Információk, érdekességek
A hasmenéses (kis)gyermek gyógyszerei
2022. november 18.
A hasmenés könnyen felismerhető: a (kis)gyermek a szokásosnál gyakrabban megy vécére, és a széklete is hígabb, vizesebb az átlagosnál.
Leggyakrabban a bélrendszer valamilyen baktérium vagy vírus okozta fertőzésre adott válasza a hasmenés. Emellett allergiás eredetű problémák, lisztérzékenység, vagy az emésztőenzimek elválasztásának zavara is okozhat gyakori, híg székletet.
- A kertben, parkban tébláboló, játszó kisgyermekeknél egyes növényi részek megevése is vezethet hasmenéshez.
- Antibiotikumok szedése esetén számítani kell arra, hogy egyes hatóanyagok – mellékhatásként – viszonylag gyakran okoznak hasmenéssel, puffadással járó panaszokat.
A kétévesnél fiatalabb gyerekekre veszélyes igazán
Bár banális állapotnak tűnik a hasmenés, de kisgyermekeknél a vizes-nyákos széklet miatt bekövetkező folyadékvesztés a só- és vízháztartás zavarát okozhatja; illetve szélsőséges esetben, esetleg hányással kombinált formában, sokkos állapothoz is vezethet. Erre különösen a kétévesnél fiatalabb kisgyermekeknél kell figyelni, akik nagyobb társaikkal összehasonlítva sokkal érzékenyebben reagálnak a folyadékveszteségre!
Mit tehet a szülő, ha hasmenéses az egy évnél idősebb gyermeke?
- Legfontosabb a minél hamarabbi só- és folyadékpótlás. Már az első hat órában lényeges az, hogy sókat és cukrot tartalmazó vizes oldatot vegyen magához a gyermek. Erre a célra a gyógyszertárban elérhetők speciális elektrolit-pótló készítmények. Szükséghelyzetben házilag is készíthető elektrolit és cukorpótló folyadék: 4 teáskanál cukrot és 1 teáskanál konyhasót kell 1 liter előzetesen felforralt, majd lehűtött vízben feloldani. Ezt lassan kortyolgatva, apránként kell meginni. Továbbá javasolható a sós ropi etetése a bőséges folyadékbevitel (víz, tea, hígított gyümölcslé) mellett. A teák közül a gyulladáscsökkentő hatású kamillatea, a borsmentatea, de jótékony lehet az édesköménytea, illetve a bogyósokból (málna, szeder) készült természetes gyümölcsteák is. Ha szívesebben megissza a gyermek, akkor vízzel hígított gyümölcslevet is lehet adni neki.
- Az ételek közül csak „hasfogó”, könnyen emészthető, zsírszegény étkek kerüljenek kis mennyiségben a gyermek tányérjára. Inkább többször egyen kevesebbet, mint egyszerre sokat. Hasmenés esetén a banán, a főtt rizs, a sós főtt krumpli, a darabosra vágott alma, illetve a klasszikus kétszersültek ajánlhatók.
- A hasmenés kíméletes kezelésére szolgáló, gyógyszertárakban kapható sárgarépás rizsnyák már 4 hónapos kortól alkalmazható, elektrolit- és folyadékpótló hatású különleges táplálkozási célú élelmiszer. A rizsnyák tulajdonképpen egyfajta „ivólé”, ami a legkisebb hasmenéses betegeknek javasolható.
- A klasszikus hasmenés kezelésére szolgáló gyógyszerek közül az aktív szén lehet az első választás. Az aktív szén hároméves kor felett alkalmazható. Az aktív szén a kórokozó mikroorganizmusokat (pl. vírus) köti meg, és távolítja el a szervezetből. Ha a tabletta bevétele problémát okoz a gyermeknek, akkor célszerű a tablettákat elporítani, vagy a kapszulás formában vásárolt aktív szenet a kapszulákból kiönteni, és azt kevés folyadékkal elkeverve bevenni. Az sem probléma, ha a gyermek szétrágja a széntablettát, és úgy nyeli le. A készítmények betegtájékoztatójában szerepel az, hogy életkortól függően napi maximum hány tablettát vehetnek be a gyermekek. Ne ijedjen meg senki, ha a gyermek széklete fekete lesz, mert az aktív szén színezi azt feketére.
