Információk, érdekességek
Hogyan hat az akupunktúrás fájdalomcsillapítás?
2020. március 13.
Aki próbálta és hatásosnak tartotta, nem biztos, hogy tudja, mitől vált be az akupunktúrás fájdalomcsillapítás. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint is több teória létezik, amelyek egymást erősítve bizonyítják az akupunktúra hatását.
Bizonyított hatékonyság
Számos bizonyított elmélet ismeretes az akupunktúra hatásmechanizmusát illetően, és az eddig elvégzett klinikai kísérletek alapján elmondható, hogy a krónikus vagy akut fájdalom kórképekben az akupunktúra hatékonyabb fájdalomcsillapító módszer, mint a tiszta placebo vagy az ál-akupunktúra. A WHO 2007-es állásfoglalásában számos mozgásszervi betegség esetében ajánlja ezt az ősi kínai módszert fájdalomcsillapításra, ezek közt vannak például a térd- és derékízületi fájdalmak, a nyak- és vállízületi panaszok, a lágyrész reumatizmus, a teniszkönyök, a lumbágó, a műtét utáni fájdalomszindrómák – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A lényeg, hogy pontos diagnózis után a lehető leghatékonyabb és a páciens számára is elfogadható módszert válasszuk.
Hogyan hat?
Az akupunktúra hatásmechanizmusát számos elmélet magyarázza, amelyek önmagukban is megállják a helyüket, de a gyakorlatban valószínűleg együttesen érvényesülnek.
– Az endorfin teória szerint az akupunktúra serkenti az endorfinok termelődését, így elnyomja a fájdalmat.
– A növekedést előidéző (augmentation) elmélet szerint a kezelések megemelik többek közt a trigliceridek, egyes hormonok, a fehérvérsejtek, a prosztaglandinok és az antitestek mennyiségét, így összességében immunstimuláló hatást hoznak létre.
– A neurotranszmitter teória azt hangsúlyozza, hogy az akupunktúra képes befolyásolni több neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) termelődését, így az érzelmi zavarok, depresszió kezelését is elősegíti.
– A keringési/vazomotoros elmélet azt állítja, hogy az ősi módszer úgynevezett vazodilátor (értágító) anyagokat szabadít fel, mint például a hisztamin, amelyek hozzájárulnak a sérülést követő regenerációhoz, az ödéma, a neuropátia kezeléséhez.
– A „gate control” teória meglehetősen bonyolult hatásmechanizmust ír le, de lényege, hogy bizonyos akupunktúra által stimulált anyagok gátolják a fájdalom információjának áramlását, megélését.
Nyirokpangás is okozhat dagadó végtagokat
2020. március 11.
A végtagdagadás gyakori tünet, hátterében számos ok húzódhat meg, mint pl. visszérbetegség, szívbetegség, májbetegség, veseproblémák. Kevésbé ismert oka a nyirokrendszer problémája, a nyirokkeringés zavara. Az ún. nyiroködéma enyhe formája a narancsbőrre emlékeztet, és szinte csak szépészeti problémát okoz, ám súlyos esetben az életet lehetetlenné tevő un. elefantiázist eredményezhet – vezet be a limfödéma ismereteibe dr. Szélessy Zsuzsanna főorvosnő, a Trombózisközpont hematológusa.
A 
nyirokkeringés szerepe
A nyirokkeringés fő feladata – a vénás rendszer mellett – a szövetközti folyadék elszállítása, visszajuttatása az érrendszerbe. Emellett a nyirokrendszer fontos szerepet lát el a szervezet immunvédelmében, az immunrendszer támogatásában. A nyirok folyadék a nyirokpályákon áramlik, és a nyirokutak hosszabb-rövidebb lefutás után a borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe, az ún. nyirokcsomókba nyílnak. A nyirokcsomók feladata – többek között – a nyirok szűrése és a nyirokáramba került szemcsés anyagok, baktériumok visszatartása, így a nyiroknedv a véráramba megtisztulva ér. Amennyiben a nyirokkeringésben zavar keletkezik, úgy az el nem szállított nyirok, szövet közti folyadék felgyülemlése esztétikai, illetve egészségügyi problémákat von maga után.
Nyirokpangás a végtagdagadás hátterében
A nyirokrendszer működésének zavara esetén a nyiroknedv felgyülemlik a szövetek közti térben. Ekkor nyirokpangásról, azaz limfödémáról beszélünk. Jellemző tünete az egyik, vagy mindkét oldalon lévő végtagok – az ujjakat is beleértve- duzzanata, szorító érzése. Fontos megjegyezni, hogy a nyirokpangás sosem az egész testet érinti, csupán annak egy-egy részét!
