják.
- Terhesség esetén is jelentkezhet.
- Asztmát, COPD-t, tüdőgyulladást, esetleg tüdődaganatot is jelezhet.
„Kalimpál” a szívem
2023. október 16.
Időnként szabálytalanul verhet a szívünk. Ilyenkor azt érezhetjük, hogy a hirtelen összevissza – túl gyorsan, vagy túl lassan – ver, vagy esetleg egy-egy ütést kihagy. Az ilyen ritmuszavarok egészséges embereknél általában ártalmatlanok, de vannak olyan formái, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, vagy akár az életünket is veszélyeztethetik.
Amikor a szívünk ver, elektromos jelek késztetik összehúzódásra. A szívritmuszavar, másképpen arrhytmia, az elektromos impulzusok bármilyen jellegű megszakadását, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. Ilyenkor a szív összehúzódásait koordináló elektromos jelek nem működnek megfelelően, elveszítik szabályos ütemüket, a szív nem pumpálja elég hatékonyan a vért.
Szívritmuszavarra utalhat
• a mellkasi remegésérzés,
• mellkasi fájdalom,
• túl gyorsan, vagy túl lassan verő szív,
• szédülés,
• légszomj.
Egyes eseteiben előfordulhat azonban, hogy semmilyen panaszt nem okoznak, a betegek egyáltalán nem észlelik a tüneteket, csak rutinvizsgálat során derül fény meglétükre.
A szívritmuszavarnak számos típusa van, melyek közül a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar a pitvarfibrilláció. A pitvar elkezd rendszertelenül összehúzódni, a vér egy része visszamaradhat a pitvarokban, ahol összegyűlve megalvadhat, és vérrög képződhet. A keletkezett vérrög a szívüregből a véráramba jutva az agyban stroke-ot, míg más szervhez érve érelzáródásokat okozhat. A pitvarfibrilláció a stroke egyik legfontosabb kockázati tényezője.
A pitvarfibrilláló betegek terápiájában különösen nagy jelentősége van a stroke megelőzésének, hiszen ez a ritmuszavar ötszörösére emeli az elzáródásos stroke előfordulását. Véralvadásgátló készítmények alkalmazásával megakadályozható a stroke-ot okozó vérrögök képződése, és ez által az agyi érelzáródások kialakulása. Ezért fontos rendszeresen felkeresni a kezelőorvost. Ez a legbiztosabb a szélütés kockázatának csökkentésére.
Stroke: tehetetlen test, tehetetlen lélek
2023. október 09.
Stroke hallatán mindenki megrémül, természetesen okkal, hiszen életveszélyes állapot.
Manapság egyre többen kapnak stroke-ot, rengeteg megkeresésem van, rehabilitációs tevékenységemnek a harmadát teszik ki ezek a betegek. Mindig az első e-mailes vagy telefonos megkeresésnél felteszik a kérdést a hozzátartozók, hogy tudunk-e valami érdemlegeset tenni annak érdekében, hogy meggyógyuljon a beteg. A válaszom mindig az, hogy nagyon is tudunk tenni.
Minden stroke-on átesett beteg egyedi jellemzőkkel sérül, így a gyógykezeléseket személyre szabottan kell kialakítani. Szimplán alkalmazott gyógykezelésekkel nem lehet elérni hatékony, minőségi eredményt.
A kialakult lelki tényező
Fontos megérteni, hogy a stroke életmódbeli népbetegség, de ez nemcsak a táplálkozásra és a mozgáshiányra vezethető vissza, hanem a pszichés, lelki tényezőkre is. A hosszú ideig fennálló megtorpanás, megrekedés lelki tehetetlenséget vált ki, így a szervezetünk is tehetetlenné válik a velünk szemben álló problémákkal. Mozdulatlanná válunk! Hosszú távon ez a mozdulatlanság, passzivitás vezet oda, hogy végül bénulási fázisba esünk bele, tehát stroke-ot kapunk.