- Kicsi (akár 1-2 éves) és nagyobb gyermekeknél egyaránt alkalmazható – a használati útmutatóban szereplő adagolást követve – a dioszmektittartalmú, szuszpenzió készítésére szolgáló por. Ha a gyermek megissza a szuszpenziót, az védőréteggel bevonja a bélcsatorna nyálkahártyáját, így az kevésbé lesz ingerelhető, ritkább lesz a székletürítés.
- Amennyiben antibiotikumszedés okozta a mellékhatásként jelentkező hasmenést, a bélflóra regenerálása elsőrendű feladat. Ehhez a gyógyszertárakban nagy választékban kapható pre- és probiotikumok alkalmazhatók. Továbbá az élőflórás készítmények (pl. egyes kefirek, joghurtok) fogyasztása is előnyös.
- A felnőtteknél bevált hatóanyagok nem minden esetben használhatók a kisgyermekeknél. Fontos tudni, hogy a recept nélkül kapható loperamidtartalmú szereket csak 12 éves kor fölött szabad használni! Ettől csak az orvos kifejezett javaslatára lehet eltérni.
- Figyeljen arra, hogy egyéb tünetek is jelentkeznek-e a gyermeknél; pl. láz, hányás.
- Abban az esetben, ha az erős hasmenés miatt a gyermek sok folyadékot veszít, láza van vagy hány, netán erőtlen és szédül, vagy véres a széklete, mindenképpen fel kell keresni a gyermekorvost.
- Amennyiben a gyógyszertárban recept nélkül kapható, hasmenés kezelésére szolgáló szert vásárol a szülő a kisgyermekének, minden esetben kérje ki a gyógyszerész tanácsát, aki életkortól és panaszoktól függő kezelést ajánl.
A szoptatás alatt szedhető fájdalom- és lázcsillapítók
2022. október 02.
A fájdalom- és lázcsillapító, illetve gyulladáscsökkentő hatású gyógyszerek a leggyakrabban alkalmazott patikaszerek közé tartoznak. Nincs ez másként szoptatás alatt sem, azonban a szoptatás miatt külön figyelmet kell fordítani az alkalmazható hatóanyagokra.
Olyan hatóanyagokat szabad és kell alkalmazni, amik a tejelválasztást nem csökkentik/gátolják, illetve nem okoznak problémát a szoptatott csecsemőnek. A kezelőorvos és a gyógyszerész tanácsaira támaszkodva a megfelelő készítmény megtalálható, a fájdalom, a láz és a különféle gyulladások szoptató anyukák esetében is eredményesen kezelhetők.
A legbiztonságosabb hatóanyag
Szoptatás alatt elsődlegesen választandó hatóanyag az ibuprofen. A hatóanyag fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Szoptató anyáknál különböző fájdalmak, pl. fejfájás, fogfájás, menstruációval együtt járó fájdalom kezelésére egyaránt alkalmazható.
Előírásszerű alkalmazása biztonságos, a szoptatást nem kell a szedése alatt felfüggeszteni, a csecsemő tovább szoptatható,- jelenlegi ismereteink szerint nem káros a csecsemőre. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy az ibuprofen a csecsemőknél is alkalmazható láz- és fájdalomcsillapításra – több, csecsemők- és kisgyermekek számára készült készítmény is forgalomban van.
Szoptató anyák számára különféle gyógyszerformákban, pl. filmtabletta, granulátum recept nélkül is megvásárolható. Egyszeri dózisa 200-600 mg, a napi dózisnál az 1600 mg-os mennyiséget nem ajánlott túllépni. A gyógyszert étkezés után kell bevenni. Mellékhatásként, főként gyakori alkalmazás eredményeként, gyomorirritáció, gyomorégés alakulhat ki. Azoknak a szoptató anyukáknak, akik fokozott gyomorsavtermeléstől szenvednek, reflux-betegségük van, az ibuprofen helyett másik hatóanyag választása javasolt.
Paracetamolt tartalmazó szerek használata
Amennyiben az ibuprofen nem alkalmazható, paracetamolt lehet választani. A paracetamol fájdalom- és lázcsillapító hatással rendelkezik, gyulladáscsökkentő hatása azonban nincs. Egyszeri dózisa 500 mg, napi dózisa nem szabad, hogy túllépje a 4000 mg-ot.
