Információk, érdekességek
A túlerőltetett hangszálon polip is megjelenhet
2021. november 07.
A hangszalagpolip műtéti úton megszüntethető, a beteg 4-5 napos hallgatás után elkezdhet újra beszélni. Ha az elváltozást a helytelen hangképzés okozta, akkor a kiújulást csak a helyes beszédtechnika elsajátításával lehet megelőzni.
A polip nem daganat
Habár a betegség tünetei részben hasonlóak, a polip mégsem keverendő össze a hangszalagon megjelenő rosszindulatú elváltozással. Hangszalagrák esetén jellemző a fokozatosan kialakuló rekedtség – magyarázza dr. Holpert Valéria foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezen túlmenően jelentkezhet idegentest érzés, krákogási, torokköszörülési kényszer, ritkán fájdalom.
A hangszalag polip a hangszalagon lévő, nem rosszindulatú, kötőszövetes elváltozás. A betegség vezető tünete itt is a rekedtség, a hang minőségének megváltozása és a levegős hang. Nagy polipok esetében előfordulhat, hogy a megnagyobbodott kötőszövet beszéd során hirtelen a két hangszalag közé szorul, így a beszéd átmenetileg megakad, hirtelen elmegy a beteg hangja.
Így alakulhat ki
A hangszalag polip kialakulásában gyulladás, irritáló tényezők- munkahelyi ártalom, például ipari füst, vegyszerek, festékanyagok gőzének tartós belélegzése – helytelen hanghasználat játszhatnak szerepet. A hangszalagok krónikus irritációját okozhatja a gyomorsav visszafolyása, reflux betegség is. Krónikus gyulladást a dohányzás mellett a hang túlerőltetése is kiválthat , amit a helytelen hangképzés idéz elő.
Ezek a vizsgálatok lehetnek szükségesek
Tartós, 3-4 hetet meghaladó rekedtséggel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert lehet akár olyan daganatos elváltozás is a hangképző szerveken, ami még korai stádiumú, s melyre a rekedtség felhívhatja a figyelmet – figyelmeztet a Fül-orr-gége Központ orvosa. A diagnózis direkt gégetükrözéssel, vagy a hangszalagok vékony, hajlékony képalkotó eszközös / fiberoscop/ vizsgálatával felállítható. A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után a kórisme rendszerint egyértelmű , de amennyiben a hangszalagon szövetszaporulatot vagy felrakódást látunk a szövettani vizsgálat (biopszia) kötelező, a daganatos elváltozás kizárásához. A polipokat műtéttel vagy mikrosebészeti beavatkozással lehet eltávolítani, ezt követően megadott ideig fontos a hang kímélése.
Honnan ismerhető fel a nátha szövődménye?
2021. november 05.
A felső légúti gyulladásokat – nátha, garatgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás – gyakran kíséri az orrmelléküregek érintettsége is. Milyen tünetek figyelmeztetnek arra, hogy már nem csak egy „egyszerű náthával” van dolgunk?Náthás tünetekkel kezdődik
Ha nátha, vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik. A váladék ezáltal nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el – fejti ki részletesen a probléma okait dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik, majd a feszülés miatt fájdalom mutatkozik. A gyulladás még könnyebben alakul ki, ha a szellőzést akadályozó anatómiai eltérés van az orrban, például orrsövényferdülés.
A gyulladás jelei
Kezdeti állapotban a melléküreg-gyulladások tünetszegények lehetnek. A náthára jellemző tünetek elhúzódnak és feszítő, a fej előrehajtásával fokozódó, esetleg lüktető, a homloktájék, a szemek felé sugárzó arcfájdalom alakul ki sárgás-zöldes, gennyes orrfolyás mellett.
Hogyan kezeljük?
A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett képalkotó eljárások (röntgen, CT,) is segítik a tünetek hátterében álló okok felderítését. A kezelés során a legfontosabb a melléküregek nyílásainak szabaddá tétele, az üregek szellőzésének helyreállítása, a beduzzadt orrnyálkahártya orrcseppel való lohasztása. Kiegészítésként adható fájdalomcsillapító, lázcsillapító, nyákoldó, szükség estén antibiotikum. Fontos a rendszeres sóoldatos.
