Információk, érdekességek

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.

Télen, a nappalok rövidülése mellett sokszor akár hetekig is borús, ködös napokkal kell szembenéznünk. Mindez serkentõen hat a melatonin termelõdésére. A magas melatonin szint azonban depresszióhoz vezethet. Ez a jelenség áll olyan megfigyelések hátterében, melyek azt igazolták, hogy az északi országokban, ahol kevesebb a napos órák száma, magasabb az öngyilkosságok elõfordulásának aránya. A déli országokban, ahol a napsütéses órák száma magasabb, a lakosság vidámabb, kevésbé hajlamos depresszióra.

A téli idõszakban jelentkezõ lehangoltság ezért nem keverendõ össze az évszaktól függetlenül is fennálló depressziós tünetekkel.-hívja fel a figyelmet szakértõnk. A rosszkedv ez esetben inkább hangulatváltozásként jelentkezik, s nem jelent tartósan fennálló, egyre fokozódó tünetekkel, sok esetben az érdeklõdés teljes elvesztésével járó depressziós betegséget. Megfigyelhetjük, hogy a téli lehangoltság máris alábbhagy, amint kisüt a nap, tavasszal pedig mintha kicserélõdnénk, a természettel együtt mi is megújulunk.

A lehangoltság, hangulatváltozások ellen sokat tehetünk, ha kialakítunk egy napirendet, amelyhez alkalmazkodunk. Az alkalmazkodás során igyekezzünk saját biológiai óránk szükségleteinek kielégítésére törekedni. A rendszeres napi étkezések, megfelelõ mennyiségû alvás mellett élvezzük a testmozgás kedvezõ hatásait is. Az edzések során endorfin, azaz boldogság hormon szabadul fel a szervezetünkben, mely kiváló ellenszer a téli lehangoltság ellen. A napi rutin, a helyes napirend mellett fontos, hogy a megszokott tevékenységeinket olykor-olykor másra cseréljük fel. Az áthangolódás, a megszokottól eltérõ programok új élményekkel töltik fel a szervezetet, ez szintén segíthet a rosszkedv elûzésében.

A helyes napirend kialakítása különösen a több mûszakban, éjszaka munkát végzõ személyek számára okoz problémát. A melatonin az õ esetükben is eredményesen használható, csakúgy, mint az un. jet-lag, vagyis az idõzónák átrepülése után. A normális bioritmus felborulása mindkét esetben súlyos problémát jelent, az eddig publikált tudományos vizsgálatok alapján azonban a melatonin mindkét esetben mellékhatások nélkül segíti a megváltozott körülményekhez történõ alkalmazkodást.
A melatonin –fõként idõsebb korban- az álmatlanság kezelésében is segítségünkre lehet, amennyiben a rossz minõségû alvásnak nincs semmilyen azonosítható oka, vagyis nem más gyógyszer, lelki probléma, vagy környezeti hatás következménye.