Információk, érdekességek
Mit mond a gyógyszerész? – A száraz szem kezeléséről
2024. szeptember 05.
A szem a legfontosabb és legérzékenyebb érzékszervünk. A szem védekezőrendszeréhez tartozik a megfelelő mennyiségű és összetételű könny. A könny víztiszta, enyhén sós (1,3% nátrium-klorid-tartalmú) folyadék, mely a szaruhártya külső felszínén folyik lefelé, így biztosítva a megfelelő nedvességét. Ha a könny mennyisége nem megfelelő, égő, szúró idegentest-érzés, szemvörösség, illetve fényérzékenység, fokozott könnyezés jelentkezhet, mely tünetek a „száraz szem” betegségre utalnak.
Mi okozhatja a száraz szem tüneteit?
- Szeles időjárás
- Légkondicionált, alacsony páratartalmú helyiségben tartózkodás
- Egyes betegségek, pl.: Sjögren-szindróma
- Egyes gyógyszerek (pl.: allergiaellenes szerek, aknéra alkalmazott készítmények, szteroidok, egyes antidepresszánsok, fogamzásgátlók, altatók) mellékhatásaként is megjelenhet
- Kemény kontaktlencse viselése
- A szem szaruhártyáján végzett műtét
- Menopauzában gyakori
Mit tehetünk a száraz szem tüneteinek elkerülésére, mérséklésére?
1. Könnypótlás
- Lehetséges nedvesítő szemcsepp (ún. műkönny), gél vagy kenőcs formában alkalmazni
2. Életmódváltás
- Fontos az elegendő folyadékbevitelt biztosítani
- Rendszeres pislogás
- A szem védelme a túlzott napfénytől napszemüveg segítségével
Endokrinológiai kisokos: mi mit jelent?
2024. szeptember 04.
Az endokrinológiai a belső elválasztású mirigyekkel és azok zavaraival foglalkozó tudományág. Napjainkban egyre több embernél diagnosztizálnak különböző hormonzavarokat, így érdemes tisztában lenni néhány fogalommal, rövidítéssel, melyek a leggyakrabban bukkannak fel a betegek életében. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa ezeket szedte össze.
Belső elválasztású mirigyek
A szervezet hormonjait mirigyek termelik. Ezen mirigyeknek 2 fő csoportját különböztetjük meg: léteznek külső elválasztásúak (exokrin) és belső elválasztású mirigyek (endokrin). A hormonok lényegében a testünk mozgatórugói, így igen változatos tüneteket okozhatnak azok zavarai (ráadásul a generált problémák lehetnek enyhék és igen súlyosak is). A belső elválasztású mirigyeink a következők: Pajzsmirigy, agyalapi mirigy (hypophysis), hypothalamus, mellékvese, hasnyálmirigy szigetsejtjei, petefészek, here, mellékpajzsmirigy.
OGTT
Terheléses vércukorvizsgálatot jelent, mely során megvizsgálják az éhomi, 60 és 120 perces glükóz értékeket. Segítségével diagnosztizálásra kerülhet a diabetes, különböző prediabetes-es állapotok. Ha a vizsgálatok kiegészülnek az inzulin értékekkel is, úgy IR (inzulinrezisztencia) fennállására is fény derülhet, melyet szintén kezelni szükséges.
T3, T4, TSH
Ezek a legfontosabb hormonok, melyek a pajzsmirigy funkcióiról adnak pontosabb képet. A8 T3 és a T4 a pajzsmirigy hormonjai, míg a TSH a pajzsmirigy stimuláló hormon- ez serkenti a T3 és a T4 termelődését. Sok helyen csupán a TSH szintjét mérik, ám pontos diagnózist a T3 és a T4 birtokában lehet mondani. A legjobb, ha mindezt kiegészíti az ATPO szintjének ellenőrzése is, ami esetleges gyulladásra, autoimmun folyamatokra utal.
Hipofízis
A hipofízis az agyalapi mirigyet jelenti. A belső elválasztású mirigyek karmesterének is nevezik, hiszen számos hormon termelésére hatással van. Hátsó és elülső lebenye is termel hormonokat: a hátsó oxitocint és vazopresszint, míg az elülső jóval többet (TSH, prolaktin, LH, FSH, növekedési hormon, ACTH). A hipofízis gyakori betegsége a hipofízis daganat (ez jóindulatú is lehet). Növekedési zavarok, teherbeesési problémák, indokolatlan tejcsorgás, pajzsmirigyzavarok jelezhetik a problémát – mondja dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Szívpanaszok a horkolás és az alvászavar miatt?
2024. augusztus 27.
Főként a nőknél figyelték meg az összefüggést a horkolás, az éjszakai légzéskimaradás és a szív-érrendszer funkcióinak romlása között. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás szükségességére hívta fel a figyelmet.
Az alvászavarok más betegséghez is vezethetnek
A Radiological Society of North America korábbi kongresszusán ismerhették meg az érdeklődők azt a tanulmányt, amely szerint mind a horkolás, mind az alvási apnoé, vagyis az éjszakai légzéskimaradás károsíthatja a szív-érrendszeri funkciókat – különösen a nőknél. Ráadásul nem kevés veszélyeztetettről van szó, csak az USA-ban 90 millió emberről tudható, hogy horkol és 18 millióról, hogy alvási apnoéban szenved. Ez utóbbi során először kimarad a légzés, majd az érintett jellemzően hirtelen, nagy légvételre riad fel. Jellemző, hogy az apnoé-betegek horkolnak is.