Nyirokpangás kezdeti stádiumában a bőr benyomása után a „lenyomat” még hosszan látható – később már nem -, a bőr fakó színű, továbbá észrevehető hurkák jelennek meg, melyeket mélyebb ráncok határolnak. Mindezeken kívül jelzésértékű az ujjakon lévő apróbb ráncok eltűnése – mely a vizenyő nagymértékű jelenlétére utal- , valamint a bőr megvastagodása és érdessé válása. Az érintett részen a nyirokpangás miatt akár fájdalom is felléphet, aminek hatására az adott végtag mozgástartománya lecsökken.
Tudatod szerepe betegségedben és gyógyulásodban
2020. február 15.
A tudat, bár nem anyagi természetű jelenség, mégis a test minden része tükrözi azt. A tudat arra használja a testet, hogy gondolatokat fordítson le a fizikai valóság nyelvére, tehát kormányozza a testet.
Az egész test az egyén önmagáról alkotott képét tükrözi, amely a tudat terméke. A test belső intelligenciája csak a saját szabadságunk megélésével tud kifejeződni.
A tudat és az agy kapcsolata
Tudatunk szabályozza agyunk kihasználásának mértékét. Az agy elfogadja és beprogramozza ezeket a szabályokat, és így válik minden testi működés központjává. Az ellenőrzés azonban a tudatnál marad, és így alakulnak ki az érzékelés legkülönbözőbb formái (mozgás, egyensúly, tapintás, látás, szaglás stb.) A tudat az érzékelendő élethelyzetre tereli az érzékszerv „figyelmét”, és az agyon keresztül irányítja a test működését, a minket körülvevő világ és bensőnk megismerésének folyamatát.
A feszültség megsebez
A tudatot az érzelmekre ható körülmények tudják a leghatékonyabban befolyásolni. Frusztráció (sikertelenség, tehetetlenség) vagy nehéz élethelyzet miatt éppúgy érezhetjük magunkat feszültnek, mint egy nagyvárosi hangzavar és büdös hatására. A feszültség gyakran együtt jár azzal, hogy sebezhetővé, gyengévé válhatunk.
Feszültség következtében az élet dolgait sem tudjuk könnyen térben és időben külön választani, mint ahogy a madárfüttyöt sem halljuk a csúcsforgalomban. Az izmaink sem működnek ilyenkor másképp: ahelyett, hogy ösztönösen a megfelelő izmot használnánk a helyes működéshez, más izmok egész kötegeit használjuk szükségtelenül és kevésbé hatékonyan. A helytelen mozgásformával azután még jobban kimerítjük magunkat, merevség alakul ki.
13+1 önbizalom-építő módszer
2020. február 13.
Úgy érzed, hogy kevés az önbizalmad? Könnyen megtipornak? Gyakran érzed magad kicsinek, erőtlennek, és butának? A "sors" üldözöttjének? Szegény embernek, akit még az ág is húz? Önbizalom építő gyakorlataink egy profi trénertől származnak, és garantáltan működnek. Több száz ember kipróbálta már őket. Neked sem lehet veszteni valód!
Egy amerikainak is lehet néha igaza – ha hiszed, ha nem! Most egy igazi amerikai sikertréner módszerét ajánlom most neked. Mégpedig azért, mert a módszer nálam már évek óta bevált. Kövesd lépésről lépésre, hiszen az egész mindössze 1-2 percedet veszi igénybe és 100%-al növeli önbizalomszintedet!
Az álmok segítenek a traumák feldolgozásában
2020. január 12.
Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk – hívja fel a figyelmet Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Feldolgozási zavart okozhat, ha valaki nagyfokú kialvatlanság miatt kevesebb időt tölthet az álmoknak helyet adó alvásfázisban (REM fázis), azaz nem álmodhat eleget.
Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá. A legtöbb álmot a fiatal nők idézik fel, mert rájuk legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.
Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása
Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. A szakember szerint ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz, és így feldolgozási zavarokhoz vezethet. Ha pozitív is a tapasztalati háló, de valami rendkívüli trauma (például haláleset, tragédia) történik, ennek ugyanilyen következményei lehetnek. Szintén feldolgozási zavarhoz vezethet az alkoholizmus, vagy valamilyen alvászavar következtében jelentkező nem megfelelő minőségű alvás, így elégtelen mennyiségű álmodás.
A kiegyensúlyozott emebreknek nincsenek rémálmaik?
A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, anyagi helyzettől, sőt még az iskolázottság is befolyásolja: rossz fizikai állapotban lévők és kevésbé iskolázottak gyakrabban számolnak be szorongásos álmokról. Az anyagi helyzet csak az alacsony iskolázottságúak körében határozza meg az álmok érzelmi színezetét: aki gazdagnak érzi magát, pozitív álmokról számol be, aki viszont szegénynek, inkább rémálmokról. Aki tehát meg van békélve önmagával, kiegyensúlyozott és magabiztos, annak kevésbé lesznek rémálmai.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...686970...236