


Információk, érdekességek
Pedagógus vagy? Inspirációk, hatékonyság növelés, 7 pontban
2020. október 18.

“Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy, mintha örökké élnél” - Gandhi
Az erős nőtől a fiú megijed, a férfi belelkesedik
2020. október 15.
Nők sokasága marad egyedül, egy vagy több gyerekkel, egy vagy több tönkrement házasság után és gyakran reménytelennek tűnik egy megalapozott, egyenrangú, mellérendelt viszonyokon alapuló kapcsolat megtalálása. Pedig ezek a nők szépek, okosak, dolgoznak, megfelelő egzisztenciával rendelkeznek, 35 fölött, amikor már nem elsődlegesen új gyereket szeretnének, hanem felnevelni a már meglévőket, békében, szeretetben, odaadásban.
A nagy probléma azonban az, hogy a partnerjelölt az első adandó alkalommal, amikor felelősségvállalásból kerül megmérettetésre felveszi a nyúlcipőt és messze rohan. És ezek után jól meg is magyarázza saját gyávaságát és ezer okkal alátámassza tetteit.
Sok hasonló helyzetben lévő nőt hallgatok meg nap, mint nap... A történet általában hasonló, válás, gyerekelhelyezés, apa nagyjából semmivel nem támogatja gyerekeit, mossa kezeit, hiszen mindenkinek nehéz a lét... Aztán anya beveti magát a munkába, hiszen egyedül 3-4 főt kell eltartania, mikor hazaér tanul, leckét ír, gyerekekkel eltölti az estét, lefekvés után még átnézi a másnapi tennivalókat, összerakja a lakást/házat, esetleg megfőz másnapra és mielőtt elájul a fáradságtól még tanul egy keveset, hogy a már meglévő diplomája mellé valami újat is be tudjon csempészni. Aztán időről időre eszébe jut, hogy önmaga is élőlény, saját vágyakkal, érzelmekkel, szükségletekkel, és körülnéz az ismerősök között, hátha van olyan, akivel jól esne egy-egy könnyed estét eltölteni... Vagy a cyber világban próbál társra lelni, de gyakran már annak is örül, ha a pasi helyesen leír egy összetett mondatot és a „jól nézel ki, szeretnék tőled többet is egy csetnél”-en kívül esetleg azt is megkérdezi, hogy van, milyen napja volt... Érzelmekről beszélni teljesen reménytelen, mert erre villámsprint a válasz...
Fényszögek az asztrológiában
2020. október 10.
Fényszögeknek a bolygók közötti geometriai szögviszonyokat nevezzük az asztrológiában. Ezek a kapcsolatok azon alapulnak, hogy a meghatározott szögek estén a bolygók kölcsönösen hatnak egymásra. Ezeket a szögtávolságokat (0 fok, 60 fok, 90 fok, 120 fok, 180 fok stb.) nevezzük fényszögeknek.
Fő fényszögek:
Konjunkció vagy együttállás (0 fok)
Ez az a fényszögállás, amikor két vagy több bolygó együtt áll, azaz elméletileg 0 fokos szöget zár be. Gyakorlatilag bizonyos távolságra lehetnek egymástól, amin belül még a hatás érvényesül.
A konjunkció az aktivitás szimbóluma, az erők koncentrálódását jelöli, ami egyetlen pontból sugárzik. Harmonikus vagy diszharmonikus hatását az együttálló bolygók jellege határozza meg, vagyis hogy az adott bolygók természete előnyös vagy hátrányos.
Oppozíció vagy szembenállás (180 fok)
Két olyan bolygó alkotja, melyek kb. 180 fokra vannak egymástól. (tehát a horoszkópábrán egymással szemben fekszenek, egymással szemben fekvő jegyekben). A szembenállás mutatja meg, hogy hol nehéz az együttműködés. Rámutat a feszültségre, melyet a két egymásnak ellentmondó bolygó elv ad. Az oppozíció erős tanító aspektus, amelyben arról van szó, mennyire alkalmas önfegyelemre, önismeretre az egyén. Az Én és a Te, az egyén és a külvilág konfliktusait jelöli – az ember mások által ismeri meg önmagát. Ez az aspektus megtanítja az érintettet tisztában lenni környezetével, továbbá mások szokásait tiszteletben tartani és elfogadni. Ha nem sikerül az érintettnek a fényszög követelményeinek eleget tenni, személyes boldogulásának, szerencséjének útjába komoly akadály, gátlás áll.
Dr. Czeizel Endre az Önleltárban: „Tudom, hogy nincs sok időm”
2020. október 09.
2020. szeptember 30-án délelőtt a Czeizel Intézet prenatális központjának kertjében tartották Dr. Czeizel Endre Önleltár című kötetének bemutatóját. Az orvosprofesszor a kötet bevezetőjeként írt számadásából Hirtling István színművész olvasott fel részleteket, az esemény keretében pedig az ikonikus szaktekintély mellszobrát is felavatták, melyet Mikus Áron szobrászművész készített.