Azoknak a nőknek, akiknek vese- vagy májbetegségük van, a paracetamol alkalmazása nem javasolt. A paracetamol tartalmú patikaszerek gyakran több hatóanyagot tartalmazó, ún. kombinációs készítményként kerülnek forgalomba, amik a fő hatóanyag, a paracetamol mellett egyéb hatóanyagot vagy hatóanyagokat is tartalmaznak pl. koffeint, érösszehúzó hatású fenilefrint, allergiaellenes feniramint. Mivel az alkalmazott egyéb komponensek esetenként befolyásolhatják a tejtermelést (pl. a fenilefrin megszüntetheti a tejelválasztást), a monokomponensű, azaz csak paracetamolt tartalmazó szereket ajánlott a szoptató anyukáknak alkalmazniuk.
Diklofenak hatónayagú szer csak rövid ideig alkamazható
Szoptatás alatt a diklofenak hatóanyag rövid ideig történő, alkalomszerű használata megengedett; a rendszeres diklofenak-használat szoptatás mellett nem javasolt.
Fájdalomcsillapítók – külsőleg
2022. szeptember 20.
A fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású gyógyszerek bőrön keresztüli alkalmazása számos előnnyel jár. A helyileg alkalmazott kenőcsök, krémek, gélek és tapaszok a kedvező terápiás hatás mellett kisebb mellékhatásokkal járhatnak.Mit tesz a legtöbb ember, ha fáj a térde, a dereka vagy a válla?
Bevesz egy vagy több szem fájdalomcsillapító gyógyszert. A fájdalom természetesen enyhülni fog, hiszen a szájon át bevett hatóanyagok a gyomorból és a bélrendszerből való felszívódást követően a szervezet gyakorlatilag valamennyi sejtjébe eljutnak a vérkeringés révén. Logikus azonban a kérdésfelvetés, hogy szükség van-e arra, hogy a beteg feje búbjától a lába kisujjának a hegyéig minden egyes sejtet ellássunk fájdalomcsillapító hatóanyaggal, ha csak a térd, a derék vagy a váll tájékán jelentkezik a fájdalom. A válasz az, hogy nincs rá szükség.
Sőt, már megszületett a megoldás is. Külsőlegesen, helyileg alkalmazott gyógyszerekkel elérhető az, hogy csak a kívánt területen alakuljon magasabb hatóanyagszint, jöjjön létre fájdalomcsillapítás, miközben a test egyéb, fájdalommentes, egészséges részeit „megkíméljük” a gyógyszeres hatóanyagoktól.
Van tehát számos olyan fájdalmas panasz, amelyek helyileg alkalmazott fájdalomcsillapítókkal is kezelhetők. Ilyenek például a húzódások, a rándulások, a különféle sportsérülések miatti, egy adott testrészt érintő fájdalmak, illetve itt említhető például a porckopással járó térd- vagy csuklótáji fájdalom.
A külsőleg alkalmazottszer lehet olyan hatásos, mint egy tabletta vagy egy kapszula
Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy a helyileg, külsőleg alkalmazott fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok hatásossága vetekedhet a belsőleg alkalmazott tablettákéval. Kimutatott, hogy a bőrre felvitt kenőcsöknél, krémeknél, géleknél vagy a bőrre ragasztott tapaszoknál a közeli ízületekben, inakban magas fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő-szint mérhető.
Ne higgye tehát senki azt, hogy egy gél vagy egy tapasz biztosan alulmarad a „versenyben”, ha a hatásosságát egy tabletta vagy egy kapszula hatásosságával hasonlítjuk össze!
Nagyon sok múlik a külsőlegesen alkalmazott gyógyszerek formulálásán. Gél és gél, illetve tapasz és tapasz között is lehet különbség, attól függően, hogy milyen segédanyagokat tartalmaznak, amelyek a fájdalomcsillapító hatóanyag bőrön való átjutását/hatását segítik.
Erre ügyeljen, ha magnéziumot szed!
2022. szeptember 05.
Az ajánlások szerint felnőtteknél a napi szükséges magnéziumbevitel 375 mg. Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással ennek a mennyiségnek az egésze, de legalábbis a jelentős része fedezhető.
Mikor van szükség plusz magnéziumra?
