Információk, érdekességek

Zöld tea az egészség szolgálatában

2022. szeptember 09.

Több koffeint tartalmazhat, mint a kávé, és hosszabban is tart a hatása. A zöld tea, mint élvezeti szer számos jótékony hatással is rendelkezik.

A tealevelet szolgáltató növény, a teacserje (Camellia sinensis) Ázsia trópusi területein honos. Fő termesztői Kína, India, Srí Lanka és Japán, azonban manapság Afrika és Dél-Amerika egyes területein is termesztésbe vonták. A termesztett példányokat a könnyebb betakarítás érdekében 1–1,5 méter magas cserjévé vágják vissza, amelyekről 7–10 naponta gyűjtik a fiatal hajtásokat és leveleket. Ezt követően a leveleket alapvetően kétféle kezelésnek vethetik alá. Az egyik eljárás során a leveleket fonnyasztják, fermentálják, ami során a jellegzetes illatú és ízű fekete teát kapjuk.

A jelen cikkben górcső alá vont zöld teát egy másik eljárással készítik. A leszedett tealeveleket azonnal, 70 °C-on szárítják, ezzel megelőzve az enzimatikus bomlást. Az így kezelt levelekből készült tea zöldessárga színű, szagtalan, fanyar, kesernyés ízű.

Élénkítő hatás

A zöld tea legfőbb, a hatásért felelős tartalomanyaga a valószínűleg mindenki számára ismerős koffein, amelyet 1–5%-nyi mennyiségben is tartalmazhat a növény.

Ennek köszönhető élénkítő, fizikai és szellemi teljesítőképesség növelő hatása, amelyet fáradtságérzet és kimerültség leküzdésében aknázhat ki a fogyasztó. Magas koffeintartalma ellenére a kávéval ellentétben a tea koffeinhatása nem hirtelen jelentkező, lökésszerű, sokkal inkább elnyújtott, órákon át kitartó, ami a teában található egyéb komponensek a koffein felszívódását gátló hatásával magyarázható.

Amennyiben az élénkítő hatás elérése a cél, úgy egy adag zöld tea kb. 2 g tealevélből 1,5–2,0 dl forró vízzel történő 2–4 perces forrázással majd áztatással készíthető, amelyet napi 3–5 alkalommal fogyaszthatunk. Egy másik – ámde talán kevésbé élvezetes – beviteli forma lehet, a növény őrleményét tartalmazó kapszula fogyasztása. A tea, ezáltal a koffein túladagolása (átlagos embernél 300 mg fölötti dózis egyszerre) remegéshez, izgatottsághoz, izzadáshoz, álmatlansághoz, de akár hányáshoz, görcsökhöz és szívritmuszavarhoz is vezethet.

Mivel a teacserje levele koffeint tartalmaz, gyermekek részére megfelelőbbek az élénkítő hatással nem rendelkező teák (pl. gyümölcsteák, rooibos). A zöld és fekete tea ellenjavallt továbbá szívbetegségben (magas vérnyomás, szívritmuszavar) gyomor- és nyombélfekélyben szenvedőknek, valamint pajzsmirigy-túlműködés esetén. Mivel a koffein átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejbe, terhesség és szoptatás alatt nem javasolt a zöld tea (és egyéb koffein tartalmú termék) fogyasztása. Fontos megjegyezni, hogy a zöld tea élénkítő hatása miatt csökkentheti a nyugtatók/altatók hatását.

A rendszeres testmozgás több előnnyel jár, mint gondolnád

2022. szeptember 03.

A rendszeres edzés segít a betegségek és egészségügyi problémák megelőzésében. A rendszeres testmozgás csökkenti a különböző betegségek kockázatát. Már napi 15-30 perc tempós séta, futás, tánc, sportolás vagy erősítő edzés is hozzájárulhat a pulzusszám, az izomerő, az immunitás és az általános mentális egészség javításához. 

Erősíti az izmokat és a csontokat

Segíti a fogyást

Csökkenti a stresszt

Tegyünk szellemi frissességünk megőrzéséért

2022. szeptember 02.