Dr. Czeizel Endre élete utolsó hónapjaiban fontos feladatának tartotta, hogy áttekintse és összeállítsa tudományos közleményeinek jegyzékét. „Mindig is vallotta, hogy a tudományos teljesítménynek is vannak olyan objektív mérőszámai, mint például a sportnak. Mert azontúl, hogy munkatársainak sokszor mondta, hogy New England Journal of Medicine-ben vagy a Lancetban közölni egy munkát olyan, mint amikor a sportoló megnyeri az olimpiát, a citációs index, amely az adott cikkre történő hivatkozások számát jelenti, illetve az impaktfaktor, amely a cikket közlő folyóirat szakmai hitelességét, olvasottságát jelenti, olyan mutatói a tudományos teljesítménynek, ami elvitathatatlanul jelzi munkájának értékét” – árulta el az Önleltár című kötet kapcsán a könyvet kiadó Czeizel Intézet igazgatója, Merhala Zoltán. Az orvosprofesszor nevét viselő egészségügyi intézmény vezetője kiemelte, hogy a szaktekintély több mint 1300 tudományos közleménye, a 2015-ben számolt és azóta is növekvő, több mint 12 000 idézettség és a 671 impaktfaktor magáért beszél, miközben jelenleg a PhD cím megszerzéséhez – szakiránytól függően – 2-5 impaktfaktor az elvárás.
Az Önleltár című kötetben Dr. Czeizel Endre közleményeinek jegyzékén túl részletezve szerepelnek ezek a mérőszámok. „De, ami talán a legfontosabb számunkra, a hátrahagyottak számára, hogy élete utolsó ilyen jellegű megnyilvánulásaként Czeizel doktor írt egy számadást a kötet bevezetőjeként, amely gondolatait, dilemmáit tartalmazza tudományos munkásságáról” – fejtette ki Merhala Zoltán.
„Megélhettem 80. születésnapom, de azt is tudom, hogy nincs sok időm… Ilyenkor az alkalmazott tudományos kutatást hivatásának tartó emberben felmerül az igény, hogy visszatekintsen életművére, és értékelje azt” – írja Dr. Czeizel Endre az Önleltárban. „Nem tudom, hogy idővel vállalkozik-e valaki életművem tárgyilagos értékelésére. Én szükségét éreztem az önleltár ezen részének elkészítésére, amihez nagy segítséget kaptam a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától.”
Hazudtál ma már? A hazugság pszichológiája
2020. október 04.
Nincs olyan ember a világon, aki ne hazudna egy nap legalább egyszer életének valamelyik szegletében, legyen az akár munkahely vagy éppen az otthona. A kutatások alapján a napi egyszeri füllentéssel még keveset is mondtam. De vajon mikor lépi át valaki azt a bűvös határt, amikor a hazudozás már kórosnak mondható?
János 35 éves és kóros hazudozó. Elmondása szerint mindenkit elveszített maga körül folyamatos megtévesztései miatt. Először csak a barátokat, majd később a párját, szépen lassan pedig a családja is elfordult mellőle. „Most azon vagyok, hogy újból felépítsem az életem. Mert a bizalmat nagyon könnyű eljátszani, de visszaszerezni, csak kemény munkával lehet. Visszaemlékezve a gyermekkoromra, már akkor is sokszor tetten értek azon, hogy füllentettem. Persze az akkor még nem volt kórósnak mondható. Idősödve viszont ez csak rosszabb lett. Olyan folyékonyan és minden gondolkodás nélkül képes voltam mások megtévesztésére, hogy már magam is kezdtem elhinni mindent, ami elhagyta a számat. Időközben megismerkedtem a volt párommal, akinek szintén nagyon sok fájdalmat okoztam. Először csak kisebb dolgokban füllentettem, aztán később már kezdett eldurvulni a helyzet. Nem voltam őszinte például a pénzügyek kapcsán, hogy hova is tűnt el mindig a fizetésem nagy része. Mindig mindenre volt valamilyen kifogásom. Persze a sok hazugság idővel kiderült és egyből véget vetett a kapcsolatnak, amit így utólag teljes mértékben megértek. Miután már barátaim sem voltak és a családom is elfordult mellőlem, akkor tudatosult bennem, hogy beteg vagyok. Tudtam, hogy hosszú és rögös út áll előttem ahhoz, hogy megváltozzak. Pszichológus segítségét kértem a gyógyulásom reményében. Ma már sokkal jobb a helyzet. Igaz teljes mértékben gyógyult még nem vagyok, de már sokkal ritkábban fordul elő az, hogy megtévesztek másokat.”
Kozák Gyula szociológus szerint, hazudni annyit jelent, mint mással vagy másokkal olyat elhitetni, ami nem igaz. Bizonyára mindannyian éltünk már a hazugság eszközével, mondhatjuk akár napi szinten is. A hazugság ugyanis életünk szerves részét képezi, akármennyire is szeretnénk elkerülni, nem tudjuk. Agykutatások bizonyítják, hogy létezik olyan agyterület, nevezetesen a prefrontális kéreg, amely megnövekedett aktivitást mutat, akkor, ha éppen hazudik valaki, szemben azzal, ha valaki igazat mondana.
„Általában 5-6 éves korban hangzik el egy kisgyermek szájából az első tudatos hazugság - állítja Dr. Veress Dóra pszichiáter, a WEBBeteg szakértője. Ekkor még a hazugság célja csupán annyi, hogy segítsen valamilyen büntetést elkerülni, később viszont, az iskolások már azért is hazudnak, hogy bizonyos feladatokat (dolgozat, feleltetés) megússzanak . A serdülők a saját függetlenségüket szeretnék kialakítani a hazugságaik által, illetve zavarukat próbálják leplezni így. Ezek teljesen normális reakciók, viszont ha a szülő azt veszi észre, hogy a hazugságok mellé iskolakerülés, lopás, verekedés is társul, akkor valamilyen komolyabb probléma, például tanulási zavar, figyelem hiányos állapot lehetősége is felmerülhet.”
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...858687...470