Információk, érdekességek
P3 lett a rákszűrésem eredménye! Rákos vagyok?
2022. július 31.
Az évenkénti méhnyakrák szűrése minden nő esetén igen nagy jelentőséggel bír, hiszen a korai stádiumban végzett kezelés a kulcs a teljes gyógyuláshoz.
Ehhez viszont rendszeres ellenőrzés javasolt, hogy mihamarabb fény derülhessen az esetleges problémákra. Azonban sokaknál nagy kérdőjeleket jelent, ha P3 eredmény áll a papírjukon. Hogy ez pontosan mit is jelent, és hogy van-e ok aggodalomra, arról dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászai Központ nőgyógyászati onkológusa beszélt.
Papanikolau-skála
A méhnyakrák szűrés eredményének értékeléséhez többek között, még ma is a P-skálát használják, melynek 5 szintjét különböztetik meg. Ez alapján a P1/P2 eredmény egészséges esetben kapható, míg a P4/P5 már rákos elváltozásokra utal.
A kettő közt létezik a P3-as eredmény, melyről sokan nincsenek teljesen tisztában, pontosan mit is jelent, egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást. (Éppen a P3-as eredmény teszi alkalmatlanná ezt a régi osztályozást)! Hogy pontosan milyen terápiás módszert is kell alkalmazni, az a pontos eredménytől függ, ugyanis érdemes tudni, hogy a pontos diagnózishoz Bethesda-osztályozásra van szükség, mellyel sokkal pontosabb információt kapunk.
Aggódjak, ha P3 lett az eredmény?
Sokan kétségbe esnek, amint megtudják, hogy P3-as lett a rákszűrés eredménye. De vajon mennyire kell megijedni ilyen érték láttán?
Először is fontos tisztázni, hogy a P3-as citológiai eredmény nem feltétlen jelent egyet azzal, hogy valakinek rákos elváltozása van, vagy az azt megelőző állapotban van az illető- azonban pusztán ez alapján ez nem is zárható ki!
Obszesszív-kompulzív zavar: egy különös kényszerbetegség (1. rész)
2022. július 28.
Nem tehetünk róla, hogy naponta tízszer, tizenötször vagy még többször is kezet kell mosnunk? Úgy érezzük, hogy kénytelenek vagyunk ötször megnézni, hogy elmenetelkor bezártuk-e a bejárati ajtót, vagy elalvás előtt kulcsra zártuk-e? Esetleg sokszorosan meggyőződünk róla, hogy a lakásból való távozáskor kihúztuk-e a vasalót? Addig nem csinálhatunk mást, míg naponta többször sorba nem raktuk a cipőinket? És ha valaki szerencsétlenségére meghiúsítja ezen szokásainkat, az a lehető legnagyobb mértékben bosszant minket.
Amellett olyannyira megszállottjai vagyunk ezen cselekvéseknek, hogy úgy érezzük, már-már “belebetegszünk”? Ha mindezen tünetek közül néhányat észlelünk magunkon, könnyen megtörténhet, hogy obszesszív–kompulzív zavarban (OCD), egy mentális kényszerbetegségben szenvedünk, melynek kialakulása számos pszichológiai és környezeti tényezőhöz kapcsolódik.
Irányíthatatlan megszállottság, nem szűnő rögeszmék
Az obszesszív-kompulzív zavarnak (OCD), ennek a rögeszmés-kényszeres betegségnek számos, jellegzetes formája van a gondolatok és a cselekvés vonatkozásában egyaránt. Ez utóbbi szinten ilyen lehet az ellenőrzési kényszer (magunk és mások ellenőrzése, félelem a becsapástól), a tisztasági kényszer (ami pl. az állandó takarításban, kézmosásban, tárgyak tisztogatásában stb. nyilvánul meg), de a folyamatos rendrakás, bizonyos dolgok indokolatlan megszámlálásának kényszere vagy az irányíthatatlan felhalmozás (a felesleges tárgyaktól való megszabadulás nehézsége) és a tárolás késztetése is ide tartozhat.