Mit kell tudni a fogínygyulladásról?
2021. október 31.
A fogínygyulladás tünetei
A fogínygyulladás leggyakoribb tünete a vörös, gyulladt és vérző fogíny. A rossz szájhigiénia és a krónikus fogínygyulladás következménye lehet a fogágybetegség, a fogínysorvadás és a krónikus rossz lehelet. Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben az ínygyulladással nem társul fájdalom vagy látható jel, így sokan nem is veszik észre. A fogínygyulladás és így számos szájüregi betegség megelőzhető a megfelelő fogápolással, amely a helyes fogmosással kezdődik.
Szónikus vagy mágneses fogkefe?
Az elektromos fogkefék hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, egyre hatékonyabb tisztítást kínálva. A szónikus és mágneses elektromos fogkefék közti legalapvetőbb különbség, hogy míg egy szónikus fogkefe előre-hátra mozog vízszintes síkban, addig a mágneses technológiát alkalmazó fogkefék kerek feje oszcilláló-rotáló, azaz rezgő-forgó mozgást végez, ami rendkívül hatékony, mégis kíméletes tisztítást eredményez.
Amikor minden csont fáj: arthritis - a reuma őszintén
2021. október 27.
A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.
A rheumatoid arthritis (rövidítve: RA), régebbi nevén krónikus progresszív polyarthritis (rövidítve: PCP) sok izület gyulladását jelenti, a betegség közismertebb neve a reuma. A betegség főleg a fiatal, középkorú nőket támadja meg – előfordulása háromszor gyakoribb nőkön, mint férfiakon –, de jelentkezhet gyermek- és időskorban is. Hazánkban lassan népbetegségnek számít, hiszen 70-80 ezer embert érint.
Tünetek, okok, következmények
A rheumatoid arthritis megjelenése változatos, a betegség kezdődhet lassan, de kezdődhet az egész testet érintő tünetekkel is. A betegség a test valamennyi izületét megtámadhatja, beleértve a nyaki gerincet is.
Lassú lefolyás tünetei
- ébredés utáni reggeli kézmerevség
- általában a kéz kisizületek szimmetrikus fájdalmas duzzanata,
- az ínhüvelyek fájdalma,
- általános rossz közérzet,
- gyengeség, fogyás
Heveny gyulladás tünetei
- heves fájdalom
- leggyakrabban a kéz- és láb kisizületeket (tő- és középső izületeit), csuklókat, térd-, váll-, bokaizületeket érintő duzzanat
- láz
A rheumatoid arthritis autoimmun eredetű megbetegedés, azonban pontos kiváltó okai nem ismertek. Örökletes és külső környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, gyakran fertőzés, megfázás, nagy lelki trauma vagy krónikus testi-, lelki kimerültség, stressz előzi meg.
A betegség során a szervezet immunrendszerének kórosan működő fehérvérsejtjei az izület alkotórészeit idegenként ismerik fel és védekező reakciót, autoimmun gyulladást indítanak el. Ez a gyulladásos folyamat roncsolja az izületet.
Az izület gyulladás során az izületi tokot belülről borító belhártya vérbő lesz, több kóros izületi folyadékot termel. Ettől az izületek megduzzadnak, pirossá, fájdalmassá válnak. Az izületben gyulladásos enzimek szaporodnak fel, burjánzó gyulladásos szövet képződik, amely idővel fokozatosan tönkreteszi az izületi porcot, és „kirágja” az izületet alkotó csontokat. A gyulladásos folyamattal tehát károsodik mind az izületi porc, mind a csont. Az izületi tok és szalagok a gyulladástól elgyengülhetnek, megnyúlhatnak. A fájdalmas gyulladásos folyamattal izületi deformitások, összenövések alakulhatnak ki.
A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.
A betegség lefolyása hullámzó, kimenetele változatos. A betegség a betegek 10 százalékában teljesen visszafejlődhet, 30 százalékában enyhe lefolyású, 60 százalékában típusos hullámzó lefolyású, ahol az izületek károsodása fokozatosan súlyosbodik. Kezelés nélkül feltartózhatatlanul megy előre a folyamat, rontva az izületek funkcióját, a betegek munkaképességét, önellátását, életminőségét az érintettek 10 százalékánál súlyos rokkantságot okozva.