Plusz magnéziumbevitelt tesz szükségessé a fokozott izommunka, a gyakori stressz és nyugtalanság, a környezeti zajártalom, a várandósság, néhány betegség és számos egyéb élethelyzet. Ez magnéziumtartalmú gyógyszerek és étrend-kiegészítők formájában könnyen megvalósítható. Bár a magnéziumpótlásra szolgáló patikaszerek vény nélkül kaphatók, alkalmazásukkal kapcsolatban néhány dologra nem árt odafigyelni.
| A készítmények egyetlen adagjának magnéziumtartalma nagyon eltérő lehet. Nehezíti az összehasonlítást, hogy a különféle szerek különböző formában tartalmazhatják a magnéziumot, például magnézium-laktát-dihidrát vagy magnézium-orotát sóként. A készítmények csomagolásán meg kell keresni azt, hogy az adott dózisú sótartalom mennyi magnéziumtartalomnak felel meg. A napi 375 mg bevitel ugyanis a „tiszta” magnéziumra, nem a só-formára vonatkozik. |
- A magnézium szedése általában kúraszerűen történik; négy–hat hétig történő alkalmazás általában már érezhető hatással jár.
- A napi adagot célszerű a nap folyamán egyenletesen elosztva, két-három részletben bevenni. Ennek megfelelően a (bevont) tablettákból a napi adag több tablettát takar.
| 375 mg „tiszta” magnézium/nap |
- Jellemző mellékhatásként a híg széklet és a hasmenés fordulhat elő. Ez nem véletlen; elegendő csak arra gondolni, hogy sok esetben magnézium-só (keserűsó = magnézium-szulfát) tartalmú gyógyvizeket ajánlanak a patikusok a székrekedés kezelésére.
- Az alkohol gátolja a magnézium szervezetbeni felszívódását és fokozza annak a kiürülését is. A magnézium szedésének ideje alatt az alkoholfogyasztás nem javasolt.
Mely gyógyszerek szedése okozhat hasmenést?
2022. augusztus 31.
Az akut hasmenést az esetek jelentős részében vírusok vagy baktériumok okozzák. Előfordulhat, hogy stresszhelyzet vagy ételintolerancia váltja ki a panaszt. A lehetséges okok után kutatva nem szabad megfeledkezni a gyógyszermellékhatásként fellépő hasmenésről sem.
Hasmenéses panaszok esetén nem árt felülvizsgálni azt, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Melyek azok a gyógyszerek, amelyeknek a szedése hasmenést válthat ki?
Leggyakrabban az antibiotikumok okoznak hasmenést
A hasmenést mellékhatásként kiváltó gyógyszerek között dobogós helyet foglalnak el az antibiotikumok. A baktériumokat elpusztító vagy a szaporodásukat gátló antibiotikumok szedése ugyanis a kórokozókon kívül a bélflóra számos egyéb tagját is elpusztítja, így a bélcsatornában élő jótékony baktériumok is áldozatai lesznek az antibiotikumoknak.
Mivel a bélflóra jótékony baktériumai fontos szerepet töltenek be az emésztési folyamatban, az antibiotikumok adagolásának egyik következménye bizonyos bakteriális emésztőenzimek hiánya lesz. Az enzimhiány pedig hasmenést, azaz gyakran jelentkező székelési ingert és vizes székletet okoz.
Nem árt tudni, hogy a széles hatás-spektrumú antibiotikumokból mindössze egyetlen adag bevétele is elegendő lehet ahhoz, hogy a bélflóra egyensúlya jelentős mértékben kibillenjen, és fellépjen a hasmenés.
Mi a teendő az antibiotikumok szedésével összefüggő hasmenés esetén?
Probiotikumok szedése javasolható. Lényeges a probiotikus szereknek az adagolását minél korábban megkezdeni, mert a probiotikumok alkalmazása akár felére is csökkentheti a hasmenés rizikóját.
Hatóanyagok, amelyek hasmenést válthatnak ki
A hasmenés számos gyógyszer mellékhatása lehet, és akár vény nélkül kapható gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők alkalmazása esetén is előfordulhat. Sok esetben a hasmenés mint mellékhatás csak a gyógyszeres terápia kezdetén jellemző. Gyakori, hogy a szervezet néhány hét alatt hozzászokik az adott gyógyszerhez, és az nem fog a továbbiakban hasmenést okozni. Ez jellemző lehet egyes antidepresszánsok esetén.
Bizonyos hatóanyagoknál, köztük a magnéziumsóknál, a tiroxinnál és a C-vitaminnál, a hasmenés elsősorban akkor tapasztalható, ha ezek a patikaszerek a szokásosnál/előírtnál nagyobb dózisban kerülnek alkalmazásra. A „megadózisú” C-vitamin (naponta néhány gramm bevétele) adagolása például hasmenést okozhat. Ebben az esetben a helyes dozírozási séma követése hozzájárulhat a hasmenés enyhüléséhez, megszűnéséhez.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...101112...83