Információk, érdekességek

Miért baj, ha kiszárad az orrunk?

2014. február 13.

A száraz orrnyálkahártya minden lélegzetvételnél feszítő érzése nemcsak kellemetlen, de számos egészségügyi problémához is vezethet: gyakori orrvérzés jelentkezhet, a betegek fogékonyabbá válhatnak a fertőzésekre. Kialakulásának okairól, megelőzéséről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Mónikát, a Fül-orr-gége Központ allergológus, fül-orr-gégész orvosát kérdeztük. 

Véd, melegít, tisztít

Az orron keresztül belélegzett levegőt a gazdag érhálózattal ellátott nyálkahártya felmelegíti, a csillószőrök pedig megtisztítják. A kiszűrt szennyezőanyagokat és kórokozókat a nyálkahártya által termelt váladék távolítja el az orrüregből, mely köhögéskor, tüsszentéskor távozik, vagy hátul a garatba észrevétlenül lecsorog. Ha ez a folyamat bármilyen okból nem tud megvalósulni, a szájlégzés veszi át a helyét.  A szájlégzésnek azonban számos kellemetlen szövődménye lehet. Ha a hideg levegő melegítés és tisztítás nélkül jut az alsóbb légutakba, annak könnyen mandula-, gége-, hangszálgyulladás lehet a következménye – figyelmeztet dr. Augusztinovicz Mónika.

Életünk első szűrővizsgálatai

2014. február 05.

A kórházban már a születés első percét követően vizsgálatok, szűrések segítik különböző betegségek felismerését.

Vannak olyan újszülöttkori betegségek, melyek súlyos következményekkel járhatnak, a szellemi, és testi visszamaradottságon kívül akár halált is okozhatnak.

A 0–4 napos korban végzett kötelező vizsgálatok közé sorolhatjuk a következőket:

1. Teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére.
2. Testtömeg, testhossz, fej/mell-körfogat mérése.
3. Ideggyógyászati vizsgálat.
4. Csípőficam szűrése, majd 4–6 hetes korban ismét.
5. Érzékszervek működésének vizsgálata (hallás és látás vizsgálata).
6. Veleszületett anyagcsere-betegségek.

A D3 vitamin fontossága egészségünk szemszögéből

2013. december 19.

Beköszöntött a tél és egyre kevesebb napfényes órával számolhatunk. Jönnek a borongós, havas, esős időszakok, amik kicsit sem kedveznek a D vitamin termelődésének. Pedig a D vitaminnak nagyon fontos szerepe van szervezetünk egészséges működésében. Kutatók szerint hiánya mára már világméretűvé vált, ez pedig akár súlyos betegségek kialakulásához is vezethet.

A D vitaminnak két fő formája ismert a D2 (ergokalciferol), illetve a D3 (kolekalciferol), melyet “napfény vitaminként” is emlegetünk.  A D3 vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik legnagyobb mennyiségben a napsugárzás hatására bőrünkben! Ha elegendő időt töltenénk a napon, akkor bőrünk képes lenne megtermelni a szervezetünk számára szükséges D3 vitamint. Sajnos azonban ez nem valósul meg aráktól való félelmek miatt, ráadásul, amikor végre kimerészkedünk, akkor meg, hála a média propagandájának,  minél magasabb faktorú  naptejjel kenjük össze a bőrünket, nehogy leégjünk, ezzel akadályozva meg a test természetes D vitamin termelését.  A másik akadályozó tényező a légköri szennyeződések, melyek elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D vitamin tud keletkezni a bőrben. 

Milyen vizet igyunk? - Az egészséges az egészséges?

2013. december 18.

Emoto óta tudjuk, hogy a víz nem csupán folyadékpótlásra szolgáló eszköz, hanem annál sokkal több.Csapvíz, palackozott ásványvíz, forrásvíz, szűrt vagy tisztított víz, rendezett szerkezetű víz…. A sort még bizony hosszasan folytathatnánk. Örök dilemma, hogy a különféle vizek közül vajon melyiket fogyasszuk, melyik a legegészségesebb számunkra?

Erre a kérdésre egy nemrégiben végzett magyar kísérlet a manapság oly népszerű csíráztatott magvak szemszögéből kereste a választ. A csíráztatott magvakról annyit érdemes tudni, hogy fogyasztásuk rendkívül egészséges, mivel magas beltartalmi értékkel bírnak, emellett könnyen felvehető állapotban tartalmazzák a szénhidrátokat, fehérjéket és vitaminokat. A csiráztatás során nem használnak adalékanyagokat, és az optimális hőmérséklet (17-21°C) mellett csak és kizárólag a víz az, ami a fiziológiai folyamatokat beindítja. 

A lépcsőzés több kalóriát éget, mint a kocogás

2013. december 01.

Megnövelte a hivatali dolgozók körében a lépcsőzési kedvet a kísérleti jelleggel kalóriaégetést mutató jelekkel ellátott lépcsőház. A testmozgásra sarkalló ötletet egész Nagy-Britanniában be akarják vezetni. 

A The Daily Telegraph szerint a teszt során három nagy irodaház lépcsőházában helyeztek el kalóriaégetést mutató jeleket, és ennek köszönhetően 29 százalékkal többen kezdtek lépcsőzni, mint korábban.

A lépcsőzés csökkenti a szívroham kockázatát?
A lépcsőzést a szakemberek az "erőteljes testmozgások" körébe sorolják. Lépcsőmászással több kalóriát lehet elégetni, mint kocogással, és tanulmányok utalnak arra, hogy napi hét perc lépcsőzés a következő tíz évre megfelezi a szívroham kockázatát.