Kezelés, ellátás
Nagyon fontos, hogy több izület egyidejű tartós, heteken át tartó gyulladása esetén mielőbb reumatológus szakorvoshoz kerüljenek a betegek. A kivizsgálást követően a betegség első időszakában gyakoribb szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a betegség lefolyása, tünetei nyomon követhetőek legyenek, de a rendszeres orvosi ellenőrzés, gondozás később is elengedhetetlen.
Az ellenőrzés során az orvos megvizsgálja a nyomásérzékeny és duzzadt izületek számát, megkérdezi a beteg fájdalmának mértékét, a reggeli izületi merevség időtartamát, valamint ellenőrzi az izületi aktivitásra jellemző laboreltéréseket, a magasabb vérsejtsüllyedést és a gyulladásra jellemző fehérjeszintet, a CRP-szintet. Ezekből a paraméterekből kiszámítható a betegség aktivitásának mértéke, - DAS-28 index - amelynek változása később a terápia hatékonyságának megítélésére is alkalmas.
Az immun-labor vizsgálatok, a süllyedés, a CRP, a szérum vas, vaskötő kapacitás, a vérkép, a máj- és vesefunkciók, a vizeletvizsgálat a diagnózis felállítása és a betegség súlyosságának megítélése mellett a gyógyszerek mellékhatásainak nyomon követése céljából is szükségesek. Egy új gyógyszer beállítását követően eleinte havonta, majd később 3 havonta szükségesek a laboratóriumi ellenőrző vizsgálatok.
A beteg gyógyszeres kezelése akkor van jól beállítva, ha a betegség remisszióban van, azaz a betegnek nincsenek izületi aktivitásra jellemző tünetei. Remisszióban van a betegség akkor, ha a beteg nem fáradékony, nincs izületi fájdalma, nincs izületi nyomásérzékenysége, nincs izületi duzzanata, a reggeli izületi merevség érzése kevesebb, mint 15 perc, nincs duzzanat az izület környéki lágyrészeken, ínhüvelyekben és a vérsüllyedés kevesebb, mint 20-30 mm/óra.
A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a lelki és fizikai kimerültség kerülése, az elegendő alvás, az egészséges életmód és táplálkozás, az izületvédelem, a gyógytornász által betanított gyógytorna és séta naponkénti rendszeres végzése, úszás, szükség esetén fizikoterápiás eljárások, gyógyászati segédeszközök használata a maradandó izületi károsodások elkerüléséhez. D-vitamin és calcium pótlás szükséges a csontritkulás megelőzéséhez, ill. kialakult csontritkulás esetén osteoporosis centrumban gondozás indokolt.
A lábbetegségek mozgáskorlátozottsághoz is vezethetnek
2021. október 27.
Az egyik legfontosabb feladatot látja el az életünkben, mégsem fordítunk kellő figyelmet alsó végtagunkra. Pedig a lábbetegségek tartós fájdalomhoz és mozgáskorlátozottsághoz is vezethetnek. A digitalizáció az ortopédiát is segíti, a szakember szerint azonban némi odafigyeléssel, gépek vezérelte rendszerek nélkül is megállapítható, hogy orvosi segítségre van szükség.Számos oka lehet annak, ha a lábunk, alsó végtagunk kapcsán panaszok alakulnak ki. Az egyenes testtartással és két lábon járással olyan terhet rakunk alsó végtagunkra, amely már egy kis súlyfelesleg esetén is megterheli a lábunkban található 26 csontot, ínakat, izmokat, ízületeket és szalagokat. Normál körülmények között a sarok ér le először a földre, majd gördülve billen utána a talp többi része, végül a lábujjakkal rugaszkodunk el a földtől.
Előfordul azonban, gyakrabban, mint gondolnánk, amikor ez a folyamat nem így zajlik le. Az ortopéd szakorvos szerint már gyermekkorban találkozik az emberi szervezet lábpanaszokkal, ezért is nagyon fontos, hogy minden életszakaszban ügyeljünk az egyik legfontosabb testrészünkre.
