Információk, érdekességek

Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

2019. december 01.

A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.

Játék a hőfokkal

Épp csak elcsendesedtek a nyári viták a légkondicionáló körül, máris komoly nézeteltérésre ad okot a fűtési szezonban a termosztát beállítása. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek oka egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig nem más, mint az anyagcsere.

A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25^oC, a férfiak számára pedig a 22^oC volt az ideális.

Fázékonyság: betegséget jelez?

Influenza, légúti fertőzések kezdetén fázósabbak lehetünk, a magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez egy természetes jelenség, az első pár napot követően, ahogy a gyógyulási folyamat zajlik, rendszerint el is múlik.  Problémát az jelez, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk. 

„Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.”

3 tipp, hogy ne költs feleslegesen

2019. november 25.

Minden héten black friday, aztán máris kezdődik a karácsony előtti őrület, az akciózás, a ki-ne-hagyd. Te mit miért veszel meg? Mi irányítja a vásárlásaidat: valódi szükségletek vagy felturbózott fogyasztói igények? Ha átgondolod, mire költesz, megtanulhatod, hol vered át saját magadat.  

Napjaink vég nélküli termelésre és fogyasztásra, valamint a sokszor mesterségesen generált igények kielégítésére épülő piaci modelljében ember legyen a talpán, akinek nem lapul a gardróbjában, a fiókjaiban vagy bárhol másutt a lakásban pár tökéletesen felesleges termék. Ezekkel több probléma is van, például ha feleslegesen vettük meg, feleslegesen gyártották le valahol, és miután kidobjuk, feleslegesen képez hulladékot vagy szennyezi a környezetet. A környezetünk iránti felelőtlenségünk, nemtörődömségünk felett (sajnos!) ma még könnyen elsiklunk, de amikor pénzről van szó, akkor már elkezd minket érdekelni a dolog. A felesleges tárgyak nem kímélik a pénztárcánkat sem – ezek megvásárlása puszta pénzkidobás volt, ha nem használjuk őket. A legdrágább ugye, a használaton kívüli vagy soha nem használt termék? 3 pont, ahol ezeket a felesleges vásárlásokat megfoghatod.

1. Amikor az éhség vezet…
Vásárlás előtt érdemes átgondolni, az adott termékre valóban szükségünk van-e? Az önismeret, önmagunk figyelése segíthet megtalálni azokat a pontokat, amikor olyan termékeket vennénk meg, amire valójában nincs is szükségünk. Például munka után holtfáradtan és farkaséhesen a korgó gyomrunktól vezérelve mindent a kosarunkba öntünk, otthon pedig a felét kidobjuk a kukába? Jóllakottan menjünk vásárolni, előtte pedig írjuk össze, mire van szükségünk – így elkerülhetjük az előre nem tervezett – többnyire az eladáshelyi reklámok által gerjesztett – költekezést. Haladóbbak megtervezik például a család egész heti, havi menüjét is, legalább nagy vonalakban és ehhez igazítják a nagybevásárlásokat. A kisebb napi vásárlások alkalmával pedig be lehet szerezni a könnyebben romló és friss árukat, péksüteményeket, zöldséget-gyümölcsöt.

A huszonévesek fele a szüleivel él

2019. november 10.

A svéd városi huszonévesek több mint fele a szüleivel lakik, és többségük azért, mert nem tud saját erőből magának otthont teremteni.

A helyzet Stockholmban a legrosszabb, ott a 20-27 év közötti korosztály 58 százaléka – becslés szerint 40 ezer fiatal – képtelen elkezdeni önálló életét. Az arány még soha nem volt ilyen magas. Az adatok 4 ezer fő megkérdezésén alapulnak.

A szóban forgó korosztályból természetesen vannak, akik nem bánják, hogy szüleikkel laknak, de többségük szeretne inkább már saját otthont teremteni. “A lakásépítések épp akkorra estek vissza, amikor a nagyobb városok népessége növekszik. A politikusok a piac kedvéért lemondanak felelősségükről, ha a lakáshelyzetről van szó” – idézte a lakásbérlők szövetségének nevében beszélő Karolina Lemoinét a The Local című svéd lap.

Olaszországban egyébként még nagyobb arányban élnek felnőtt emberek a szüleikkel, ott sok férfi 40 éves koráig sem hajlandó kirepülni a családi fészekből. Jó részük azonban nem, vagy nemcsak pénzhiány okán marad szülei nyakán, hanem mert nagyon szereti anyja főztjét és kényelmesebb neki szülői gondoskodásban éldegélni, mint önállóan.