Egyelőre nem világos, hogy az alvási apnoé milyen módon vezethet a szívbetegségekhez, de sok szakember úgy véli, mindenképpen emeli a magas vérnyomás rizikóját. Azért olyan nehéz ezt konkrét összefüggésbe hozni, mert azok közül, akik alvási apnoéval küzdenek, sokan társbetegségekkel is rendelkeznek, amelyek szintén összefügghetnek a kardiológiai betegségekkel. Mindenesetre az Amerikai Szív Szövetség állásfoglalása szerint azoknak, akiknek kezelték az alvászavarát, a vérnyomásuk is csökkent. Ugyanakkor alvásszakértők az elhízást is összefüggésbe hozzák az alvási apnoéval, sőt, egy ördögi körként ábrázolják a problémát.
A nők nagyobb kockázattal néznek szembe
A kutatók egy nemzetközi egészségügyi adatnak állományából 4877 személy adatait elemezték, akik valamennyien részt vettek kardiológiai MRI felvételen. Három csoportra osztották őket: az egyik csoport apnoéval élt, a másik csoport horkolónak vallotta magát, a harmadik csapat egyik problémáról sem számolt be. Amikor a szakértők összehasonlították a horkolókat a tünetmentesekkel, nagy különbséget fedeztek fel a nők és a férfiak szívének bal kamrai tömegével kapcsolatban. A nőknél észlelt megnövekedett tömeg pedig arra utal, hogy a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy kielégítse a test szükségleteit. Ebből pedig azt a konklúziót vonták le, hogy a horkolással és/vagy apnoéval küzdő nők nagyobb szív-érrendszeri veszélyeknek vannak kitéve.
Erre is fontos figyelni az asztmásoknak nyáron!
2024. augusztus 25.
Asztma esetén fulladást, nehézlégzést, asztmás rohamot is kiválthat, ha az allergiát okozó növény virágpora magas koncentrációban van jelen a levegőben. A pollenjelentés mellett azonban a légszennyezettségi adatokat is érdemes átböngészni, mielőtt szabadtéri programot szervez – figyelmeztet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.
Milyen légszennyezettségi értékeket figyeljen?
A levegőben található apró, szabad szemmel nem látható részecskék közt pollenek, égéstermékek, por is megtalálható, ezeket belélegezve, az asztmásoknál jellemző gyulladt légutakat irritálják, felerősítik a tüneteiket. Asztmások esetében különösen a talajközeli ózon és a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat, ilyenkor sok betegnél lépnek fel köhögési rohamok, jelentkezik nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén.
Közvetve is rontja az asztmás tüneteket
A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja a tüneteit.
Az ózon inkább nyáron, a részecske szennyeződések inkább télen okoznak gondot
A légszennyezettség bármelyik évszakban lehet magas. Télen, a köd, pára és gyenge légmozgás miatt különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mellett, vegyes tüzelésű fűtés miatt, elsősorban a felhalmozódó kisméretű részecske szennyezés jelent gondot. A nyári hőségben a talajközeli ózon koncentrációja emelkedhet magasba, ilyenkor erre is érdemes figyelni, különösen a délutáni és kora esti órákban.
Nehezen azonosítható, de jól kezelhető: Gaucher-kór
2024. augusztus 17.
Nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegségre hívja fel a figyelmet a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) a nemzetközi Gaucher-naphoz kapcsolódva.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az először 2014-ben megtartott nemzetközi Gaucher-nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, a tüneteire, illetve a kezelhetőségére, így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást és a terápiának köszönhetően teljes életet élhessenek.
A Gaucher-kór könnyen és fájdalommentesen diagnosztizálható és kezelhető, veleszületett anyagcsere-betegség, amelyet egy speciális enzim – az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő glükocerebrozidáz enzim – hiánya okozza. Ennek következtében zsírszerű anyagok halmozódnak fel a szervezetben, többnyire a lépben, a májban, a csontokban. Így többi között megnagyobbodott lép, májkárosodás, véralvadási zavarok alakulhatnak ki.
A szövetség szerint jelenleg legalább száz olyan ember él Magyarországon, aki Gaucher-kórban szenved, és nem tudja, hogy kezelésre szorulna. A betegség főbb tünetei a krónikus fáradtság, végtagfájdalom, bélpanaszok, illetve véralvadási zavarokból következő erős orrvérzés, ínyvérzés, elhúzódó és görcsös menstruáció. A kór érinti a betegek csontozatát is: csontjaik törékenyebbek az átlagosnál, gyakran tapasztalható órákig, napokig tartó, szinte elviselhetetlen csontfájdalom.
A betegek számára Magyarországon is van elérhető terápia, a Szent László Kórház hematológia és őssejt-transzplantációs osztályának szakorvosai hosszú évek óta vesznek részt a Gaucher-betegek kezelésében – írták a közleményben.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...202122...263