A genetikai hajlam csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy erre hajlamosak lehetünk, de nem jelenti azt, hogy elkerülhetetlen a baj. A romboló faktorokat kell kiküszöbölni minden tekintetben.
Romboló faktorok:
• Rendszertelen és egészségtelen étkezés nagy mennyiségekben
• Kellő folyadékbevitel (víz) hiánya
• Aktivitási gondok, rendszeres, változatos testmozgás hiánya
• Mentális terhek, stressz minden mennyiségben
A rehabilitáció
A stroke bekövetkeztét követő 2 héten belül el kell kezdeni a rehabilitációs folyamatokat, ami gyógymasszázs, gyógytorna.
• Gyógytornánál fontos, hogy a beteget ne terheljük le, és a mozgását aprólékos tornásztatással frissítsük fel, tanítsuk az újbóli koordinációk elvégzésére.
• Gyógymasszázskezeléseknél oldjuk az idegrendszeri sérülésből fakadó merevséget, keringési zavarokat, ezzel gyorsabban regenerálódik a szervezet.
Fontos, hogy a gyógytorna és a gyógymasszázs egyénre, speciálisan legyen felépítve és kivitelezve. Különben nem lesz eredményes az elvárt terápiás cél.
Figyelni kell a „rombolófaktorok” újbóli elkerülésére is, tehát teljes életmódváltás szükséges ahhoz, hogy az egyén felépüljön.
Mi számít magas vérnyomásnak?
2023. október 05.
A magas vérnyomás olyan rizikófaktor, amely számos szív- és érrendszeri megbetegedésre hajlamosíthat, és potenciálisan halálos kimenetelű kórképek, pl. szívinfarktus, agyvérzés kockázatát fokozza.A vérnyomás mérése a háziorvosi vizitek szinte elmaradhatatlan velejárója. Nem véletlenül. Többéves vizsgálatok eredményei támasztják alá, hogy a magas vérnyomásos betegek vérnyomását minél alacsonyabb értékre kell visszaszorítani. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy pl. a 180/100 Hgmm igen magas vérnyomásnak számít. Ha gyógyszeresen ezt 140/90-re szorítjuk vissza, már sokat tettünk a beteg egészségéért. Amennyiben azonban még nagyobb mértékben csökkentjük a vérnyomást, pl. 122/82-re, akkor még kifejezettebben csökkentjük a kockázatát annak, hogy az adott beteg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben megbetegszik, vagy akár meghal.
Új protokoll: 130/80 Hgmm a limitérték
Korábban a normális és a magas vérnyomás közötti határértéknek a 140/90 Hgmm számított. A legújabb tudományos eredmények és az azokból nyilvánvalóvá vált szív- és érrendszeri kockázatok ismeretében neves szakmai szervezetek, így az Amerikai Szív Társaság (AHA) és az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) úgy látják célravezetőnek, hogy a betegeknél az életmód-változtatást és az esetleges antihipertenzív gyógyszeres terápiát már hamarabb, alacsonyabb vérnyomásértékeknél el kell(ene) kezdeni, mint az az eddigi gyakorlatban jellemző volt. Ezzel összhangban az eddigi 140/90 Hgmm helyett a jövőben 130/80 Hgmm lesz a vérnyomásban a limitérték.
A határérték változtatása azt is jelenti, hogy hirtelen 72 millióról 103 millióra nő a magas vérnyomásban szenvedő amerikai lakosok száma, azaz az USA-beli felnőtt lakosság 46%-ának magas a vérnyomása. Továbbá az 55 és 74 év közöttiek körében a magas vérnyomás négyből három főt érint. Az új irányelvekben nincsenek megadva külön hipertónia-határértékek az idősebb korosztályra vonatkozóan, azaz a korosabbak esetében sem megengedőbb a szakmai szervezet; így a 65 év fölöttiek esetében is a 130/80 Hgmm-es határ- és célérték a mérvadó.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...303132...257