Információk, érdekességek

Testalkattól függ a hang?

2020. május 12.

Túl magas, vagy alacsony a hangod? Tegyél ellene! Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas vagy mély lesz-e a hangunk. Aki elégedetlen jelenlegi hangszínével, azon beszédterápia segíthet.  

Az vagy, amit birtokolsz?

2020. május 04.

A legtöbben úgy gondoljuk, hogy a birtoklás érték. Az általunk fogyasztott javakon keresztül mérjük az életszínvonalunkat, a birtokolt tárgyainkon keresztül hasonlítjuk másokhoz önmagunkat. Azt gondoljuk, minél több tárgy vesz bennünket körül, annál többet értünk el az életben. A boldogság mértékét a birtokláson keresztül ragadjuk meg. Csakhogy a birtoklás maga illúzió, hiszen a jogi értelemben tulajdonolt javakat is pusztán ideig-óráig tudhatjuk a magunkénak. Akkor hát mire jó a birtoklás? Mi az, ami igazán fontos?  

A mai kor embere sokkal több tárgyat tudhat a magáénak, mint mondjuk a múlt századáé. Gazdaságunk körforgása a globális méretű fogyasztáson alapul, melynek hajtómotorja, s egyben záloga az egyén birtoklási vágya.

A reklámok sok esetben olyan termékek iránt alakítanak ki bennünk igényt, melyre korábban sosem vágytunk, vagy amire voltaképpen nincs is szükségünk.

A marketing feladata, hogy döntéseinket befolyásolva olyan módon gyakoroljon hatást a viselkedésünkre, mely az adott cég számára a lehető legkedvezőbb. A reklámokban ezért legtöbbször nem is magát a terméket igyekeznek érdekessé, vagy vonzóvá tenni, sokkal inkább egy életérzést jelenítenek meg, melyet aztán a termékhez kötve kívánnak értékesíteni.
A reklámok azt sugallják, hogy a fogyasztás boldoggá tesz. Vajon miért vagyunk hajlamosak hinni ebben?

Mindannyian ismerjük azt az örömteli érzést, ami akkor jelentkezik, amikor sikerül elnyernünk azt, amire korábban vágytunk. Kiérdemelni az elismerést, a dicséretet, vagy a jól megérdemelt pihenést. Meghallani a kedvenc dalunkat a rádióban, vagy egy rég látott barátnőnk által mesélt történetet. Kipróbálni valamit, amire már régóta kíváncsiak voltunk, megnézni egy filmet, aminek a bemutatójára talán hónapok óta várunk, stb.

Motiváció nélkül nehéz az élet

2020. április 27.

Cikkemben arra keresem a választ, hogy mit is jelent az, hogy motiváció. Egy hétköznapi ember számára sem ismeretlen a fogalom, hiszen gyakran használatos kifejezéssé vált. Mégis szakmai szemmel, pszichológusként szeretném kibővíteni a motiváció tárgykörét és rámutatni néhány érdekes felvetésre.

A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

Pszichológiai megközelítés

A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák  még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.

Az ösztön-elmélete szerint  a két alapvető ösztön:

• az életöszön (Eros) – az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy).
• a halálösztön (Thanatos)- „Minden élet célja a halál”

A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja. Legfotonosabb spektuma az agresszió, ami az akadályoztatásából fakad.

A szükséglet pszichológiai megfelelője a “drive” , amely angol szó és jelentése űzni, hajtani ill. hajtóerő. A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükséges hajtóerőt adja.

Mit tesz az agyunkkal a maratoni sorozatnézés?

2020. április 24.

Míg 10-20 évvel ezelőtt legalább egy hetet kellett várni az aktuálisan futó sorozatok új epizódjaira, a filmek Kánaánjának számító streaming-oldalak elterjedésével mára teljesen megváltoztak a sorozatnézési szokásaink. Világszerte egyre inkább jellemző jelenség a binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt évadot. De vajon milyen hatással van az agyunkra a binge watching?

A sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése, hanem szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidő kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. Ráadásul nemcsak a szabadidőnket töltjük ezzel, ugyanis a RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még beteget is képesek vagyunk jelenteni azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt, akár 8 órán át. Azonban bármilyen hihetetlen, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.

„A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.

Mi történik az agyunkkal sorozatnézés közben?

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.

A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban – legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat –, akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.

Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részeknyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel,úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt” – tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.

Bátor nők, akik újjáteremtették önmagukat

2020. április 15.

Egy veleszületett hallássérült, egy mellrákból gyógyult és egy kerekesszékes maratonfutó nő – de mi a közös bennük? Az, hogy mindhárman nagyon mélyen voltak, mégis hittek az újrakezdésben, és Főnix-madár módjára újjászülettek egy krízisből. Most pedig szeretnének erőt adni mindazoknak, akik még nem értek ennek a hosszú útnak a végére, és bátorításra van szükségük.

Ennek érdekében a Richter Főnix Közösség új tagjaiként a nyilvánosság előtt is vállalják történetüket. A három Főnix személyes életútjáról készült kisfilmek márciustól érhetők el a Richter a Nőkért Facebook oldalán, ahol idén négy további bátor nő írásos történetét is megismerhetjük, hogy erőt meríthessünk a mindennapokhoz. 

Teremtsd újjá önmagad! – biztat a Richter Gedeon Nyrt. által 2018- ban közösségépítő szándékkal életre hívott program, a Richter Főnix Közösség mottója. Ennek szellemiségében az immár harmadik évaddal jelentkező program keretében továbbra is olyan bátor nők mesélnek küzdelmeikről, akik bár nagyon mélyen voltak, mégis hittek az újrakezdésben, és talpra álltak. Történetüket most nyíltan és őszintén vállalják, hogy példájukkal másokat is motiváljanak és bátorítsanak a továbblépésre. A megvalósításban alkotóként ezúttal is jelentős szerepet vállalt Jakupcsek Gabriella, ismert tévés személyiség is. 

“Mélyen legbelül van egy nagyon jól becsomagolt túlélőcsomag, amit mindenki ki tud bontani. Vész esetén ez a fajta erőtartalék mindenkiben benne van” – vallja Szekeres Pál olimpiai bronzérmes és paralimpiai bajnok vívó, aki Védnökként harmadik éve támogatja a Richter Főnix Közösséget. 

A Richter Főnix Közösség tagjai 

Koraszülés, stroke, illetve a látás elvesztése – ezeket a nehézségeket járták körbe a 2019-ben bemutatott történetek. Földvári Nagy Zsuzsanna, Keresztesné Sándor Katalin, Nyikes Fatime nemcsak megküzdöttek saját kihívásaikkal, hanem kellően bátrak és erősek voltak ahhoz, hogy alapjaiban változtassák meg életüket. 

Elszakadás, függőség, betegség, stressz – ezeket a problémákat ölelték fel a 2018- ban bemutatott történetek. Kozmér Alexandra, Szabó Csilla, Lévai Ildikó, Balogh Csilla és Fehér Andrea a nehéz pillanatokból sikeresen felállva, főnix madárként kezdtek új fejezetet életükben. Történetük megosztása óta gyakran találkoztak olyan sorstársakkal, akik nem csak inspirációt, de erőt és megoldási módokat is merítettek a bemutatott életútjaikból. 

2020-ban önmagunk elfogadásáról, az önmagunkkal való törődés fontosságáról és az önmegvalósításról szólnak azok a történetek, melyek a Richter a Nőkért Facebook oldalon lesznek láthatóak. Az idei év újdonsága, hogy a három Főnix kisfilmjén túl négy további bátor nő írásos történetéből is erőt meríthetünk. 

2020-as programunk szereplői 

Réder Tímea hallássérültként küzd az elfogadásért. Gyermekkorát végigkísérte a megbélyegzettség, kirekesztettség és a közöny fájdalmas légköre. Miután sikerült elfogadnia saját magát, új cél fogalmazódott meg benne: sorstársainak szeretné megmutatni, hogy nem szabad feladni. Elvégezte a jelnyelvi tolmácsképzőt, egy hallássérülteket segítő mentorprogramot, emellett pedig utolsó éves audiológus- hallásakusztikus hallgató. Jelenlegi munkahelyén, egy hallásdiagnosztikai központban gyógypedagógiai asszisztensként játékokkal segíti a mentálisan sérült gyermekek vizsgálatát. 

„Ha már nekem nem adatott meg, hogy minden akadályok nélkül menjen, akkor legalább az utánam lévő generációnak tudjak segíteni azáltal, hogy már van egy kitaposott út, van hova fordulni.”