Szellemileg frissnek maradni, jó memóriával, tanulási képességgel rendelkezni az évek múlásával is lehetséges. Azzal a feltétellel, hogy „karbantartjuk” az agyunkat, és ugyanúgy törődünk megfelelő működésével, mint fizikai erőnlétünkkel. Íme 6 hasznos tanács ahhoz, hogy megtudjuk, mit tegyünk, milyen életmódot folytassunk elménk jó formában tartása érdekében.

1. Éljünk változatos társadalmi életet

A családi, rokoni kapcsolatok fenntartása, a szociális élet erősítése (vendégségbe, kirándulni járni, baráti találkozókon részt venni stb.) összefüggésben van az agyi információk feldolgozásának gyorsaságával, a jobb memóriával és a  (a térben való tájékozódáshoz szükséges) téri-vizuális képességekkel, melyek megfelelő szinten tartása egyre fontosabb a kor előrehaladtával. Erre a megállapításra jutottak többek közt 2017-ben egy írországi tanulmány szerzői, miután 39 kutatási munka eredményét összegezték a témában.

Kimutatták azt is, hogy pl. a nevetés vagy a közös ünneplés családtagokkal, barátokkal stimulálja az agyműködést, így megakadályozva a szellemi hanyatlást. Ezzel szemben a magányosság elősegíti a kognitív funkciók (a gondolkodási és az értelmi képességek összességének) romlását. 11 év után 31%-os rosszabbodást tárt fel egy 2020-ban megjelent francia-amerikai tanulmány, mely 14410 50 év feletti személyen végzett vizsgálódások alapján készült.

2. Csináljuk azt, ami nekünk tetszik

Számos tanulmány rámutat továbbá, hogy az olyan, a kognitív funkciókat is stimuláló, kedvelt szabadidős tevékenységek, mint az utazás, barkácsolás, kertészkedés vagy akár egy koncertlátogatás szintén a szellemi frissesség megőrzésének előmozdítói.  Így az egyik angol szaklapban, 2018-ban megjelent írás, mely 3400, 50 év fölötti felnőtt körében 10 éven át végzett kutatásokon alapult, azt az eredményt hozta, hogy a rendszeres színházba vagy koncertre járás jó agyi kapacitásokat segít elő.

Ezen hobbik/szabadidős tevékenységek, miközben kilépünk megszokott szféránkból, pl. mozgósítják a felkészültséget, szakértelmet (know-how), megkövetelik az események tervezését vagy az információszerzést. Amellett ezek a feladatok ösztönzik új idegi kapcsolatok kialakítását.

3. Őrizzük meg kíváncsiságunkat

Olvasni, nyelvet tanulni vagy új szakterületre lépni, pl. fényképészetet, festést, rajzolást tanulni… Mindezek a tevékenységek új neurális kapcsolatokat hoznak létre, az agy rugalmasságának köszönhetően, ami a megélt tapasztalatok alapján átformálja az idegi hálózatot. Az új idegi kapcsolatok kialakulása pedig lehetővé teszi a neurális veszteségek kompenzálását és értelmi funkcióink megfelelő szinten tartását.

Ezzel szemben az intellektuális passzivitás gyorsítja a kognitív öregedést. Egy 2019-ben megjelent tanulmány eredménye szerint, melynek szerzői 3660 50 év fölötti, napi több, mint 3 és félórát televíziót néző személyen végeztek megfigyeléseket, a szavak megtanulását és felidézését lehetővé tevő verbális memória romlását  tapasztalták a vizsgálatot követő hat éven át. 

Anyagcserét élénkítő, zsírégető program – a könnyebb fogyásért

2022. szeptember 01.

Egy grammot nem fogytunk annak ellenére, hogy úgy gondoltuk, mindent megtettünk a helyes táplálkozás érdekében? Fáradtak vagyunk, pedig eleget alszunk – viszont nem sportolunk? Talán lelassult az anyagcserénk, ami közvetlen kapcsolatban áll a hízással.  Tekintsük át a lassulás okait, és hogy mit tehetünk az anyagcsere gyorsítása érdekében.