„Gyermekkorban, amikor még csak kialakul a megfelelő lábboltozat, a lúdtalphajlamra kell odafigyelni, míg kiskamaszkorban az extrém terhelés és a gyakran jelentkező súlygyarapodás is hozzájárulhat lábbetegségek kialakulására. Nem véletlen, hogy ebben a korban gyakori az iskolai szűrés, hiszen ilyenkor jó eséllyel lehet a súlyosabb panaszokat megelőzni. Felnőtt korban, hölgyek esetében a várandósság, illetve a magas sarkú cipő okozhat alsóvégtagi panaszokat.
Fontos lenne, hogy a szülész-nőgyógyász, háziorvos gondoljon arra, hogy a hirtelen súlygyarapodás lábboltozat-süllyedést és így mozgásszervi panaszokat okozhat a kismamánál. Ugyancsak kockázatos a lábnak az időskor, amikor a lecsökkent testmozgás miatti testsúlynövekedés, illetve az izomzat gyengülése, a szalagrendszer lazulása miatt süllyed meg a lábboltozat, ezzel mozgásszervi panaszokat kialakítva. A köztes állapotokban, illetve a férfiaknál munka, vagy sportolás közben extrém terheléssel, vagy rossz cipőválasztással veszélyeztetik sokan a szalagokat és az izomrendszert” – foglalta össze a lábbetegségek kialakulását Dr. Molnár Péter, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.
Nemcsak a magas sarkú a hibás
Sokszor minimális odafigyeléssel, vagy egy egyedileg készített talpbetéttel el lehetne kerülni, hogy az alsó végtagfájdalom idővel akár súlyosabb tüneteket és betegségeket alakítson ki. Az ortopéd szakorvos szerint a kismamák egy úgynevezett szendvicsszerkezetű betéttel mérsékelhetnék a lábboltozat süllyedését, a parafa, gumi és szivacs réteg csillapítaná a talp és a talaj közötti becsapódás mértékét és a vázrendszer megterhelését.
A megfelelő cipőválasztás is kulcskérdés, kortól, nemtől függetlenül. Általában a magas sarkú cipőket emelik ki, amelyek a legtöbb kárt okozzák a lábfejnek, csakhogy a szakember szerint mindenkinek oda kellene figyelni a megfelelő lábbelire kiválasztására. Munkavédelmi cipő esetében fontos a lábágy kialakítása, gyerekeknél a szupináló szandál, vagy cipő tud a deformitások ellen segíteni, a lábtorna pedig minden korosztálynak segít megerősíteni a láb izmait, az alsó végtagok szalagjait, ínait és ízületeit. A súlyfelesleg pedig – kell-e mondani -, a láb legnagyobb ellensége, hiszen a megnövekedett súly nagyobb terhet ró a lábra.
Eleinte még elég a pihentetés
Mivel nem megfelelő a talajfogás és így a láb állása, a lábfej mellett a fájdalom más területeken, a bokában, lábszárban, a térdben is jelentkezhet, de akár a derékba is átsugározhat. Számos mozgásszervi betegség kialakulhat tartós megterhelés és deformitás esetén. Elég csak a bütyök deformitásra, a kalapácsujjra gondolni, de a külboka- és belboka fájdalom, a sarkantyú, a saroktáji panaszok, a csonthártyagyulladás, az Achilles-ín gyulladás is olyan panasz, amellyel foglalkozni kell, ha nem akarunk hosszas mozgáskorlátozottsággal számolni.
De azzal sem jó szembesülni, hogy a cipő viselése, vagy akár beszerzése is problémákat okoz. Előfordulhat, hogy csak enyhe lábfájdalom jelentkezik egy-egy megterhelés után. Ekkor még elegendő a borogatás, a pihentetés, de ha krónikussá, tartóssá válik a fájdalom, keressünk fel egy ortopéd szakorvost. Dr. Molnár Péter szerint az is nagyon beszédes lehet, ha valakinek rendszeresen és gyakran jelentkezik kóros bőrkeményedés a talpán: ez már egy védekező mechanizmus a láb részéről, amikor a lábközépcsont lesüllyed a talp bőréhez közel.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...697071...263