Ami pedig az obszesszív (kényszeres) gondolatokat illeti: azok lehetnek olyan kényszerképzetek, mint hogy a beteg indokolatlanul fél az általa vélhetőnek minősülő fenyegetésektől, de előfordul, hogy attól is tart, hogy valamilyen fájdalmat okoz, árt a hozzá közel állóknak, illetve, hogy bármilyen erkölcstelen dolgot követ el. De pl. az állandó töprengési, rágódási késztetések (a megoldás lehetősége nélkül), a beteg személyiségétől távol álló szexuális, vallási vagy babonákkal összefüggő, ismétlődő kényszergondolatok szintén gyakran megjelennek az ilyen kórban szenvedőknél.
Az tény, hogy időnként mindannyiunkat elárasztanak bizonyos gondolatok: pl. hogy szeretteinket megbántjuk, vagy félünk egy esetleges rossz/tragikus eseménytől, pl. eleséstől vagy autóbalesettől, mely bekövetkezhet, ha úgy véljük, túl sokat gondolkodunk rajta… Egy átlagember azonban tudja, hogyan hagyhatja figyelmen kívül ezeket a gondolatokat. Az OCD kényszerbetegségben szenvedő személy számára azonban ezek megszállottsággá válnak, és kényszeres cselekvést vonnak maguk után.
Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy ezek a gondolatok/cselekedetek a betegek számára is ésszerűtlenek, riasztóak (a páciens ennek tudatában is van), de nem tud ellene tenni. Így irányíthatatlan megszállottságot eredményeznek, melyektől nem lehet eltávolodni, és általában szorongással, gyakran depresszióval járnak együtt.
MODY diabétesz: főként fiatalkorban jelentkezik!
2022. július 24.
A MODY a monogénes diabétesz egyik formája számos alcsoporttal rendelkezik a genetikai károsodástól függően. Többsége 25 év előtt jelentkezik. Azért fontos, hogy kiderüljön ez a fajta betegség, mert akkor kialakítható az egyénre szabott terápia. Erről beszélgettünk dr. Bibok Györggyel, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusával.
Magyarországon 10-15 ezer ember cukorbetegségét monogénes diabétesz okozhatja, amelynek hátterében az örökítőanyag legkisebb egységének, a génnek (ilyen gén lehet: Glucokinase, IPF1, Neuro D1) az eltérései találhatóak.
A monogénes diabétesz leggyakoribb formái a MODY diabétesz, jelenleg egy tucat ilyen cukorbetegséget ismerünk: többsége fiatalkorban jelentkezik, általában már 25 év előtt, gyakori a családi halmozódás, a túlsúly hiánya és az inzulinkezelés hiánya, vagy a jól kimutatható inzulintermelés figyelhető meg a betegnél – avat be a részletekbe dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusa. Van olyan betegség, amelynek nem ismert az okozó génje, ezért MODY X-nek nevezik.
A kezelés speciális, egyénre szabott, a genetika vizsgálatot, vérvételt követően a szakorvos a leghatékonyabb gyógyszeres terápiát javasolja a betegnek. Fontos a családi halmozódás esetén a gyermekek szűrése is!
Kérdések és válaszok a MODY körül
Előfordulhat gyermekeknél is?
A család több generációját érintheti ez a fajta diabétesz, előfordulhat, hogy 2-3 generációban is megfigyelhető. Amennyiben egy bizonyos mutációt tartalmazó gént a szülő továbbítja valamelyik gyermekének, akkor a MODY minden bizonnyal kialakul nála is.
Vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a HPV-vírust
2022. július 19.
Egy új brit kutatás szerint vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust. Az új vizsgálati módszer kiválthatja a sok nő számára kellemetlen, szorongást okozó kenettesztet – számolt be róla a BBC News.
A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a méhnyakrákszűrésre járó nők száma nagyon alacsony: a teszten megjelenők aránya 71 százalék, ami azt jelenti, hogy angol nők milliói nem mennek el legalább 3 és félévente a szűrésre.