Légzés, emésztés, állandó testhőmérséklet, mozgás, keringés, gondolkodás…. Az anyagcsere az életfunkciók fenntartásához nélkülözhetetlen folyamatok összessége. Ennek érdekében a szervezetünkbe bekerülő vagy raktározódó anyagokat átalakítja energiává. Azaz a kalória átalakul energiává, hogy működtesse az agyat, az izmokat, a különböző szerveket…

Az anyagcsere lassul az életkor előrehaladtával, az izomtömeg csökkenésével, vagy pl. egy alacsony kalóriatartalmú diéta, vagy proteinben túl szegény étrend követésekor. De okozhatja a nem megfelelő életvitel (stressz, alváshiány, mozgáshiány), vagy a bél-mikrobióta (a bélben élő mikroflóra) károsodása is.

Ha felborul a bélflóra egyensúlya, szervezetünk többet raktároz, és kevesebb kalóriát éget el, és így szükségképpen hízunk. Létrejön egy ördögi kör, mivel az anyagcsere lelassulása energiahiányt von maga után, és fáradékonyság lép fel, ami miatt nincs kedvünk mozogni. Ezen változtatnunk kell!

 „Vigasztalódás” és frusztráltság helyett céltudatosság

A hízás rendszerint együtt jár az egészséges táplálkozás elhanyagolásával, alakunk romlásával. „Rossz” ételeket eszünk (zsírosat, cukrosat, sósat…), hogy „vigasztalódjunk”, és jön a következmény pl a hasra lerakódó zsírpárnák formájában.  Vagy ellenkezőleg, frusztráltak vagyunk, bűntudatot érzünk, és emiatt megvonunk magunktól szinte mindent.

Válaszul az anyagcsere még inkább lassul, fokozva legnagyobb félelmünket, ami a kalóriahiány okozta gyötrő éhséget jelenti. Ideje kikerülni ebből a pokoli spirálból, és visszanyerni régi alakunkat, normális étvágyunkat, jókedvünket, életörömünket. Ezek a céljai az anyagcserét élénkítő diétának, melyhez megoldásokat kínálunk.

Az anyagcsere serkentése

Az anyagcsere meghatározza, mennyi kalóriát éget el a szervezetünk naponta. Márpedig, mint említettük, minél idősebbek vagyunk, annál inkább lassul az anyagcserénk. Az eredmény: könnyebben szedjük fel, és nehezebben adjuk le a felesleges kilókat. Jó hír, hogy számos módon lehet küzdeni e jelenség ellen.

Az anyagcsere magában foglalja az alapanyagcserét (BMR), amely közvetlenül köthető a nyugalmi anyagcseréhez (RMR), és a nyugalomban lévő ember minimális energia-fogyasztását jelenti az alapvető életfolyamatok fenntartása érdekében.

Hozzátartozik még az ételek termikus hatása (TEF), amely az elfogyasztott táplálékok emésztésére felhasznált energia. De az élelmiszerek „varázsütésre” nem alakulnak át energiává, a szervezetnek különböző műveleteket kell végrehajtania, amelyek energia-felhasználással járnak.

A rendszer reaktiválása

Maradt még a testedzés nélküli hőtermelési aktivitás (NEAT), pl. séta, házimunka, kertészkedés stb., továbbá, amelyik sportoláshoz van kötve. Lehet hatni e tényezők összességére is annak érdekében, hogy mozgassuk az anyagcsere-útvonalakat. Az anyagcsere az életkoron kívül függ a nemtől, izomtömegtől, génektől, az alvás minőségétől, a bélben élő mikroflórától… Vagy elég az is, ha alacsony kalóriatartalmú étrendet követünk, akár évekig, és/vagy elhagyjuk a sportot – nem történik semmi javulás. Hiába eszünk keveset, úgy tűnik, az a kevés is lerakódik zsírpárna formájában..

Olyan ez, mintha „leblokkoltunk” volna, és sokszor arról ábrándozunk, bárcsak egy gombnyomásra újra lehetne indítani a rendszert. Márpedig létezik egy ilyen „újraindító gomb” – rajtunk áll, hogy működébe hozzuk. Tanácsos napi rutintevékenységeinken változtatni, hogy több kalóriát égessünk el, és gyorsítsuk anyagcserénket. Néhány tudnivaló és javaslat hozzá:

Természetes vizek jóllétünk előmozdítására

2022. augusztus 23.