Válságban a harmincasok: mi okozza a munkahelyi krízist?

2019. november 05.

A kiégés, a munkahelyi krízis már nem a negyvenes-ötvenes korosztályt veszélyezteti, hanem egyre inkább a 30-as munkavállalóknál jelentkezik, éppen akkor, amikor minden adott lenne ahhoz, hogy élvezhessék eddigi befektetéseik gyümölcsét. Vajon mi okozhatja a krízis előretolódását? És mindenekelőtt, hogyan előzhetjük meg?  

Mi jut az eszünkbe, ha azt mondom, képzeljük magunk elé az ideális, maximális teljesítőképességű kollégát, a vállalat kulcsmunkatársát? Valószínűleg többségünknek egy jól szituált, ereje teljében lévő harmincas képe villan be, aki jól terhelhető, képes ellátni nagyobb felelősséggel járó feladatokat is, s jellemzően valamilyen középvezetői pozíciót tölt be a cégnél.

Elviekben mindez igaz is. Ezen kulcsembereknek minden szükséges "kellék" a rendelkezésükre áll: számos munkatapasztalattal a hátuk mögött már rendelkeznek a felelősségteljesebb munkakörök ellátásához szükséges képességekkel és készségekkel, kiterjedt kapcsolati hálóval dicsekedhetnek, pontosan tudják, hogy mit várhatnak és mit várnak a munkáltatójuktól, s hogyan teremthetik meg a munkahely és magánélet közötti kényes egyensúlyt.

És mégsem. A brit Relate tanácsadó cég kutatási összefoglalója szerint a "jól szituált" harmincasok, életük legboldogtalanabb szakaszaként élik meg a jelenlegi élethelyzetüket, amelyet több forrásból eredő feszültségek és megromlott munkahelyi, valamint családi kapcsolatok jellemeznek. Sőt! Lelki válságról és a munkahelyükkel való kapcsolatuk lazulásáról számoltak be. A krízist az emberek többé már nem a negyvenes-ötvenes éveik közepén, a nyugdíj közeledtével tapasztalják meg. Sokkal inkább életük delén, amikor pedig minden adott lenne, hogy élvezhessék eddigi befektetéseik gyümölcsét: vajon miért? Mi okozhatja a krízis előretolódását? És mindenek előtt: hogyan előzhetjük meg a krízist?

Éljenek a baktériumok!

2019. október 27.

Az embereknek a baktériumokról legtöbbször valamilyen betegség, ételfertőzés, esetleg megromlott étel jut eszébe. Holott a szervezetünkben, köztük a tápcsatornában élő mikroorganizmusok hihetetlen számban, billiónnyi mennyiségben vannak jelen.  

Tízszer több egyedből áll ez a bennünk élő kolónia, mint testünk sejtjeinek a száma, és úgy 300-1000 különböző fajhoz tartoznak. Egy átlagos felnőtt szervezetében közel 1,5 kg mikroba él, szinte az egyik legnagyobb „szervünk”, nagyjából annyit nyom, mint az agyunk, a májunknál pedig csak egy kicsit könnyebb...  

Mi, emberek nem csupán szerencsétlen és alkalmi gazdateste vagyunk ezen baktériumoknak, ahogy régebben hittük. Épp ellenkezőleg, születésünktől halálunkig kiegyensúlyozott kapcsolatban élünk egy egész mikrobaközösséggel. Ezek az apró organizmusok nem tétlen átutazók, kulcsszerepük van életünk legalapvetőbb folyamataiban, ide értve az emésztésünket, az immunválaszainkat, sőt még a viselkedésünket is. A bélben élő mikroorganizmusokat nevezzük bélflórának, vagy újabban a bél mikrobiótájának (mikrobiota: a nem-kórokozó baktériumok/mikroorganizmusok amelyek egy emberi szervezetben tartózkodnak), de szinonimaként a mikrobiom kifejezéssel is sok helyen találkozhatunk.

Egészségben, betegségben
A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépesség, azaz mikrobiom él a bélrendszerében, amelynek nemcsak az emésztésben, a táplálék továbbításában, hanem a fertőzések, „támadások” kivédésében is szerepe van. Számos kutatás vizsgálja, milyen kapcsolat van a mikrobiom, és jó néhány betegség, elváltozás – többek között a gyulladásos vastagbél-betegségek, a cöliákia, az elhízás, az ízületi gyulladás, az autizmus, és például a depresszió – között.

Bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa a normál balanszot. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, fertőzések, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes, ám kényes baktériumegyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé, ami fogékonyabbá teheti a szervezetet különböző megbetegedések kialakulására.