Pedig a méhnyakból vett kenettel a méhnyakrákos esetek 75 százalékát meg lehetne előzni. Lehet, hogy nem kellemes a vizsgálat, de nagyon fontos. A teszt ugyanis kimutatja a legkorábbi sejtelváltozásokat, még mielőtt a daganat kifejlődne – hangsúlyozzák a szakemberek.
A brit egészségügy 25 és 64 év közötti nőket hív be a szűrővizsgálatokra.
A Manchesteri Egyetem kutatói azonban egy új vizsgálati módszert fejlesztettek ki: eredményeik szerint a vizeletvizsgálat kiválthatja a kenet vizsgálatát.
Az egyetem kutatói 104 kolonoszkópiás klinikán tartózkodó nőt kértek fel arra, hogy vegyenek részt a vizeletvizsgálatban. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizeletből ugyanúgy meg lehetett állapítani a méhnyakrák kockázatát, mint a hagyományos kenetteszttel.
Emma Crosbie, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy különösen azért örülnek a sikernek, mivel úgy vélik, így nagyobb arányban jelennek meg a nők a méhnyakrákszűrésen.
Egyelőre további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősíthessék az első eredményeket. Addig azonban továbbra is nagyon fontos, hogy a nők megjelenjenek a szűréseken, mivel ez életmentő lehet számukra.
Örökölt stroke – vajon okozhatja-e családi hajlam a szélütést?
2022. július 17.
Akiknek családjában korábban már előfordult stroke eset, azokban felmerülhet a gondolat, vajon ez automatikusan azt jelenti-e, hogy náluk is nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség. Ugyanígy vannak ezzel azok is, akik saját maguk estek át szélütésen: őket az a kérdés foglalkoztatja, hogy az ő gyerekeik esetleg nagyobb veszélyben vannak-e. A stroke egy összetett betegség, amelynek kockázatát számos tényező fokozhatja, de a jó hír az, hogy megfelelő életmód és kezelés mellett a betegség kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.
A stroke korunk egyik vezető haláloka, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, amely csak hazánkban mintegy 40.000-50.000 beteget érint évente, és több mint harmaduknál válik végzetessé. A stroke hátterében az esetek több mint 85%-ában az agyat vérrel ellátó ér elzáródása áll, 15% pedig agyvérzés következtében alakul ki.
A stroke kockázatát különböző egészégügyi faktorok határozzák meg, melyek között befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt szerepelnek.
Nem befolyásolható tényezők:
- Családi kórtörténet és genetika
A családtagok közös génekkel, viselkedési mintával, életmóddal és környezettel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják egészségüket és különböző betegségek kialakulásának rizikóját. A stroke kockázata egyes családokban magasabb lehet, mint másokban: akinek valamelyik szülője szélütést kapott mielőtt betöltötte a 65 éves kort, annak az esélye négyszeresére emelkedik, hogy stroke-ot kapjon mielőtt eléri ugyanezt a kort. A szélütés esélye még tovább nőhet, ha az öröklődés olyan egészségtelen életmóddal párosul, mint például a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás.
- Nem, és kor
A stroke gyakrabban alakul ki nőknél és súlyosabb következménnyel jár. A korspecifikus stroke esetek magasabb arányban fordulnak elő a férfiaknál, de a nők hosszabb várható élettartama és az idősebb korban gyakoribb megbetegedés miatt több nő érintett.
Emellett, ahogy öregszünk, artériáink egyre szűkebbé és merevebbé válnak, és nagyobb valószínűséggel záródnak el érelmeszesedésnek köszönhetően, ezáltal tovább növelve egy agyi érkatasztrófa esélyét.
- Korábbi stroke
Azoknak, akik átestek már stroke-on, nagyobb esélyük van egy újabb szélütésre: 4-ből 1 beteg esetében alakul ki második stroke.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...575859...263