Az utóbbi időben sokunk számára a természet hozott megnyugvást a világjárvány káosza közepette. Míg terjedtek a bezárások, a „zöld” és „kék” terek nyitottak, szabadok voltak…. De minden időben ösztönösen tudjuk, hogy a természetes vizek közelében lenni csodálatos dolog, elősegíti jóllétünket. Vajon gondoltunk-e már arra, hogy miért és hogyan javíthat közérzetünkön a víz? Erre a kérdésre keressük a választ.

A felmérések szerint az emberek túlnyomó többségének a jóllétét nagymértékben elősegíti, amikor alkalma nyílik hosszabb-rövidebb időt tölteni valamilyen víz mellett. És szintén tekintélyes számban találják úgy, hogy a természetes víz nyugalmat hoz számukra. De miben áll még ez az összetett, pozitív hatás? 

A „kék terek” előnyei

Sokan kutatják a víz és a jóllét közti összefüggést: miért javítja a természetes víz a közérzetünket? A vizes helyek sokfélék lehetnek: tengerek, tavak, folyók, vízesések, patakok, tavak, szökőkutak – melyek mindegyike kedvező hatást gyakorol ránk. Ugyanakkor az emberek már régóta keresik az olyan „terápiás vidékeket”, ahol rátalálnak a megnyugvás és a testi-lelki egyensúly helyreállításának színterére. Teljesítmény-központú, rohanó világunkban, amely óriási értéket tulajdonít a produktivitásnak, a víz mellett töltött idő ellenszert kínál. 

Míg a „zöld” tájak és a mentális egészség közötti kapcsolat jól dokumentált, a kutatókat egyre inkább érdekli, hogy a „kék (vizes) terek” hogyan váltanak ki pozitív hangulatot, miként vetnek gátat a negatív gondolatok, érzések eluralkodásának. Arra is kíváncsiak, hogy a vizek miért segítik a tudatos jelenlétet („mindfulness”), vagy mely okból érezzük energikusabbnak és összeszedettebbnek tőlük.

Azt is gyakran tapasztaljuk, hogy „vörös módban” élünk, azaz nap mint nap stresszesnek, aggódónak, szorongónak érezzük magunkat. Amikor az agy „kék módra” vált, és vizek közelében vagyunk, pozitívabb lesz életszemléletünk, megnyugszunk, és tudjuk gyakorolni a „tudatos jelenlétet” is.

A víz egyszerűen segít a pszichológiai öngondoskodásban („self-care”), az önmagunkkal való összekapcsolódásban is. Az öngondoskodás elhanyagolásának pedig egyik eleme, amikor elszakadunk önmagunktól, különösen a testünktől. Előfordult-e már velünk, hogy nem tettünk semmit saját fizikai erőnlétünk, helyes táplálkozásunk érdekében, mert stresszben éltünk, illetve nem volt időnk rá? Bizonyára igen… Ha viszont  víz közelében vagyunk, az lehetővé  teszi,  hogy gyengéden „lelassuljunk”, elfoglaljuk gondolatainkat, és „visszatérjünk a testünkhöz” oly módon, amilyenre más természetes térben  nem lennénk képesek.

Könnyed tudatos jelenlét

A kutatások azt mutatják, hogy még a víz látványa is csökkenti a vérnyomást és a stresszhormonok, a kortizol és az adrenalin szintjét. Ezek a „kék terek” könnyed tudatos jelenlétet kínálnak, lehetőséget az ellazulásra, amikor nem arra koncentrálunk, amit „otthon hagytunk”, hanem a víz megnyugtató látványára és hangjaira. A természetben és a víz mellett való tartózkodás javítja a jóllétet, mert gyógyító hatása is  számos tekintetben, pl. a víz segíthet a rehabilitációban és a krónikus fájdalomkezelésben.

Amellett a „kék terek” előmozdítják az amygdala, az érzelmek feldolgozásáért felelős agyterület (szorongás és pánikközpont) aktivitásának szabályozását. Ennek oka, hogy a víz lehetővé teszi a figyelem önkéntelen, békés sodródását, ahelyett, hogy kényszerített vagy irányított volna. A „nagy kékség” tehát nem csupán egy semleges háttér, hanem saját vízi világa, növényzete mellett velünk és érzelmeinkkel is együtt él. Ez megváltoztatja agyunk neurológiai mintáit, így nyugodtabbnak, békésebbnek érezzük magunkat.